A magyaroknak csak harmada versenyképes

Publikálás dátuma
2016.10.20 07:04
Innen szinte lehetetlen a kitörés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ígérgetés ellenére sem a kormány, sem az uniós pénzeket elnyelő szervezetek nem tartanak igényt a társadalomtudósok valós adataira és segítségére – állítja Bass László szociológus, arra reagálva, hogy a szociális államtitkár valós együttműködésről beszélt a TÁRKI Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatásakor.

Nemcsak a kormány nem tart igényt a társadalomkutatók felméréseire döntéseinek magalapozásához, hanem a sokmilliós uniós forrásokat elnyerő projektek gazdái, például a fogyatékosokkal vagy romákkal foglalkozó pályázatok nyertesei sem vonják be a szakértőket a programok előkészítésébe – ezt tapasztalja Bass László szociológus. A Gyermekesély Egyesület alelnöke az utóbbi időben több felkérést is azért utasított vissza, mert a jóváhagyott tervek igazolására akarták csak szerepeltetni a papírokon. Ez alapján kétkedés támadhat az olvasóban, vajon mennyire hihetünk Czibere Károly államtitkárnak, aki a Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötet bemutatóján a hét elején megkerülhetetlen tudásbázisnak nevezte a TÁRKI elemzéseit.

A társadalomtudományi kutatóműhely 1990 óta kétévente jelenteti meg jelentéseit a társadalom állapotáról, a megelőző két szám anyagi nehézségek között született, a mostani tanulmányokra azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága adott pénzt, de ebből még nem következik, hogy a felzárkóztatási programok tervezésénél és megvalósításánál komolyan figyelembe is veszik az elemzések üzeneteit – ahogyan azt a szociális államtitkár ígérte.

Fenntartásokkal érdemes kezelni az államtitkárnak azt a kijelentését is, hogy a kötet egyértelmű bizonyíték rá: az utóbbi években társadalompolitikai fordulat következett be az országban. Bass László az országot járva is azt tapasztalja, hogy az utolsó három évben, amióta a közmunka 200 ezres nagyságrendben van jelen, érezhető elmozdulás, de ez nem folyamatos és semmiképpen nem mutat a szegénység hosszú távú felszámolása felé. Az ELTE Szociális Munka Tanszékének oktatója szerint egy-egy közmunkást fél éves időtartamra foglalkoztatnak, a következő időszakot segélyen és alkalmi munkákból kell átvészelnie a családnak, miközben kénytelenek eltűrni a helyi hatalom megalázásait. A kutató azt tapasztalja, hogy a rendőrségi jelentések ellenére nem csökken az uzsorások szerepe sem vidéken, legfeljebb kevesebb feljelentés érkezik. A családok többségének a közmunka árnyékában sincs ugyanis pénzük arra, hogy tartalékoljanak arra az időre, amikor csak a 22 800 forintos segélyt kapják. Ha ilyenkor néhány tízezer forintos váratlan kiadással szembesülnek, nincs kihez fordulni, marad az uzsorás.

A TÁRKI elemzései azt mutatják, hogy a magyar társadalom egyharmada képes felvenni a versenyt európai társaival, a lakosság kétharmada azonban fogyasztását, életszínvonalát, iskolázottsági szintjét, életstílusát, elfogadási képességét vagy nyelvtudását nézve hátrányban van. A felmérések adatai azt mutatják, továbbra is jelentősek az egészségi és oktatási egyenlőtlenségek, a két terület intézményei gyengén teljesítenek. A Társadalmi riport arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország mégsem nézett szembe az egészségügy és az oktatás elodázhatatlan reformlépéseivel.

Ehhez kapcsolódva Bass László a Népszavának kifejtette, hogy egyik terület intézményeiben sem javult a helyzet, de talán a szociális területen dolgozók maradtak le legjobban az utóbbi években. A szakmában óriási a túlterheltség, az alacsony fizetések miatt folyamatos az elvándorlás. Ennek tudható be, hogy több az elhanyagolt, vagy családi erőszak miatt veszélyeztetett gyerek, közülük pedig láthatóan többen válnak áldozattá. Tanítványai elkötelezettek a szociális munka mellett, de jellemzően néhány év után 40 százalékuk elhagyja a pályát, s csak akkor megy vissza erre a területre dolgozni, ha sikerül megalapoznia az életét egy másik munkahelyen.

A TÁRKI tanulmányai a munkaerőpiac, a társadalmi szerkezet változásai mellett a válság háztartásokra gyakorolt hatását, az intézményrendszer működését, az értékek alakulását vizsgálják tanulmányaikban. A fejezetek letölthetők vagy elolvashatók az intézet internetes oldalán.

A magyarok negyede éhezik
A szociális államtitkár sikerjelentésével szemben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatgyűjtése súlyos szegénységről tanúskodik. Eszerint a teljes magyar lakosság 23,8 százaléka rendszeresen nem tud eleget enni, vagyis majdnem minden negyedik állampolgár. A hasonló világstatisztika ennél nagyságrendekkel jobb, hiszen az adatok alapján minden kilencedik ember éhezik.
A világ fejlett országait tömörítő OECD egyik – az előbbitől eltérő módszertannal készített - felmérése szerint pedig nálunk öt év alatt majdnem megduplázódott ez a szám, 17,4 százalékról 30,6 százalékra emelkedett azok aránya, akik ételt nélkülöznek, háromnegyedük tartósan nem tud eleget enni.

313,93 forinton áll az euró

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:51
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Tizenegy fillérrel erősödött a forint kedd reggelre az uniós fizetőeszközhöz képest, a dollárhoz és svájci frankhoz viszonyítva is javult az árfolyam.
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel. Az euró 313,93 forinton forgott reggel hét órakor, 11 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 314,04 forinthoz képest. A dollár árfolyama 277,19 forintról 276,73 forintra, a svájci franké pedig 276,76 forintról 276,51 forintra gyengült.A jent 2,4864 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,4874 forinttal. Az euró 1,1343 dolláron forgott kedd reggel, 0,07 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1352 frankon jegyezték. Egy dollárért 1,0008 frankot kértek, napi szinten 0,05 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, kedd reggel 111,27 jent ért - írja az MTI.

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”