Botrányok Orbán szomszédja körül

Publikálás dátuma
2016.10.30 17:30
Orbán az Országházban védte meg Pharaont október 25-én. MTI Fotó: Illyés Tibor
Mind jobban dagad Ghaith Pharaon szaúdi üzletember magyarországi botránya. A Demokratikus Koalíció (DK) értesíti az Interpolt, az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) és a magyar nyomozó szerveket, hogy a miniszterelnök családja Pharaonnal üzletel - tájékoztatta a párt alelnöke vasárnap a sajtót Budapesten. Varju László szerint a miniszterelnök "illusztris társaságba került", hiszen Pharaonnak korábban Oszama bin Ladennel is közös üzlete volt.

Az ügy újabb hullámait a Magyar Nemzet szombati értesülése válthatta ki, amely szerint az állami résztulajdonban álló magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. is üzleti kapcsolatban van Ghaith Pharaonnal, illetve az általa vezetett Pakistan Oil Fields Limiteddel (POL). A lap azt írta: a Mol tavaly áprilisban jelentette be, hogy megállapodást kötött a pakisztáni olajcéggel, amelynek elnöke és igazgatósági tagja vélhetően ugyanaz a Pharaon, akit az Egyesült Államok hatóságai 1991 óta köröznek, és az Interpol vörös riasztási listáján is szerepel. A Nemzet megkereste a Molt, ahonnan csak annyit válaszoltak, a cég 1999-ben lépett be Pakisztánba, az ottani vállalatokkal a helyi menedzsment tartja a kapcsolatot. Az Átlátszó szerint Pharaonnak közös cége van a keleti nyitás legfőbb fegyverének tekintett Magyar Nemzeti Kerekedőházak Zrt.-vel is.

A hvg.hu kérdésére az amerikai nagykövetség megerősítette, hogy a Pharaon elleni 1991. november 15-én kelt elfogatási parancs ma is érvényes, s miután az USA és Magyarország között kiadatási egyezmény van érvényben, "ha a magyar államnak információi vannak róla, értesítenie kell a megfelelő hatóságokat, vagy a nagykövetséget, vagy az Interpolt". A nagykövetség által mellékelt dokumentumok szerint az elfogatási parancson az áll, bűnszövetség (conspiracy), hamis információk terjesztése (wire fraud), befolyással üzérkedés (racketeering conspiracy), bűnsegédség és bűnpártolás (aiding and abetting) gyanúja miatt szeretne a washingtoni ügyészség elbeszélgetni vele. A vádak a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) tevékenysége kapcsán fogalmazódtak meg, és Pharaon mellett két másik személyt, Agha Hasad Abedit és Swaleh Naqvit is érintik. A vádak sora 1993-ban feltételezett bűnszövetséggel (alleged conspiracy) bővült ki. Ha bebizonyosodnak, az elkövetők akár 30 év börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással büntethetők.

Pharaont többször látták Magyarországon, Rogán Antal miniszter közlése szerint nem letelepedési kötvényt vásárolt, hanem vízumot kért, majd azzal jött hozzánk. Cége a kormányfő Cinege utcai házával szemben vett ingatlant, a miniszterelnök veje, Tiborcz István pedig tárgyalt az ügyvédjével a Gresham-palota teraszán, amiről a Magyar Narancs fotót is közölt. Pharaon és partnerei több kastélyt is megszereztek, nem beszélve a fővárosi, József nádor téri volt Postabank-székházról. Az ügy a parlamentet is elérte: múlt hétfőn Orbán Viktor azonnali kérdésre válaszolva elismerte, egy jordániai diplomáciai eseményen találkozott "Pharaon professzorral", de szerinte az üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. A veje, Tiborcz István érintettségét firtató kérdésekre pedig azt mondta: szerinte a Pharaon-ügy amerikai titkosszolgálati manipuláció. Érthetetlen, hogy az FBI 25 éve nem tud elfogni valakit. Hogy miért nem vették eddig őrizetbe Magyarországon, arra nincs válasz.

A 444.hu számolt be róla, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata visszautasította három, az üggyel kapcsolatos Jobbik-közlemény kiadását. Az egyiket azzal az indokkal, hogy sérti a közmédia jó hírnevét, a másikat azért, mert szerepel benne Habony Árpád neve, a harmadikat pedig azért, mert szerintük a benne szereplő Pharaon nem közszereplő, illetve: védeni kell Pharaon személyiségi jogait.

Szerző

Letartóztatták Macron tüntetőket verő biztonsági főnökét

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:59

Fotó: AFP/ Christope Archambult
Előzetes letartóztatásba vették kedd este Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve.
A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került. Alexandre Benallát és Vincent Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben. "Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés" - hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét. A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Alexandre Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak "semmilyen kapcsolatban" nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett. A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. 
Szerző

Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:49

Kállai Márton
Minél gyorsabban szeretné lezárni a kormány a magyar kutatás finanszírozásának felülvizsgálatát, erre azonban többféle megoldás is szóba jöhet - mondta az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László hangsúlyozta: a kormányzat szándéka egyáltalán nem az, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen. A kutatást, a tudományt, az innovációt a kormány kiemelt értéknek tartja - közölte a miniszter, hozzátéve: az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és az alapkutatások között. Hozzátette: az kívánatos cél azonban az, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre. Palkovics László szerint a kormány szándékai egyértelműek a kutatásfinanszírozási rendszer átalakítási koncepciójának tavaly őszi közzététele óta, ez a dokumentum pedig a sikeres német és brit példákból indul ki. Mint felidézte, a Corvinus esetén is az egyetemmel közösen sikerült kialakítani a működési modellt, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetésével is zajlanak a tárgyalások. Az elvek világosak, ezek mentén lehet tárgyalni, aminek az eredménye lehet alapítványi modell, de más is - jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva, hogy az új rendszert a kutatókkal közösen szeretnék kialakítani. Palkovics László emlékeztetett arra, hogy az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek. A kormány máshogy szeretné finanszírozni a kutatási tevékenységet, ettől nem félni kell, hanem meg kell látni benne a lehetőséget - emelte ki. A miniszter a kormány alapelvének nevezte, hogy érték nem veszhet el. Nincs még döntés az alapítványi modellről, de látni kell, hogy nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a vállalati kutatóközpontok bizonyítják - mondta el, hozzáfűzve: az állam tovább szeretné növelni a kutatói munkahelyek számát. Palkovics László felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy az európai kutatóintézetek is hatékonyan tudjanak reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen az európai kutatás most nem versenyképes Amerikával vagy Kínával szemben. Mint elismerte, 2002 óta a kutatásra fordított közösségi források szintje nem változott, ebben elmondása szerint van tennivaló, ám ennek a hasznosulás áttekintésével kell együtt járnia. A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag - amelyről lapunk írt először - nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége.