Előfizetés

Életműdíj Mészáros Mártának, díjeső a Tiszta szívvel című filmnek

Életműdíjjal tüntették ki Kijevben a 64. Molodist nemzetközi filmfesztiválon Mészáros Márta rendezőt, akinek A temetetlen halott című alkotását az 1956-os forradalomról készült filmekből összeállított Magyar Rapszódia elnevezésű blokk nyitófilmjeként mutatták be vasárnap este az ukrán fővárosban.

Mint korábban lapunk is hírül adta, Amerikai premierje alkalmával a chicagói nemzetközi filmfesztiválon díjazták Till Attila Tiszta szívvel című rendezését, a Chicago Sun Times világhírű filmkritikusáról elnevezett Roger Ebert-díjat nyerte el. Till Attila alkotása a közép- és kelet-európai filmeknek szentelt luxemburgi CinÉast fesztivál különdíját is elhozta a hétvégén. A hajdani keleti blokk 18 országának legújabb filmjeit felvonultató szemle szakmai zsűrije indoklásában kiemelte a Tiszta szívvel alkotóinak bátorságát, hogy nem törődnek az elvárásokkal és szembe mennek a sztereotípiákkal. A Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál zsűrije is díjazta a Tiszta szívvel-t, a fesztiválon a legjobb film díját nyerte el. Till Attila alkotása Magyarország hivatalos nevezése az Oscar-díjra és versenyez az Európai Filmakadémia jelöléseiért is. 

Los Angeles-ben Goda Kriszta Veszettek című rendezése kapta az Alex Friedman nevét viselő Humanitárius díjat, míg a legjobb operatőr díjával Nagy Andrást méltatták a Félvilág című film fényképezéséért. A legjobb férfi színész díját Thuróczy Szabolcs a Tiszta szívvel és a Szerdai gyerek című filmekért és Fenyő Iván a Veszettek-ért megosztva kapta, a legjobb színésznő díjával Gryllus Dorkát tüntették ki a Félvilág-ban nyújtott alakításáért.

A főváros rejtett zsidó kincsei

Publikálás dátuma
2016.10.25. 07:47
FOTÓ: KOVÁCS ATTILA
A Vasvári Pál utcai Zsinagóga 130. évfordulója alkalmából A főváros rejtett zsidó kincsei címmel nyílt kiállítás az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rendezésében.

A tárlat a valaha nagyban meghatározó zsidó kulturális-vallási élet egykor pezsgő útvonalait, közösségi helyszíneit kívánja bemutatni.

A kiállítás anyaga a zsinagóga 130. évfordulójának tiszteletére kiírt fotópályázat képeiből áll, az anyag november 20-án aukción vesz részt, a befolyó összeget teljes egészében a zsinagóga felújítására költi az EMIH.

Olasz ízlés, tiszta és érthető barokk zene

A barokk muzsika hiteles művészei adtak kamarakoncertet a minap a Vigadóban. Szakmai körökben nagyon ismert szerzők szerepeltek a műsorban, azonban közönség egy része csak most ismerkedett meg a barokk zene korai szerzőivel, akik egyben megélhetési muzsikusok is voltak a különféle XVII-XVIII. századi olasz városállamok hercegségeiben: Cima, Fontana, Castello, Kapsberger, Uccellini, Frescobaldi, Pandolfi Meali zenedarabjai a kialakuló kamara világi zene és hangszerek kísérleti darabjai – az utókor vizsgálódásai, besorolása szerint.

Ha visszatekintünk saját korukra, akkor kiemelkedő zenei alkotások, amelyek alapjában különböznek a kor népi-kocsmai-egyházi zenéitől: szellemiségük, harmóniájuk, muzikalitásuk messze meghaladja a korabeli átlagot. Tulajdonképpeni „versenytársa” a hivatalos egyházi zene volt, amely azonban nem tudta felvenni a tempót és a gyönyörködtetési képességet a felsorolt szerzők műveivel.

A korai szonáta zenei forma lehetőséget ad arra, hogy a hallgatóság elmerüljön a muzsika dallamainak a szépségében, ugyanakkor a zene megengedi, hogy mindenki egyéni fantáziája szerint kalandozhat saját gondolataiban. A egyéni zenészek virtuozitását és egyben a zenekar közös zenélésének az örömét is átélhetik a hallgatók. A korai szonáta formában a zenészek még gyakran egymásnak játszanak, és mester is saját virtuozitására koncentrálhat.

Az érett szonátáknak már határozott szerkezete (lassú-gyors-lassú-gyors) van, a zenekar közös produkcióján van a hangsúly, a virtuóz részek díszítő elemek az előadás egészéhez képest, és minden muzsikusnak – tudatosan - lehetősége van szólóban is bemutatni tudását.

Corelli, Geminiani és Veracini 50-100 évvel később alkotott, mint elődjei, és az érett barokk muzsika szerzői és előadói. A dallamok már következetes rendben ismétlődnek, a variációkat már kiszámítható rend övezi, a gondolatainkat a zeneszerző már határozott érzések, érzelmek, hangulatok irányába tereli. Zenészek a zene lehetőségeit kihasználva már tudatosan a taps és a vastaps irányába terelik a hallgatóságot.

A zene fontos kiegészítője a korabeli hangszerek (minőségi utánzatok) használata. A barokk hegedű teltebb hangzású, mint a későbbi korok magasabb hangszínű szerszámai, a barokk cselló melegebb hangokat ad, mint utódai, a csembaló élesebb hangokat üt, mint a zongora, és a barokk gitár 12+8 húrja zengőbb mint a tömegesen elterjedt gitároké. A barokk kamara zenekar összhangzata hűen elégíti ki egy kisebb teremben összegyűlt bennfentes hallgatóság zenei igényeit. Válhat ez a zenei műfaj a széles nagyközönség kedvencévé is?

Enrico Onofri, a barokk hegedű művésze, a barokk zene útját megnyitja a főúri zeneszobákból a nagyközönség koncerttermei felé. Tisztán és érthetően játssza a legbonyolultabb virtuóz szólókat is. A staccato-k, a szagatott előadásmód, a forték, a dinamikák és crescendók , az erősödések és halkulások váltakozása csodálattal tölti el a hallgatókat. Időnként olyan stílust vesz fel, mint a legkiválóbb cigányprímás, aki egyszerre „él meg az asztalnál” és fürdik a világhírű pódiumon a nagy estélyisek és szmokingosok tapsviharában.

Baranyai Piroska, barokk cselló, méltó versenytársa Onofrinak. Egyszerre tud kihívója és hű követője lenni a barokk hegedűsnek. A hegedű és a cselló dallama képes összeolvadni és vad ellentmondásba keveredni.

Mészáros Bernadett a zenekar szilárd bázisa és kerete a csembalóval. Ő adja meg a hangot az összes hangszernek, a fegyelmezett keretbe szorítja a csapongókat, ritmust teremt az elkalandozóknak. Éles hangja mindig hallatszik a háttérben.

Jan Cizmar, teorba, barokk gitár, a zengedelmet hozza a muzsikába. Telt hangokkal, melegséggel és ritmussal beleolvad a közös zenélésbe, de hangoláskor 2 méteres zeneszerszámával kellemes kuncogásra készteti a nézőközönséget.

Többszöri vastapssal jutalmazta a közönség a két órás zenei produkciót. Külön köszönet illeti az előadás szervezőjét Tóth Mónikát, aki várandós kismamaként maga nem zenélhetett, de a Miszla Barokk vezetőjeként megteremtette a Visegrád Alapítvány, a Lengyel és az Olasz Kultúrintézet, valamint a Vigadó együttműködését, egy szép estére a hálás népes közönségnek.