A magyaroknak csak harmada versenyképes

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:04
Innen szinte lehetetlen a kitörés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ígérgetés ellenére sem a kormány, sem az uniós pénzeket elnyelő szervezetek nem tartanak igényt a társadalomtudósok valós adataira és segítségére – állítja Bass László szociológus, arra reagálva, hogy a szociális államtitkár valós együttműködésről beszélt a TÁRKI Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatásakor.

Nemcsak a kormány nem tart igényt a társadalomkutatók felméréseire döntéseinek magalapozásához, hanem a sokmilliós uniós forrásokat elnyerő projektek gazdái, például a fogyatékosokkal vagy romákkal foglalkozó pályázatok nyertesei sem vonják be a szakértőket a programok előkészítésébe – ezt tapasztalja Bass László szociológus. A Gyermekesély Egyesület alelnöke az utóbbi időben több felkérést is azért utasított vissza, mert a jóváhagyott tervek igazolására akarták csak szerepeltetni a papírokon. Ez alapján kétkedés támadhat az olvasóban, vajon mennyire hihetünk Czibere Károly államtitkárnak, aki a Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötet bemutatóján a hét elején megkerülhetetlen tudásbázisnak nevezte a TÁRKI elemzéseit.

A társadalomtudományi kutatóműhely 1990 óta kétévente jelenteti meg jelentéseit a társadalom állapotáról, a megelőző két szám anyagi nehézségek között született, a mostani tanulmányokra azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága adott pénzt, de ebből még nem következik, hogy a felzárkóztatási programok tervezésénél és megvalósításánál komolyan figyelembe is veszik az elemzések üzeneteit – ahogyan azt a szociális államtitkár ígérte.

Fenntartásokkal érdemes kezelni az államtitkárnak azt a kijelentését is, hogy a kötet egyértelmű bizonyíték rá: az utóbbi években társadalompolitikai fordulat következett be az országban. Bass László az országot járva is azt tapasztalja, hogy az utolsó három évben, amióta a közmunka 200 ezres nagyságrendben van jelen, érezhető elmozdulás, de ez nem folyamatos és semmiképpen nem mutat a szegénység hosszú távú felszámolása felé. Az ELTE Szociális Munka Tanszékének oktatója szerint egy-egy közmunkást fél éves időtartamra foglalkoztatnak, a következő időszakot segélyen és alkalmi munkákból kell átvészelnie a családnak, miközben kénytelenek eltűrni a helyi hatalom megalázásait. A kutató azt tapasztalja, hogy a rendőrségi jelentések ellenére nem csökken az uzsorások szerepe sem vidéken, legfeljebb kevesebb feljelentés érkezik. A családok többségének a közmunka árnyékában sincs ugyanis pénzük arra, hogy tartalékoljanak arra az időre, amikor csak a 22 800 forintos segélyt kapják. Ha ilyenkor néhány tízezer forintos váratlan kiadással szembesülnek, nincs kihez fordulni, marad az uzsorás.

A TÁRKI elemzései azt mutatják, hogy a magyar társadalom egyharmada képes felvenni a versenyt európai társaival, a lakosság kétharmada azonban fogyasztását, életszínvonalát, iskolázottsági szintjét, életstílusát, elfogadási képességét vagy nyelvtudását nézve hátrányban van. A felmérések adatai azt mutatják, továbbra is jelentősek az egészségi és oktatási egyenlőtlenségek, a két terület intézményei gyengén teljesítenek. A Társadalmi riport arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország mégsem nézett szembe az egészségügy és az oktatás elodázhatatlan reformlépéseivel.

Ehhez kapcsolódva Bass László a Népszavának kifejtette, hogy egyik terület intézményeiben sem javult a helyzet, de talán a szociális területen dolgozók maradtak le legjobban az utóbbi években. A szakmában óriási a túlterheltség, az alacsony fizetések miatt folyamatos az elvándorlás. Ennek tudható be, hogy több az elhanyagolt, vagy családi erőszak miatt veszélyeztetett gyerek, közülük pedig láthatóan többen válnak áldozattá. Tanítványai elkötelezettek a szociális munka mellett, de jellemzően néhány év után 40 százalékuk elhagyja a pályát, s csak akkor megy vissza erre a területre dolgozni, ha sikerül megalapoznia az életét egy másik munkahelyen.

A TÁRKI tanulmányai a munkaerőpiac, a társadalmi szerkezet változásai mellett a válság háztartásokra gyakorolt hatását, az intézményrendszer működését, az értékek alakulását vizsgálják tanulmányaikban. A fejezetek letölthetők vagy elolvashatók az intézet internetes oldalán.

A magyarok negyede éhezik
A szociális államtitkár sikerjelentésével szemben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatgyűjtése súlyos szegénységről tanúskodik. Eszerint a teljes magyar lakosság 23,8 százaléka rendszeresen nem tud eleget enni, vagyis majdnem minden negyedik állampolgár. A hasonló világstatisztika ennél nagyságrendekkel jobb, hiszen az adatok alapján minden kilencedik ember éhezik.
A világ fejlett országait tömörítő OECD egyik – az előbbitől eltérő módszertannal készített - felmérése szerint pedig nálunk öt év alatt majdnem megduplázódott ez a szám, 17,4 százalékról 30,6 százalékra emelkedett azok aránya, akik ételt nélkülöznek, háromnegyedük tartósan nem tud eleget enni.

Rendőrökre lőtt egy szélsőjobbos férfi Németországban

Lőfegyverrel megsebesített négy rendőrt szerdán Németországban egy szélsőjobboldali mozgalom tagja. Este azt közölték, hogy az egyik rendőr késő este belehalt sebesüléseibe, de később visszavonták a halálhírt.

Az illetékesek elnézést kértek a téves tájékoztatás miatt. Hangsúlyozták, hogy a 32 éves rendőr továbbra is életveszélyes állapotban van - jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság.

A bajorországi Georgensgmündben történt esetről Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter a járás központjában, Rothban tartott tájékoztatóján elmondta: a támadó az alkotmányvédelmi hatóság megfigyelése alatt álló Reichsbürger (birodalmi polgár) mozgalom követője, akinek bevonták fegyvertartási engedélyét, mert egyre több jelét mutatta a fegyverviseléshez szükséges megbízhatóság hiányának.

A 49 éves férfi több mint 30 lőfegyvert tartott otthonában, lefoglalásukra egy különleges bevetési egység támogatásával szálltak ki rendőrök. A férfi tüzet nyitott, amikor meglátta őket. Két rendőrt talált el, az egyik életveszélyes, a másik súlyos sebesülést szenvedett. Két rendőr könnyebben megsebesült a lövöldözésben kitört üvegek cserepeitől. A támadót ártalmatlanították és őrizetbe vették. Könnyebb sebesülést szenvedett - mondta a miniszter.

Kiemelte, hogy a Reichsbürger mozgalommal szemben az eddiginél is határozottabb fellépésre van szükség. A mozgalom nem ismeri el a mai Németországot, így a rendőrségtől az adóhivatalig tagadja valamennyi állami intézmény legitimitását. A revizionista mozgalom a húszas, harmincas évek Németországának folytonosságát vallja.

Joachim Herrmann aláhúzta: nem lehet a mozgalmat "elintézni azzal, hogy csak néhány őrültről van szó", azonban nem valamennyi követője szélsőjobboldali és veszélyes.

Szakértők szerint a Reichsbürger mozgalom lazán szervezett és ideológiailag nem teljesen egységes, a szélsőséges szubkultúra egyes csoportosulásai az első világháború előtti, mások a második világháború előtti német határokat ismerik el. Jellemző a demokratikus berendezkedés elutasítása és a holokauszt tagadása. A mozgalomnak országszerte néhány száz követője lehet.

Szerző

Rendőrökre lőtt egy szélsőjobbos férfi Németországban

Lőfegyverrel megsebesített négy rendőrt szerdán Németországban egy szélsőjobboldali mozgalom tagja. Este azt közölték, hogy az egyik rendőr késő este belehalt sebesüléseibe, de később visszavonták a halálhírt.

Az illetékesek elnézést kértek a téves tájékoztatás miatt. Hangsúlyozták, hogy a 32 éves rendőr továbbra is életveszélyes állapotban van - jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság.

A bajorországi Georgensgmündben történt esetről Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter a járás központjában, Rothban tartott tájékoztatóján elmondta: a támadó az alkotmányvédelmi hatóság megfigyelése alatt álló Reichsbürger (birodalmi polgár) mozgalom követője, akinek bevonták fegyvertartási engedélyét, mert egyre több jelét mutatta a fegyverviseléshez szükséges megbízhatóság hiányának.

A 49 éves férfi több mint 30 lőfegyvert tartott otthonában, lefoglalásukra egy különleges bevetési egység támogatásával szálltak ki rendőrök. A férfi tüzet nyitott, amikor meglátta őket. Két rendőrt talált el, az egyik életveszélyes, a másik súlyos sebesülést szenvedett. Két rendőr könnyebben megsebesült a lövöldözésben kitört üvegek cserepeitől. A támadót ártalmatlanították és őrizetbe vették. Könnyebb sebesülést szenvedett - mondta a miniszter.

Kiemelte, hogy a Reichsbürger mozgalommal szemben az eddiginél is határozottabb fellépésre van szükség. A mozgalom nem ismeri el a mai Németországot, így a rendőrségtől az adóhivatalig tagadja valamennyi állami intézmény legitimitását. A revizionista mozgalom a húszas, harmincas évek Németországának folytonosságát vallja.

Joachim Herrmann aláhúzta: nem lehet a mozgalmat "elintézni azzal, hogy csak néhány őrültről van szó", azonban nem valamennyi követője szélsőjobboldali és veszélyes.

Szakértők szerint a Reichsbürger mozgalom lazán szervezett és ideológiailag nem teljesen egységes, a szélsőséges szubkultúra egyes csoportosulásai az első világháború előtti, mások a második világháború előtti német határokat ismerik el. Jellemző a demokratikus berendezkedés elutasítása és a holokauszt tagadása. A mozgalomnak országszerte néhány száz követője lehet.

Szerző