Lázár: Brüsszel a jövő héten dönthet Paksról

Paks2 ügyében az oroszok elfogadták az Európai Bizottság elvárásait, miután a magyar kormány közvetített a két fél között - árult el egy eddig nem kommunikált fontos részletet Lázár János a tegnapi Kormányinfón. 

A kancelláriaminiszter azt is mondta: ha jól tudja, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának (a 28 biztosból álló testületi tanácskozás) jövő heti ülésrendjén rajta van a paksi projektről szóló döntés is. Szavai szerint tehát az Európai Bizottság összességében konstruktívan áll a projekthez és így lényegében azt vetítette előre, hogy jövő héten megjöhet a pozitív döntés Brüsszelből. A Fidesz úgy viselkedik a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban, mint a bűvész a kalapba tett nyúllal: a közönség – az érintett hatóságokat is beleértve – nem lát semmit, de a mutatvány után a gázsit ki kell fizetnie - kommentálta a hírt egy elemző.

Egy legalább 4000 milliárd forintba kerülő, teljes egészében közpénzből finanszírozott, Magyarország külkapcsolatait és sugárbiztonságát évtizedekre meghatározó beruházás azonban nem szólhat egyedül a korlátlan lopásról - így reagált Szél Bernadett, az LMP társelnöke arra, hogy egy parlament előtt levő törvénytervezet szerint a kormány felülbírálhatja az Országos Atomenergia Hivatal szakmai állásfoglalását.

A Kormányinfón egyéb, gazdaságot érintő kérdésekről is beszámolt a miniszter:

- Újratárgyalja a kormány a repülőtér és Budapest vasúti összeköttetését, mérlegelve az ehhez megszerezhető uniós forrást is.

- 30 milliárd forinttal emelik a modern városok program miniszterelnökségi keretét.

- A kormány elé kerül a szövetkezeti hitelintézeti integráció hosszú távú stabil működéséről szóló tervezet.

- 3 milliárd forinttal többet fordít a kormány az e-közbeszerzés kialakítására.

- Változás várható az építési szabályozásban, a tervek szerint mind a tervezőknek, mint a kivitelezőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük a jövőben.

Szerző

Lázadoznak a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2016.11.11. 06:00
A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓT
Szinte érzékelhetetlen lesz jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemelés. A nyugdíjas szervezetek tiltakoznak, pedig nem is ez a legnagyobb baj, hanem a rendszer fenntarthatatlansága, az egyre nagyobb és növekvő szakadék a kis és a magas nyugdíjak között.

Havonta alig valamivel több mint ezer forintot jelenthet a 2017-re betervezett nyugdíjemelés a 120 ezer forintos átlagnyugdíjra számolva. Csakhogy a magyar nyugdíjasok nagyjából fele még ennyit sem kap. A jövő évi büdzsé ugyanis 0,9 százalékos inflációval számol, és ennyivel emeli a jövő évi nyugdíjakat is.

A gazdaságkutatók többsége 2017-re 1,5 százalék körüli inflációval számol, a szépkorúaknál az verte ki a biztosítékot, hogy a gazdaságra jobban rálátó jegybank ennél is magasabb, 2,3 százalékos inflációt vár. Érthetően óriási a felháborodás a nyugdíjasok között. A szerkesztőségbe is többen betelefonáltak és közölték: átlag alatti nyugdíjuknál az emelés jövőre havonta legföljebb néhány száz forint lesz. A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetekkel a kormány most sem egyeztetett, bár az emelés mértéke a jövő évi költségvetés nyár eleji elfogadása óta ismert volt, a több mint kétmilliós tömegben csak most tudatosult. A 0,9 százalékos nyugdíjemelést a kormány a hivatalos honlapjára kedden feltöltött rendelettervezetben is leírta. Egyes szervezetek tüntetést fontolgatnak.

Jövőre a GKI Gazdaságkutató Zrt. is nagyjából 1,5 százalékos, 2018-ban valamivel ennél is magasabb inflációval számol - nyilatkozta a Népszavának Karsai Gábor. A társaság vezérigazgató-helyettese szerint a kormánynak politikailag nem lenne előnyös, ha elismerné, hogy a tervezettnél magasabb lesz a pénzromlás, az viszont taktikailag nagyon is jól jöhet, ha néhány hónappal az országgyűlési választások előtt egy összegben kifizeti a tervezett és a valós infláció közötti különbséget a legnépesebb választói rétegnek. Nagy kérdés, hogy a több mint egymillió, az átlagnyugdíjnál kevesebből élő idős ember 4-5 ezer forintért hajlandó lesz-e a jelenlegi kormánypártra, illetve politikusaira szavazni. Karsai úgy vélte, ez a nyugdíj-emelési ügy ismét bebizonyította, mennyire értelmetlen dolog a tavaszi költségvetési törvénykezés. Az idei büdzsé is hasonlóképpen készült, ezért is kényszerül folyamatosan átcsoportosításokra a kormány.

Úgy tűnik, most alábecsüli a jövő évi inflációt a kabinet, az viszont kétségtelen, hogy az elmúlt 5 évben a kormány rendre túlbecsülte a pénzromlást, így az eltelt idő alatt mintegy 10 százalékkal magasabb volt a nyugdíjemelés, mint ami az infláció alapján indokolt lett volna. Ez a nyugdíjasoknak ugyan öröm, de a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából 20 éves távlatban jelentős gondokat okozhat, amikor a jelenleginél is kevesebb lesz a befizető - figyelmeztetett Karsai Gábor, aki szerint a kormány stratégiai ügyekkel nem foglalkozik.

A GKI vezérigazgató-helyettesének aggodalmait osztotta Simonovits András is. A kutató emlékeztetett, az inflációt már az első Orbán-kormány idején is alábecsülték. Akkor 1999-re 6 százalékot számoltak, ám a pénzromlás üteme elérte a 9 százalékot. Természetesen utólag kifizették a különbözetet.Simonovits érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért emel nem egészen 1 százalékkal, amikor mindössze 30 milliárd forintos többletkiadással járna, ha 2 százalékot tenne a nyugdíjakra. Ez az összeg eltörpül a nyugdíjkassza 3100 milliárdos büdzséjéhez képest. Simonovits nem zárta ki, hogy a nyugdíjasok többsége inkább dühös lesz, mintsem örül, amikor jövő év végén legföljebb néhány ezer forintot utalnak a számlájára.

A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A kutató azt is hozzátette, a szocialisták szüntették meg a béremeléseket követő úgynevezett svájci nyugdíjkövető rendszert, ezért némileg hiteltelen, hogy most éppen ők követelik vissza. Egyébként sem az indexálás jelenti a legnagyobb gondot, mert ez a mostani rendszer önmagában egyáltalán nem rossz. Ami igazán veszélyes lehet az az ellátás polarizációja. Ez azt jelenti, hogy az egykulcsos szja bevezetése miatt a magas jövedelműeknek a nyugdíja is jóval magasabb lesz a jelentősen megnövekedett nettó keresetek miatt. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy az Orbán-kormány eltörölte a nyugdíjak felső határát. Jelenleg 12000 ember kap 300000 ezer forint fölötti nyugellátást - jegyezte meg Simonovits.

Gazdaságkutatók szerint erre is megoldást jelenthetne, ha visszatérne a kormányzat a korábbi többkulcsos adórendszerhez. Már csak azért is, mert az alacsony jövedelműek nemcsak nagyobb terhet viselnek a tehetősebbeknél, de a jövedelmük is csökkent, így a nyugdíjuk is. Ráadásul azok, akik mostanában mentek/mennek nyugdíjba és átlagos, vagy az alatti ellátásban részesülnek, még az elmúlt évek többletemeléséből is kimaradtak. Egyes elképzelések szerint a magas nyugdíjakat most nem kellene emelni és a legalacsonyabbakat legalább 2 százalékkal kellene növelni. A törvény azonban ezt a fajta diszkriminációt nem teszi lehetővé.

Nyolc éve változatlan

Az ellenzék és a nyugdíjas szervezetek a mostani rendkívül alacsony nyugdíjemelés elleni tiltakozásukat kiterjeszthetnék arra is, hogy a 8 éve befagyasztott 28500 forintos minimálnyugdíjat emelje föl a kormány legalább 35000 forintra, a 22800 forintos segélyt pedig legalább 27000 forintra - javasolta Simonovits András. A jelenlegi összegek szégyenteljesek. Kétségtelen, hogy ezeket az ellátásokat még a szocialista kormányzat vezette be, ami szintén nem volt helyes, de valamennyire indokolta a világválság. Arra viszont nincs mentség és magyarázat, hogy miközben idén átlagosan 7 százalékkal nőnek a bérek, a Fidesz-kormány mégsem nyúlt hozzá ezekhez a megalázóan alacsony összegekhez.

A kutató szerint az egész szegénypolitikát is át kellene tekinteni. A nyugdíjasok esetében pedig egyebek mellett az egészségügyi ellátást is módosítani kellene. A nyugdíjrendszerre azért tudnak ennyit költeni, mert kifosztották az egészségi ágazatot. Hiába kaptak az elmúlt időszakban 10 százalékkal több nyugdíjat, a kisnyugdíjasok közül is egyre többen kénytelenek a magánegészségügyi ellátást igénybe venni, ami jóval többet elvisz, mint amennyit a nyugdíjemelések hoztak - tette hozzá a kutató. A GDP-hez viszonyított állami egészségügyi költség 4, míg a magán-egészségügyi költés elképesztően magas, 2-3 százalék. (A GDP 1 százaléka több mint 300 milliárd forint.)



Szerző

Lázadoznak a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2016.11.11. 06:00
A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓT
Szinte érzékelhetetlen lesz jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemelés. A nyugdíjas szervezetek tiltakoznak, pedig nem is ez a legnagyobb baj, hanem a rendszer fenntarthatatlansága, az egyre nagyobb és növekvő szakadék a kis és a magas nyugdíjak között.

Havonta alig valamivel több mint ezer forintot jelenthet a 2017-re betervezett nyugdíjemelés a 120 ezer forintos átlagnyugdíjra számolva. Csakhogy a magyar nyugdíjasok nagyjából fele még ennyit sem kap. A jövő évi büdzsé ugyanis 0,9 százalékos inflációval számol, és ennyivel emeli a jövő évi nyugdíjakat is.

A gazdaságkutatók többsége 2017-re 1,5 százalék körüli inflációval számol, a szépkorúaknál az verte ki a biztosítékot, hogy a gazdaságra jobban rálátó jegybank ennél is magasabb, 2,3 százalékos inflációt vár. Érthetően óriási a felháborodás a nyugdíjasok között. A szerkesztőségbe is többen betelefonáltak és közölték: átlag alatti nyugdíjuknál az emelés jövőre havonta legföljebb néhány száz forint lesz. A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetekkel a kormány most sem egyeztetett, bár az emelés mértéke a jövő évi költségvetés nyár eleji elfogadása óta ismert volt, a több mint kétmilliós tömegben csak most tudatosult. A 0,9 százalékos nyugdíjemelést a kormány a hivatalos honlapjára kedden feltöltött rendelettervezetben is leírta. Egyes szervezetek tüntetést fontolgatnak.

Jövőre a GKI Gazdaságkutató Zrt. is nagyjából 1,5 százalékos, 2018-ban valamivel ennél is magasabb inflációval számol - nyilatkozta a Népszavának Karsai Gábor. A társaság vezérigazgató-helyettese szerint a kormánynak politikailag nem lenne előnyös, ha elismerné, hogy a tervezettnél magasabb lesz a pénzromlás, az viszont taktikailag nagyon is jól jöhet, ha néhány hónappal az országgyűlési választások előtt egy összegben kifizeti a tervezett és a valós infláció közötti különbséget a legnépesebb választói rétegnek. Nagy kérdés, hogy a több mint egymillió, az átlagnyugdíjnál kevesebből élő idős ember 4-5 ezer forintért hajlandó lesz-e a jelenlegi kormánypártra, illetve politikusaira szavazni. Karsai úgy vélte, ez a nyugdíj-emelési ügy ismét bebizonyította, mennyire értelmetlen dolog a tavaszi költségvetési törvénykezés. Az idei büdzsé is hasonlóképpen készült, ezért is kényszerül folyamatosan átcsoportosításokra a kormány.

Úgy tűnik, most alábecsüli a jövő évi inflációt a kabinet, az viszont kétségtelen, hogy az elmúlt 5 évben a kormány rendre túlbecsülte a pénzromlást, így az eltelt idő alatt mintegy 10 százalékkal magasabb volt a nyugdíjemelés, mint ami az infláció alapján indokolt lett volna. Ez a nyugdíjasoknak ugyan öröm, de a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából 20 éves távlatban jelentős gondokat okozhat, amikor a jelenleginél is kevesebb lesz a befizető - figyelmeztetett Karsai Gábor, aki szerint a kormány stratégiai ügyekkel nem foglalkozik.

A GKI vezérigazgató-helyettesének aggodalmait osztotta Simonovits András is. A kutató emlékeztetett, az inflációt már az első Orbán-kormány idején is alábecsülték. Akkor 1999-re 6 százalékot számoltak, ám a pénzromlás üteme elérte a 9 százalékot. Természetesen utólag kifizették a különbözetet.Simonovits érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért emel nem egészen 1 százalékkal, amikor mindössze 30 milliárd forintos többletkiadással járna, ha 2 százalékot tenne a nyugdíjakra. Ez az összeg eltörpül a nyugdíjkassza 3100 milliárdos büdzséjéhez képest. Simonovits nem zárta ki, hogy a nyugdíjasok többsége inkább dühös lesz, mintsem örül, amikor jövő év végén legföljebb néhány ezer forintot utalnak a számlájára.

A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A kutató azt is hozzátette, a szocialisták szüntették meg a béremeléseket követő úgynevezett svájci nyugdíjkövető rendszert, ezért némileg hiteltelen, hogy most éppen ők követelik vissza. Egyébként sem az indexálás jelenti a legnagyobb gondot, mert ez a mostani rendszer önmagában egyáltalán nem rossz. Ami igazán veszélyes lehet az az ellátás polarizációja. Ez azt jelenti, hogy az egykulcsos szja bevezetése miatt a magas jövedelműeknek a nyugdíja is jóval magasabb lesz a jelentősen megnövekedett nettó keresetek miatt. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy az Orbán-kormány eltörölte a nyugdíjak felső határát. Jelenleg 12000 ember kap 300000 ezer forint fölötti nyugellátást - jegyezte meg Simonovits.

Gazdaságkutatók szerint erre is megoldást jelenthetne, ha visszatérne a kormányzat a korábbi többkulcsos adórendszerhez. Már csak azért is, mert az alacsony jövedelműek nemcsak nagyobb terhet viselnek a tehetősebbeknél, de a jövedelmük is csökkent, így a nyugdíjuk is. Ráadásul azok, akik mostanában mentek/mennek nyugdíjba és átlagos, vagy az alatti ellátásban részesülnek, még az elmúlt évek többletemeléséből is kimaradtak. Egyes elképzelések szerint a magas nyugdíjakat most nem kellene emelni és a legalacsonyabbakat legalább 2 százalékkal kellene növelni. A törvény azonban ezt a fajta diszkriminációt nem teszi lehetővé.

Nyolc éve változatlan

Az ellenzék és a nyugdíjas szervezetek a mostani rendkívül alacsony nyugdíjemelés elleni tiltakozásukat kiterjeszthetnék arra is, hogy a 8 éve befagyasztott 28500 forintos minimálnyugdíjat emelje föl a kormány legalább 35000 forintra, a 22800 forintos segélyt pedig legalább 27000 forintra - javasolta Simonovits András. A jelenlegi összegek szégyenteljesek. Kétségtelen, hogy ezeket az ellátásokat még a szocialista kormányzat vezette be, ami szintén nem volt helyes, de valamennyire indokolta a világválság. Arra viszont nincs mentség és magyarázat, hogy miközben idén átlagosan 7 százalékkal nőnek a bérek, a Fidesz-kormány mégsem nyúlt hozzá ezekhez a megalázóan alacsony összegekhez.

A kutató szerint az egész szegénypolitikát is át kellene tekinteni. A nyugdíjasok esetében pedig egyebek mellett az egészségügyi ellátást is módosítani kellene. A nyugdíjrendszerre azért tudnak ennyit költeni, mert kifosztották az egészségi ágazatot. Hiába kaptak az elmúlt időszakban 10 százalékkal több nyugdíjat, a kisnyugdíjasok közül is egyre többen kénytelenek a magánegészségügyi ellátást igénybe venni, ami jóval többet elvisz, mint amennyit a nyugdíjemelések hoztak - tette hozzá a kutató. A GDP-hez viszonyított állami egészségügyi költség 4, míg a magán-egészségügyi költés elképesztően magas, 2-3 százalék. (A GDP 1 százaléka több mint 300 milliárd forint.)



Szerző