Előfizetés

Bérmegállapodás - A szakszervezetek javaslatait tükrözi

A szakszervezetek javaslatait tükrözi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén elfogadott, jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - mondták el a VKF munkavállalói oldalának képviselői az ülést követően.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá.

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte.

A MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek. Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk - tette hozzá Palkovics Imre.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a VKF keddi ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek. Hozzátette, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Orbán új kedvenc ellensége

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) foglalkozott Magyarországgal, a konzervatív lap a Jobbikról írt keddi számában.

Orbán új kedvenc ellensége a jobbszélről című, Vona Gábor pártelnököt is megszólaltató írásában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy "Magyarország szélsőjobbosai kihívják a miniszterelnök pártját", és törekvésük sikeréért "arculatváltást" hajtanak végre, amely azonban "számos okból kevéssé hiteles".

Kifejtette, hogy a Jobbik a magyar szélsőjobb képviselője a parlamentben, de Vona Gábor nagyjából két éve igyekszik lemosni a szélsőjobb "címkét" a szervezetről. Az ellenzéki párt elnöke ezzel kapcsolatban a lapnak elmondta, hogy sok közös elem van a jobboldal, illetve a baloldal szélére sorolt erők között, és ez a fajta megkülönböztetés ma már nem +iránymutató+, a törésvonal nem a két oldal, hanem a 20. és a 21. század között van.

A FAZ szerzője hozzátette, hogy Vona Gábor és pártja vált a kormány és a "hozzá közel álló médiumok" politikai támadásainak fő célpontjává. Ezt a folyamatot a nemzet ügyének +elárulására+ vonatkozó politikai természetű vádak mellett "személyes mélyütések" is jellemzik - tette hozzá, beszámolva a politikus állítólagos homoszexuális kapcsolatairól szóló híradásokról, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy akár politikai "halált okozó támadást" is jelenthetnek, legalábbis egy olyan párt vezetője ellen, amelyben a "homofób hangok" a normalitás részét alkotják.

Az elbukott alkotmánymódosítás ügyét taglalva hozzáfűzte, hogy a "nyílt hadüzenet" megküldésének időpontja november 8., amikor Orbán Viktor kormányfő Vona Gábor miatt 2010 óta első alkalommal vereséget szenvedett a törvényhozásban.
Kiemelte, hogy Orbánnak a Jobbik konkurenciája 2014-ig nem okozott gondot, inkább "stratégiai pluszt" jelentett, mert nem kellett tartania a baloldal és a szélsőjobb összefogásától akkor sem, ha a Fidesz esetleg gyengülne. Azonban a kormánypárt támogatottsága a 2014-es újabb választási győzelem után gyors ütemben csökkent, a Fidesz elveszítette az alaptörvény módosításához szükséges többséget, miközben a Jobbik megindult a politikai spektrum közepe felé, ami "egyértelmű politikai támadás" volt a Fidesz ellen.

Stephan Löwenstein a többi között hozzátette: a Fidesz soraiban úgy látják, november 8-án ugyan "taktikai vereséget" szenvedtek, de egyben "stratégiai győzelmet" arattak, mert ezután mindig meg lehet vádolni a Jobbikot a nemzeti érdekek +elárulásával+. A Jobbik önálló alkotmánymódosítási kezdeményezésével kapcsolatban kiemelte, hogy Vona igyekszik egy "manőverrel" válaszolni erre a törekvésre, és majd kiderül, hogy két, egyformán "ideologikus narratíva" közül melyik érvényesül tartósan.

A Downing Street visszavág Trumpnak

Indulatos válaszüzenetben utasította vissza kedden a brit miniszterelnöki hivatal a következő amerikai elnök, Donald Trump azon felvetését, hogy Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) ügyvezetője lehetne Nagy-Britannia washingtoni nagykövete.

Trump Twitter-üzenetben fejtette ki azt a véleményét, hogy Farage "remekül" el tudná látni a nagyköveti feladatokat, és "sokan szeretnék", ha a UKIP vezetője lenne Nagy-Britannia diplomáciai képviselője az Egyesült Államokban.

Farage kedden a BBC rádiónak kijelentette, hogy "derült égből villámcsapásként" érte Trump felvetése, mivel ezt a lehetőséget még senki nem említette neki. Hozzátette ugyanakkor: jó kapcsolatokat ápol Trump csapatával, és "bármilyen lehetséges módon" kész segíteni hazája és az Egyesült Államok viszonyrendszerének fejlődését.

A Downing Street szóvivője Trump Londonban komoly diplomáciai és médiafeltűnést keltő felvetésére azonban rövid közleményben hangsúlyozta, hogy a washingtoni nagyköveti poszton "nincs üresedés", és Nagy-Britanniának "kiváló nagykövete van" az amerikai fővárosban. A jelenlegi washingtoni brit nagykövet, Sir Kim Darroch januárban vette át a tisztséget.

A BBC kommentárja szerint Trump "szinte minden diplomáciai protokollszabályt felrúgott" azzal, hogy nyilvánosan tudatta egy másik országgal, kit szeretne látni az adott ország washingtoni nagykövetségének élén.

Brit kormánykörökben jó ideje indulatokat szít Trump és Farage szoros személyes kapcsolata. Farage - akinek pártja, a UKIP a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő - Trump elnökválasztási kampányának több rendezvényén is fellépett.

Londonban jelentős visszatetszést keltett az is, hogy Farage volt az első brit politikus, akit Trump megválasztása után személyesen fogadott, és az is, hogy választási győzelme után Trump kilenc más külföldi vezetőt hívott fel telefonon, mielőtt Theresa May brit miniszterelnököt kereste volna.

A brit kormány igyekszik visszaszerezni a diplomáciai kezdeményezést Farage-tól. Ennek jeleként - a Downing Street minapi bejelentése szerint - London "fontolóra vette", hogy már jövőre, elnöki beiktatása után állami látogatásra hívja meg Trumpot.
Ez rendkívüli megtiszteltetés lenne, az állami látogatásra Londonba érkező külföldi államfők ugyanis - jóllehet a meghívandók listáját a kormány javaslata alapján állítják össze - hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégei, és az uralkodó valamelyik rezidenciáján, rendszerint a londoni Buckingham-palotában vagy a főváros nyugati határában fekvő ősi királyi birtokon, Windsorban laknak londoni tartózkodásuk idején. A protokoll szerint évente legfeljebb két-három külföldi államfő részesül ilyen meghívásban.