Ellehetetlenülhet a cafetéria - Hamis indokok

Publikálás dátuma
2016.11.24 06:22
Leginkább az öngondoskodás és az étkezés támogatása hiányzik majd a dolgozóknak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
A legnépszerűbb béren kívüli juttatások közterhe magasabb lesz 2017. január 1-jétől. Köztük található az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás mellett az önkéntes nyugdíj- illetve az egészségpénztári befizetés is. A jelentősebb munkáltatók mégsem gondolkodnak a cafeteria-rendszerük megszüntetésén, de a növekvő bérterhek miatt a kis- és közepes vállalkozásoknál mégis nagy változások várhatóak.

Teljesen átszabta az Országgyűlés a nyári és az őszi adócsomag megszavazása során a béren kívüli juttatások eddigi adóterhét. Ezúttal kivételesen nem improvizált a kormány, de a megfelelő időráfordítással elkészített törvényjavaslatban - az előzmények ismeretében - még sincs sok köszönet. Az átalakítás ugyanis hamis indokok alapján történt. Mint ismeretes az év elején egy évek óta húzódó vitában az Európai Unió Bírósága ítéletet hirdetett, kimondták, hogy a magyar cafeteria-rendszer bizonyos elemei sértik az uniós jogot, mert az Erzsébet-utalvány és a Szép-kártya bevezetésével monopolhelyzetet teremtett az állam a maga számára, a korábbi piaci szereplőkkel szemben.

A kötelezettségszegési eljárásban Magyarország pert vesztett, így - a kormány tudatosan félreértelmezett indíttatástól vezéreltetve - úgy döntött, hogy az adótörvénynek a béren kívüli juttatásokra vonatkozó paragrafusait újraírják, arra hivatkozva, hogy, így tudunk igazodni az uniós jogszabályokhoz. Ezzel szemben Brüsszel nem a magyar cafeteria-rendszer egésze ellen emelt kifogást, hanem az üdülési kártya és az étkezési utalvány forgalmazás monopolizálása ellen. Ennek a kívánalomnak a magyar kormány most úgy tett eleget, hogy alapítványokhoz delegálta a vitatott termékek forgalmazását, és ezzel párhuzamosan csökkentette a kedvező adózású termékeket.

A jelenleg a cafeteria-elemekre háromféle adózás vonatkozik: van, ami normál adózással (49,98 százalék), van, ami kedvezményes adózással (34,51 százalék) adható, és vannak adómentes juttatások is. Jövőre is megmarad ez a hármas felosztás, de az adóalap változása miatt a teher is változik. Az eddigi 1,19-es helyett 1,18-as szorzóval számolják a béren kívüli juttatások adóalapját 2017-ben. Ezért a kedvezményes adózású cafeteria-elemek után 34,51 helyett 34,22 százalékot kell adózni, 15 százalék személyi jövedelemadót (szja), és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho). A normál adózásúak mellett pedig 49,98 helyett 49,56 százalékot (15 százalék szja, és 27 százalék eho).

Jövőre csak a Szép-kártya és a 100 ezer forintos készpénz kifizetés marad kedvezményes adózású, ezeknek viszont együttes értéke nem haladhatja meg az évi 450 ezer forintot a versenyszférában, a közszférában pedig a 200 ezer forintot. Csak magasabb, 49,56 százalékos közteherrel lesznek adhatók az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak. Az tapasztalható, hogy a munkáltatók nem a cafeteria-rendszerük megszüntetésén gondolkodnak, hanem egy olyan rendszer összeállításán, amivel továbbra is támogatni tudják a munkavállalókat. Adómentes lesz a bölcsődei ellátást támogatás mellett, az óvodai szolgáltatás és ellátás térítésére is. Megnő a munkába járást is támogatása is, annak módjától függetlenül.

A munkáltatóknak újra kell gondolniuk azt, hogy a béren kívüli juttatásokból mit hagynak meg - mondta lapunknak Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára utalt arra, hogy a bérminimum kötelező, nagy mértékű emelése miatt a többi munkavállaló bérét is emelni kell. Ugyanakkor a bérterhek öt százalékponttal csökkennek. Ezért a munkaadók várhatóan inkább az összességében 10 százalékkal alacsonyabb költségű bérkifizetést választják majd a béren kívüli juttatás helyett. A munkavállaló is jobban jár, ha a nyugdíjalapot is képező bérhez jut, mint ha cafeteriához.

Feltehetően a kis- és közepes foglalkoztatók tömegesen így járnak majd el, a dolgozókban pedig tudatosíthatják: a magasabb adóterhű cafeteria választása elbocsátásokkal járhatna. A nagyobb cégeknél, ahol az érvényes kollektív szerződés előírja a béren kívüli juttatást, természetesen ennek szellemében kell eljárni - mondta Dávid Ferenc, aki hozzáfűzte: a kormány most újabb "szeget vert be" a cafeteria-rendszer koporsójába.

A munkavállalók véleményét tükrözi, hogy életpályamodell kidolgozását, valamint a cafeteriát érintő tervezett adórendszer-változás felülvizsgálatát sürgetik a kormánynál és minden parlamenti pártnál a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közlekedési tagozatának tagjai az ágazatban dolgozók helyzetének rendezése érdekében.

Fata László cafeteriaszakértő tapasztalatai szerint ugyanakkor a nyár óta a munka világa szereplőinek volt idejük a változásokra felkészülni, és ez a legtöbb helyen meg is történt. Ezért a cafeteria-rendszerek tudatos és nagy mértékű átalakítását lehet tapasztalni a cégeknél. Elmondta, hogy a SZÉP-kártya új feltételei a kisebb keresetűeket kevésbé érintik kedvezőtlenül, mert az üdülés járulékos költségeit amúgy sem tudták elviselni.

Szerző
Témák
cafeteria
2016.11.24 06:22

Debreceni főpályaudvar: felülvizsgálják a terveket, akár 13 milliárddal drágulhat a beruházás

Publikálás dátuma
2019.01.20 21:02

Fotó: epiteszforum.hu/
Mindezt azzal indokolják, hogy az eddigi elképzelések nem igazodnak a város gazdasági fejlődéséhez.
Többe kerül majd és később készül el a debreceni főpályaudvar, a terveket felülvizsgáltatja az Innovációs Minisztérium – hangzott el az RTL Klub híradójában. Információik szerint a beruházás teljes költsége 21 milliárd helyett akár 34 milliárd forint is lehet.   A debreceni önkormányzat még pénteken közölte az MTI-vel, hogy eredménytelenül zárult a debreceni főpályaudvar megvalósítására kiírt második közbeszerzési eljárás is, mivel a legjobb ajánlat szerinti kivitelezési költség meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. Közleményük szerint a debreceni intermodális központ fejlesztésének közösségi közlekedési részei – az autóbusz- és vasúti pályaudvar – áttervezés után a 2020-ban kezdődő európai uniós fejlesztési ciklus elején valósulhatnak meg. A közúti közlekedési elemek közül a Mikepércsi úti körforgalmi csomópontok áttervezés után, valamint a Hadházi utca és a Nyíl utca csomópontjának átépítése az elkészült terveknek megfelelően, 2020-ban lesz indítható. A főpályaudvar fejlesztéshez kapcsolódó Petőfi tér rekonstrukcióját Debrecen önkormányzata az Új Főnix Terv keretében tervfelülvizsgálat után az eredetileg tervezett időben, 2020-ban valósítja meg, az ehhez szükséges forrás az önkormányzatnál rendelkezésre áll – olvasható a közleményben. A dokumentum szerint a főpályaudvar terveinek és tervezett műszaki tartalmának felülvizsgálatát indokolja, hogy
a tervezési időszakhoz (2013) viszonyítva az elmúlt évek gazdasági fejlesztései miatt megváltoztak a közúti és vasúti személy- és áruszállítási igények, növekedtek a kivitelezési költségek. Az ipari-gazdasági fejlesztések miatt jelentős növekedés várható a közösségi közlekedés személyszállítási és áruszállítási ágazatában, amely igényekkel a főpályaudvar jelenlegi terve nem kalkulál.
Mindemellett az elmúlt év végén kormányhatározat született a 108-as vasúti vonal fejlesztéséről, villamosításáról, az észak-nyugati gazdasági övezetet kiszolgáló új vasúti terminál megépítéséről, a tócóvölgyi vasútállomás fejlesztéséről, a Debrecen–Balmazújváros és a Debrecen–Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztéséről. E fejlesztéseket szintén összhangba kell hozni a megvalósítandó debreceni főpályaudvar terveivel. Debrecen önkormányzata elkötelezett egy olyan főpályaudvar fejlesztése mellett, amely a gazdaság fejlődése miatt megváltozott igényeket is képes tökéletesen kiszolgálni – zárult az önkormányzat közleménye.
2019.01.20 21:02

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22