Farkas Flórián: senki elől nem bujkálok

A baloldal karaktergyilkolásra készült, de nem ért célt - mondta Farkas Flórián a Magyar Időknek. A kormány házilapjában közölt interjúban a fideszes politikus kifejtette, szerinte azért támadták, mert a szocialista-liberális kormányok pusztítása után sikerült felépíteni egy működő nemzetiségi politikát, és ezzel párhuzamosan a cigányságot a saját közösségi érdekeit felismerő és azt képviselő kikerülhetetlen politikai tényezővé szervezni. Orbán Viktor romaügyi biztosa azt is tagadta, hogy bujkálna a nyilvánosság elől, egyszerűen csak nem akart asszisztálni a "lejáratókampányhoz".

Ismert, a roma integrációra szánt Híd a munka világába program körül nincsenek rendben a pénzügyek, a korábban Farkas elnökölte Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) költéseinél a NAV is vizsgálódik, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) a biztost is meghallgatta, aki azt mondta, sikerült megnyugtató válaszokat adnia a hatóságnak. A roma szervezetnek 1,6 milliárd forintot kell visszafizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), ez mindeddig nem törtét meg. Ugyanakkor Farkas szerint az Emmi szankciója után megszűnt az OLAF eljárás jogalapja, mivel a romaprogramot kivezették a tagállami elszámolásból. Farkas állítja, az ő elnöklése után ment el rossz irányba a program. Arra, hogy akkor miért ellene folynak a sajtótámadások, úgy felelt, nem csak személyét, hanem az egész cigányságot támadják, megpróbálják megosztani a romákat, mert túl sikeresek voltak a helyhatósági választásokon. Farkas azt is elárulta, nem tervez lemondani a Lungo Drom éléről, mert nincs oka rá: "az ellenzék hadjárata nem érte el a célját, a cigányság és a kormány egyaránt számíthat a továbbiakban is a munkámra". Ismert, a Népszava is hónapokig próbálta elérni a vezetőt, Lázár János kabinetminiszter többször is megígérte, összehoz minket a romaügyi biztossal, ám ez sem valósult meg.

Eközben közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság az ORÖ májusi, rendkívüli közgyűlésén történtek miatt - tudta meg a Magyar Nemzet. Az ülés után Lakatos Oszkár és Vajda László politikusok fordultak a rendőrséghez, állításuk szerint ugyanis a közgyűlésről készült hivatalos jegyzőkönyv nem egyezik azzal, ami valójában elhangzott. A képviselők szerint a jegyzőkönyv megírására az ORÖ egyik olyan alkalmazottját utasította a szervezet, aki részt sem vett a közgyűlésen, s akit később elbocsájtottak. A jegyzőkönyvvel Budapest Főváros Kormányhivatalának is problémája akadt, mert azt nem terjesztették fel a törvényi határidőn belül. Ugyanakkor a lap birtokába került hangfelvétel szerint a kormányhivatal vizsgálta a jegyzőkönyv tartalmát, illetve az ülésen rögzített hangfelvételt is, és arra jutott, hogy a kettő nem egyezik meg. Mindezek ellenére nem a kormányhivatal, hanem a roma önkormányzat képviselői tettek feljelentést közokirat-hamisítás miatt.