Haveri kapitalizmus - Orbán rendszere foglyul ejtette az államot

A korrupció terjedése Magyarországon nem új keletű. Azonban, amikor Orbán Viktor vezérletével 2010-ben a Fidesz kétharmadnál nagyobb parlamenti többséget szerzett, új helyzet állt elő. Azóta a magyar gazdaságtörténetben eddig még nem ismert módszerekkel utat nyitottak a szűk családi kört és haverokat kivételezett helyzetbe hozó kapitalizmusnak. Ennek egy esettanulmányát - a MET-csoport működésének hátterét - mutatták be szerdán.

Járadékvadászat és a haveri kapitalizmus modelljei a magyar energiapiacon, 2011-2015 (A magyar kormány - MVMP - MET történet). Ezt frappáns címet viseli a Korrupciókutató Központ Budapest legfrissebb tanulmánya, amelyet az Energiaklub megbízásából készített. Ez az első olyan tudományos alaposságú mű Magyarországon, amely egy több, mint gyanús ügylet elemzéséből az egész Orbán-rendszer működéséről állít ki elgondolkodtató bizonyítványt.

Nem Magyarországon fordult elő először, hogy az államot állampolgárok, illetve vállalatok egy csoportja "ejti foglyul" - emlékeztetett Tóth István János. A Korrupciókutató vezetője kifejtette: ennek révén elérik, hogy a kormányzat vagy az állami intézmények számukra kedvező, őket kivételes helyzetbe hozó jogszabályokat hozzanak. Ekkor az állam szűk érdekcsoportok kiszolgálójává, mondhatnánk "foglyává" válik. Mindez az állam szempontjából kudarc, mivel a gyengeségét bizonyítja, ugyanakkor ez a folyamat kedvező terepet teremt a korrupciónak, egyúttal kárt okoz az állampolgároknak és a vállalatoknak. Az Orbán-kormány, és személy szerint a miniszterelnök, azonban 2010 óta még ezen is túllépett, olyan gazdasági szervezeti rendszert teremtett, a haveri kapitalizmust, ahol az állam elsődleges funkciója, hogy a politikai vezető (Dél-Amerikában és Afrikában a diktátor) holdudvarára, barátaira bízza a társadalom erőforrásait - állapította meg Tóth István János. Minél erősebb, minél nagyobb hatalma van, annál nagyobb részét. Ez a politika elsődleges célja! Testre szabott adókedvezményeket, kedvező feltételű állami hiteleket nyújtanak a haveroknak a reájuk szabott közbeszerzések révén. A nem kívánt szereplőket kiszorítják, monopóliumokat hoznak létre. (Mindnyájan emlékszünk a trafikok sajátos újraelosztására vagy a pénznyerő-automata piac felszámolására, a játékkaszinó üzemeltetés kezdetben kétszereplőssé tételére, és páratlanul kedvező adózási feltételeire.)

A Korrupciókutató Központ egyetlen cég sajátos tulajdonviszonyaira és az ebből származó haszonra fókuszált tanulmányában. A MET gáznagykereskedő céget azáltal tudták helyzetbe hozni, hogy az energiahordozók természetes monopóliumot képeznek, az általuk kereskedett energiahordozó mással csak korlátozott módon helyettesíthető. A MET-et 2007-ben kft-ként hozta létre a Mol, amelynek 100 százalékos tulajdonosa volt, és 2009-től részvénytársaságként működik. Ebben az évben egy off-shore cég (Normeston) lett az 50 százalékos társtulajdonosa, majd a két társtulajdonos 10-10 százaléknyi részvénycsomagot eladott Lakatos Benjámin vezérigazgatónak. A fordulat akkor következett be, amikor 2013 második felében Svájcban (!) megalakult a MET Holding, amely 100 százalékos tulajdonosává vált. A Holding tulajdonosi szerkezete ekkor így alakult: Garancsi István 10, Nagy György 12,665, Ilya Trubinkov 12,665, Lakatos Benjámin 24,665 és a Mol Nyrt. 40 százalék. A magyar tulajdonosok a kormányfő holdudvarának tagjai. Ilya Trubinkovról annyit lehet tudni, hogy egy egymásba fonódó off-shore-hálózathoz kötődik. Az elemzésből kiderül, a kapcsolatháló tagjai - valamilyen módon - kapcsolatban állnak Csányi Sándor OTP-vezérrel és nagyvállalkozóval, illetve Hernádi Zsolttal, a Mol Nyrt. első emberével.

A kutató következtetése: a kormány kudarcot szenvedett a tulajdonában lévő MVM Partner Zrt. (MVMP) energiakereskedő céggel. Nem volt megfelelő a szabályozás, amely nem felelt meg az uniós elvárásoknak sem. Ezért helyzetbe hozták a holdudvart úgy, hogy annak minden egyes tagja - a Mol Nyrt.-n kívül - offshore cégeket tulajdonol. Így teremtették meg az illegális kereskedelem, pénzmosás és az adócsalás lehetőségét.