Választási csata Kelet és Nyugat határán

Vasárnap rendezik meg a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás második fordulóját. A tét nagyobb, mint a jövendő államfő személye, az igazi kérdés az, hogy a volt szovjet tagköztársaságban a nyugatos, s egyben a Romániával való egyesülést pártoló erők vagy az oroszpárti tábor kerekedik felül.

Moldova az Európai Unió keleti partnerségi programjának is egyik országa, az egyetlen, amely eddig megkapta az uniós vízummentességet. Bár évek óta politikai válsággal küzd, az uniós orientáltságú pártok koalíciója vezeti. Az elnökválasztás első fordulóján az oroszpárti szocialisták jelöltje, Igor Dodon szerzett jelentős előnyt (47,98 százalékot, míg Maia Sandu 38,71-et) és azt ígérte, hogy győzelme esetén népszavazást ír ki a 2014-ben az EU és Moldova között kötött társulási és szabadkereskedelmi egyezmény felfüggesztésére. (Ezen egyezmény előkészítési munkálatainak felfüggesztése miatt robbant ki az ukrán elégedetlenség, amely a Majdanhoz és a rezsimváltáshoz vezetett.)

A moldovai Szocialista Párt jelöltje inkább a Moszkva által létrehozott eurázsiai vámunió részének szeretné az országot, de első fordulós győzelme után már úgy nyilatkozott, nem áll szándékában felrúgni semmit, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik mind Brüsszellel, mind Moszkvával. Előrejelzések szerint a második fordulóban is neki áll a zászló, de elemzők szerint, amennyiben a részvétel meghaladja az 58 százalékot, Sandunak lehet esélye a győzelemre. A fiatal politikusnő a két forduló között hívei általános mozgósításával próbálkozott, főképp a Romániában és nyugati államokban élő szavazópolgárokhoz szólt, hiszen a diaszpóra elsősorban őt támogatja. A véghajrában Dodon felvetette Sandu kettős állampolgárságának kérdését, felszólította ellenfelét, mondjon le a román állampolgárságról. A téma előtérbe kerülése mozgósíthatja a Romániával való egyesülés híveinek ellenzőit. Moldova lakosságának háromnegyede ellenzi az egyesülést, míg Romániában kétharmad támogatná azt.