Haveri kapitalizmus - Orbán rendszere foglyul ejtette az államot

Publikálás dátuma
2016.10.27. 07:00

A korrupció terjedése Magyarországon nem új keletű. Azonban, amikor Orbán Viktor vezérletével 2010-ben a Fidesz kétharmadnál nagyobb parlamenti többséget szerzett, új helyzet állt elő. Azóta a magyar gazdaságtörténetben eddig még nem ismert módszerekkel utat nyitottak a szűk családi kört és haverokat kivételezett helyzetbe hozó kapitalizmusnak. Ennek egy esettanulmányát - a MET-csoport működésének hátterét - mutatták be szerdán.

Járadékvadászat és a haveri kapitalizmus modelljei a magyar energiapiacon, 2011-2015 (A magyar kormány - MVMP - MET történet). Ezt frappáns címet viseli a Korrupciókutató Központ Budapest legfrissebb tanulmánya, amelyet az Energiaklub megbízásából készített. Ez az első olyan tudományos alaposságú mű Magyarországon, amely egy több, mint gyanús ügylet elemzéséből az egész Orbán-rendszer működéséről állít ki elgondolkodtató bizonyítványt.

Nem Magyarországon fordult elő először, hogy az államot állampolgárok, illetve vállalatok egy csoportja "ejti foglyul" - emlékeztetett Tóth István János. A Korrupciókutató vezetője kifejtette: ennek révén elérik, hogy a kormányzat vagy az állami intézmények számukra kedvező, őket kivételes helyzetbe hozó jogszabályokat hozzanak. Ekkor az állam szűk érdekcsoportok kiszolgálójává, mondhatnánk "foglyává" válik. Mindez az állam szempontjából kudarc, mivel a gyengeségét bizonyítja, ugyanakkor ez a folyamat kedvező terepet teremt a korrupciónak, egyúttal kárt okoz az állampolgároknak és a vállalatoknak. Az Orbán-kormány, és személy szerint a miniszterelnök, azonban 2010 óta még ezen is túllépett, olyan gazdasági szervezeti rendszert teremtett, a haveri kapitalizmust, ahol az állam elsődleges funkciója, hogy a politikai vezető (Dél-Amerikában és Afrikában a diktátor) holdudvarára, barátaira bízza a társadalom erőforrásait - állapította meg Tóth István János. Minél erősebb, minél nagyobb hatalma van, annál nagyobb részét. Ez a politika elsődleges célja! Testre szabott adókedvezményeket, kedvező feltételű állami hiteleket nyújtanak a haveroknak a reájuk szabott közbeszerzések révén. A nem kívánt szereplőket kiszorítják, monopóliumokat hoznak létre. (Mindnyájan emlékszünk a trafikok sajátos újraelosztására vagy a pénznyerő-automata piac felszámolására, a játékkaszinó üzemeltetés kezdetben kétszereplőssé tételére, és páratlanul kedvező adózási feltételeire.)

A Korrupciókutató Központ egyetlen cég sajátos tulajdonviszonyaira és az ebből származó haszonra fókuszált tanulmányában. A MET gáznagykereskedő céget azáltal tudták helyzetbe hozni, hogy az energiahordozók természetes monopóliumot képeznek, az általuk kereskedett energiahordozó mással csak korlátozott módon helyettesíthető. A MET-et 2007-ben kft-ként hozta létre a Mol, amelynek 100 százalékos tulajdonosa volt, és 2009-től részvénytársaságként működik. Ebben az évben egy off-shore cég (Normeston) lett az 50 százalékos társtulajdonosa, majd a két társtulajdonos 10-10 százaléknyi részvénycsomagot eladott Lakatos Benjámin vezérigazgatónak. A fordulat akkor következett be, amikor 2013 második felében Svájcban (!) megalakult a MET Holding, amely 100 százalékos tulajdonosává vált. A Holding tulajdonosi szerkezete ekkor így alakult: Garancsi István 10, Nagy György 12,665, Ilya Trubinkov 12,665, Lakatos Benjámin 24,665 és a Mol Nyrt. 40 százalék. A magyar tulajdonosok a kormányfő holdudvarának tagjai. Ilya Trubinkovról annyit lehet tudni, hogy egy egymásba fonódó off-shore-hálózathoz kötődik. Az elemzésből kiderül, a kapcsolatháló tagjai - valamilyen módon - kapcsolatban állnak Csányi Sándor OTP-vezérrel és nagyvállalkozóval, illetve Hernádi Zsolttal, a Mol Nyrt. első emberével.

A kutató következtetése: a kormány kudarcot szenvedett a tulajdonában lévő MVM Partner Zrt. (MVMP) energiakereskedő céggel. Nem volt megfelelő a szabályozás, amely nem felelt meg az uniós elvárásoknak sem. Ezért helyzetbe hozták a holdudvart úgy, hogy annak minden egyes tagja - a Mol Nyrt.-n kívül - offshore cégeket tulajdonol. Így teremtették meg az illegális kereskedelem, pénzmosás és az adócsalás lehetőségét.

Szerző

Pánik Rómában - Erős földrengés rázta meg az országrészt

Erős földrengés rázta meg szerda este Közép-Olaszországot. Rövid idő elteltével újabb, még erősebb rezgéseket mértek Marche és Umbria tartományban. Halálos áldozatról nem érkezett jelentés.

A Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű földrengés néhány perccel negyed nyolc előtt történt. Az első rengést egy 3,4-es erősségű követte Perugia térségében, majd este 21.18-kor egy 5,9-es erősségű, amely hosszabb ideig is tartott, mint az előzőek. Az epicentrum a közép-olaszországi Marche és Umbria tartomány térségében volt. Macerata város területén több helyen omlások történtek.

A földrengés majdnem ugyanazt a térségét érintette, amelyet az augusztus 24-i pusztító földmozgás sújtott. Fabrizio Curcio, az olasz polgári védelem vezetője bejelentette, hogy megkezdték a kárfelmérést. Az első jelentések szerint a földrengésnek nincs halottja, ketten megsérültek Vissóban. 

Az epicentrumban levő Castelsantangelo sul Nera polgármestere a SkyTG24 olasz hírtelevíziónak telefonon elmondta, hogy a kisvárosban áramszünetet okozott a földrengés, az épületek megrongálódtak. Akadozik a telefonos összeköttetés is. Norcia városában egy középkori templom darabjai omlottak le.

Omlások következtek be az augusztusi földrengés övezetében is. Arquata lakossága szerint a mostani mozgást erősebben lehetett érezni mint a két hónappal ezelőttit. A rengés nagy félelmet keltett Róma városában is, ahol sokan a lakásokból az utcára szaladtak. A római külügyminisztérium épületét evakuálták.

Az első hírek szerint károk keletkeztek a Salaria-országúton, az augusztusi földrengésben sújtott Pescara del Tronto és Arquata térségében, ahol a földrengésben egy szikla az útra zuhant. Az olasz földrengéskutatók egyelőre még nem tudtak választ adni arra, hogy az augusztusi földmozgás újabb epizódjáról van-e szó, vagy ettől független újabb földrengés következett be.

Szerző
Frissítve: 2016.10.27. 01:11

Letartóztatták a világhírű afgán lányt

Publikálás dátuma
2016.10.26. 21:20
FORRÁS: PESHAVAR POLICE
Akár 14 évre is börtönbe kerülhet a National Geographic világhíres címlapfotóján szereplő afgán lány – adta hírül a Yahoo.com. Sharbat Gulát szerdán tartóztatták le Pakisztánban, mert hamis iratokat találtak nála.
FORRÁS: PESHAVAR POLICE

FORRÁS: PESHAVAR POLICE

A pakisztáni szövetségi nyomozóhatóság az afgán határ melletti Pesavar tartományban kapta el a őt, ott próbált letelepedni, hazáját a kiújuló polgárháború miatt hagyta el. A személyi igazolványán azonban egy álnév, Sharbat Bibi szerepelt.

Az ilyen csalást Pakisztánban 7 évtől 14 évig terjedő börtönnel, és pénzbüntetéssel büntetik, de az eset jól mutatja – mint arra az AFP hírügynökség rámutatott –, hogy mekkora kockázatokkal is képesek emberek szembenézni azért, hogy elmeneküljenek az afganisztáni háború elől.

Szerző