Néhány mondat a nyugdíjemelésről

Miért 0,9 százalék? Mert azt mondják, alacsony az infláció. Eszerint a minket vezető hölgyek és urak észre sem veszik ez árak emelkedését, mert ez ő keresetük mellett fel sem tűnik az árak emelkedése. Nem veszik észre, hogy a cukor, a liszt, az olaj milyen ütemben drágult, a zöldségfélék közül a karfiol, a kelkáposzta, a brokkoli akár 300 forinttal is többe kerül, mint korábban, a krumpli ára megközelíti a 200 forintot. És a többi élelmiszer ára is "elszaladt". De "föntről" ez úgy tűnik, nem látszik. Elkeseredett nyugdíjas társaim! Felháborodásotokat, dühötöket érzem, hallom. Nem tudom ugyan, ki, hogyan szavazott, de úgy látszik az "ifjú" fideszesek valóra váltották fenyegetésüket: akik nem szavaznak kedvük szerint, megnézhetik a nyugdíjemelésükét! A szocialist politikusok figyelmeztették őket, hogy ezt a fenyegetést jó lesz abbahagyni, de úgy látszik hiába.

Mesterházy Attila, aki lekérte az adatokat , az ATV egyik adásában elmondta: a nyugdíjasok 27 százalékkal kevesebbet kaptak, mint amennyit a nyugdíjkassza szerint kellett volna kapniuk. A műsorvezető erre csak ennyit mondott: "27 százalékkal? Az nagyon sok." Igen, az nagyon sok! Több mint 3 havi nyugdíj. Gondolkozhatunk, hová lett ez a pénz? Mire kellett a nyugdíjasok járandósága? Netán a felcsúti kisvasút állami önrészére? Vagy újabb üresen tátongó stadiont kellett finanszírozni? Vagy más országok népeire nagyvonalúan költeni? Esetleg szavazatokért cserébe? Vagy a az Uniótól kapott pénz kevés volt a haveroknak, barátoknak? Vagy a vizes VB-re? A majdani olimpiára?

Gondolkozhatunk rajta napestig, hiszen tudjuk, hogy nálunk Magyarországon egyetlen emberen múlik minden, s ezt az embert: Orbán Viktornak hívják. Az év elején, amikor először hallottunk a 0,9 százalékról, tettre kész idősek felvetették egy nyugdíjas párt létrehozását. Környezetemben rögtön jelentkezett volna három leendő új tag is. Nosza, rajta! Az ötlet jó. Ha csatlakoznánk egy pánthoz, akkor a mi pártunk lenne a legnagyobb. Két év múlva választás. Még időben vagyunk. A sorsunk a kezünkben van.