A magyaroknak csak harmada versenyképes

Publikálás dátuma
2016.10.20 07:04
Innen szinte lehetetlen a kitörés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Az ígérgetés ellenére sem a kormány, sem az uniós pénzeket elnyelő szervezetek nem tartanak igényt a társadalomtudósok valós adataira és segítségére – állítja Bass László szociológus, arra reagálva, hogy a szociális államtitkár valós együttműködésről beszélt a TÁRKI Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatásakor.

Nemcsak a kormány nem tart igényt a társadalomkutatók felméréseire döntéseinek magalapozásához, hanem a sokmilliós uniós forrásokat elnyerő projektek gazdái, például a fogyatékosokkal vagy romákkal foglalkozó pályázatok nyertesei sem vonják be a szakértőket a programok előkészítésébe – ezt tapasztalja Bass László szociológus. A Gyermekesély Egyesület alelnöke az utóbbi időben több felkérést is azért utasított vissza, mert a jóváhagyott tervek igazolására akarták csak szerepeltetni a papírokon. Ez alapján kétkedés támadhat az olvasóban, vajon mennyire hihetünk Czibere Károly államtitkárnak, aki a Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötet bemutatóján a hét elején megkerülhetetlen tudásbázisnak nevezte a TÁRKI elemzéseit.

A társadalomtudományi kutatóműhely 1990 óta kétévente jelenteti meg jelentéseit a társadalom állapotáról, a megelőző két szám anyagi nehézségek között született, a mostani tanulmányokra azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága adott pénzt, de ebből még nem következik, hogy a felzárkóztatási programok tervezésénél és megvalósításánál komolyan figyelembe is veszik az elemzések üzeneteit – ahogyan azt a szociális államtitkár ígérte.

Fenntartásokkal érdemes kezelni az államtitkárnak azt a kijelentését is, hogy a kötet egyértelmű bizonyíték rá: az utóbbi években társadalompolitikai fordulat következett be az országban. Bass László az országot járva is azt tapasztalja, hogy az utolsó három évben, amióta a közmunka 200 ezres nagyságrendben van jelen, érezhető elmozdulás, de ez nem folyamatos és semmiképpen nem mutat a szegénység hosszú távú felszámolása felé. Az ELTE Szociális Munka Tanszékének oktatója szerint egy-egy közmunkást fél éves időtartamra foglalkoztatnak, a következő időszakot segélyen és alkalmi munkákból kell átvészelnie a családnak, miközben kénytelenek eltűrni a helyi hatalom megalázásait. A kutató azt tapasztalja, hogy a rendőrségi jelentések ellenére nem csökken az uzsorások szerepe sem vidéken, legfeljebb kevesebb feljelentés érkezik. A családok többségének a közmunka árnyékában sincs ugyanis pénzük arra, hogy tartalékoljanak arra az időre, amikor csak a 22 800 forintos segélyt kapják. Ha ilyenkor néhány tízezer forintos váratlan kiadással szembesülnek, nincs kihez fordulni, marad az uzsorás.

A TÁRKI elemzései azt mutatják, hogy a magyar társadalom egyharmada képes felvenni a versenyt európai társaival, a lakosság kétharmada azonban fogyasztását, életszínvonalát, iskolázottsági szintjét, életstílusát, elfogadási képességét vagy nyelvtudását nézve hátrányban van. A felmérések adatai azt mutatják, továbbra is jelentősek az egészségi és oktatási egyenlőtlenségek, a két terület intézményei gyengén teljesítenek. A Társadalmi riport arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország mégsem nézett szembe az egészségügy és az oktatás elodázhatatlan reformlépéseivel.

Ehhez kapcsolódva Bass László a Népszavának kifejtette, hogy egyik terület intézményeiben sem javult a helyzet, de talán a szociális területen dolgozók maradtak le legjobban az utóbbi években. A szakmában óriási a túlterheltség, az alacsony fizetések miatt folyamatos az elvándorlás. Ennek tudható be, hogy több az elhanyagolt, vagy családi erőszak miatt veszélyeztetett gyerek, közülük pedig láthatóan többen válnak áldozattá. Tanítványai elkötelezettek a szociális munka mellett, de jellemzően néhány év után 40 százalékuk elhagyja a pályát, s csak akkor megy vissza erre a területre dolgozni, ha sikerül megalapoznia az életét egy másik munkahelyen.

A TÁRKI tanulmányai a munkaerőpiac, a társadalmi szerkezet változásai mellett a válság háztartásokra gyakorolt hatását, az intézményrendszer működését, az értékek alakulását vizsgálják tanulmányaikban. A fejezetek letölthetők vagy elolvashatók az intézet internetes oldalán.

A magyarok negyede éhezik
A szociális államtitkár sikerjelentésével szemben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatgyűjtése súlyos szegénységről tanúskodik. Eszerint a teljes magyar lakosság 23,8 százaléka rendszeresen nem tud eleget enni, vagyis majdnem minden negyedik állampolgár. A hasonló világstatisztika ennél nagyságrendekkel jobb, hiszen az adatok alapján minden kilencedik ember éhezik.
A világ fejlett országait tömörítő OECD egyik – az előbbitől eltérő módszertannal készített - felmérése szerint pedig nálunk öt év alatt majdnem megduplázódott ez a szám, 17,4 százalékról 30,6 százalékra emelkedett azok aránya, akik ételt nélkülöznek, háromnegyedük tartósan nem tud eleget enni.

2016.10.20 07:04

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44

Márki-Zay: önkormányzati cég számláit zárolta a NAV, veszélyben a bérek és a közétkeztetés

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:22

Fotó: / Vajda József
A polgármester reméli, a Fidesz nem csinál Hódmezővásárhelyből Esztergomot: rendkívüli közgyűlést hívott össze, ám a kormánypárti szavazatokra is szükség lesz a helyzet rendezéséhez.
"Gyermekeink sportja után most az étkeztetésük és a HMSZ dolgozóinak bérfizetése forog kockán" - írja közösségi oldalán Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Mint írja, a héten inkasszózta a NAV a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. (HMSZ) számláit, amivel veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése. Honlapja alapján rengeteg egyéb mellett a városi közétkeztetésért, a hulladékkezelésért és a parkolásért is felel a cég. A polgármestert az ügyvezetés úgy tájékoztatta, a jelen fizetésképtelenség oka a külső partnerek tartozása.
"Bár a fideszes képviselők eddig nem voltak együttműködőek, őszintén reméljük, hogy ezúttal megszavazzák a benyújtandó üzleti és reorganizációs tervet, valamint a pénzügyi védelmet, amivel a közétkeztetés és a dolgozók bérének kifizetése biztosítható"
- fogalmazott Márki-Zay. A városi szolgáltató működését biztosító üzleti tervet a közgyűlés fideszes többsége korábban nem fogadta el, így jelenleg az egyetlen gyors megoldás a pénzügyi védelem alá helyezés, részletezi a polgármester. Pénteken arra szólította fel a cég vezetését, hogy azonnal tegye meg a szükséges lépéseket a bérek és a beszállítók számláinak kifizetését lehetővé tevő eljárás elindítására. Ezzel párhuzamosan rendkívüli közgyűlést is összehívott jövő csütörtökre. Hozzáteszi még:
"bízunk benne, hogy a Fidesz nem teremt szándékosan Esztergomhoz hasonló helyzetet az októberi választásokig hátralévő alig 9 hónapban, önös politikai bosszúból ellehetetlenítve a gyermekétkeztetést, a közterületek karbantartását, a sportlétesítmények működtetését és a szemétszállítást is".
2019.01.18 20:22
Frissítve: 2019.01.18 20:34