Örökre az ország élén maradhat

Csütörtökön szavaz az Európai Parlament arról, felfüggesszék-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A jelek arra mutatnak, hogy az erre vonatkozó indítvány megkapja a többséget. A szavazás eredménye ugyan nem kötelező érvényű, némi hatással mégis lehet az EU állam és kormányfőire, akik december közepén esedékes csúcstalálkozójukon határozhatnak arról, mit tegyenek Ankarával.

A török kormány nem áll le a július 15-én végrehajtott puccskísérlet utáni tisztogatással. Mindenki gyanús, s bár egy sor olyan személyt is leváltottak, bebörtönöztek, akinek semmi köze sincs a Pennsylvániában élő konzervatív hitszónokhoz, a katonai hatalomátvétel agytrösztjének vélt Fethullah Gülenhez, ez azonban a kormányt cseppet sem zavarja. Miután múlt pénteken az ügyészség a Yildiz Egyetem 103 professzora és egyetemi docense ellen adott ki letartóztatási parancsot, Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn olyan dekrétumot fogadott el, amely 10 ezer közalkalmazott menesztését rendelte el. További 5343 hivatalnokot függesztettek fel állásukból.

Erdogant az sem zavarja, ha hazája elszigetelődik, a nyugati bírálatokra magasról tesz. Ezt az is jelzi, hogy 500 egyesület és alaítcány, 19 magánklinika, illetve további 9 médium bezárását is elrendelte.

Az Európai Parlamentben Strasbourgban ma szavaznak arról a javaslatról, amely a 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások felfüggesztését irányozza elő. Az előterjesztés várhatóan nagy többséget kap, mert a konzervatívok mellett a Zöldek, a liberálisok és a szocialista frakció egy része is támogatásáról biztosította azt. Rebecca Halms, a környezetvédők frakcióvezetője a Handelsblatt szerint azt közölte, bár felelősségre kell vonni a puccskísérlet felelőseit, a mostani tisztogatás teljesen aránytalan.

A szavazás eredménye semmire sem kötelezik az EU állam- és kormányfőit, akik a decemberi csúcstalálkozón tárgyalnak a török kérdésről. Egyelőre csak Ausztria javasolta a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését, más államok nem akarják vállalni e lépés felelősségét, s valójában abban reménykednek, hogy Erdogan maga dönt majd a tárgyalások felfüggesztéséről. Erre van is esély, hiszen amennyiben népszavazást írna ki a halálbüntetés bevezetéséről, az automatikusan a felfüggesztést jelentené. Erdogan múlt héten azt is kilátásba helyezte, hogy az uniós integráció kérdését is referendumra bocsátja.

A jelek szerint sok jövője nincs a török uniós integrációnak, s Erdogan maga sem hiszi azt, hogy hazája az ő irányítása alatt valaha is csatlakozhat az EU-hoz. Erre utalnak azok a múlt hétvégén elhangzott szavai is, amelyek szerint „nem törekszik mindenáron” arra, hogy országa az európai család részévé váljon, ezért alternatíva lehet a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), amelynek egyebek mellett Oroszország és Kína is tagja.

Erdogan bűrmit megtesz és meg is tehet. Népszerűsége folyamatosan nő, jelenleg 60 százalékos – derült ki egy felmérésből. Minden tíz megkérdezett közül kilenc támogatja a puccskísérlet alatt tanúsított fellépését. Sokan igazi hősnek tartják, erős embernek, olyan személyiségnek, akire – szerintük – az országnak szüksége van.

A tervezett alkotmánymódosítással bebetonozhatja hatalmát. Nem lehetnek kétségeink afelől, hogy véghezviszi az alaptörvény módosítását. Elnöksége 2019-ben jár le, de ha akkor az új alkotmány értelmében újraválasztják, akkor 2029-ig maradhat hatalmon, amikor már 75 éves lesz. Abban az évben már elmondhatja magáról, hogy 27 éve áll az ország élén. Ezt valóban sok szultán megirigyelhette volna.