Előfizetés

Akciónap a nők elleni erőszak felszámolásáért

Mától indul a világ számos pontján egyazon időben rendezett 16 Akciónap elnevezésű kampánysorozat, mely zéró toleranciát hirdet a nők elleni erőszakkal szemben. Az idei magyarországi akciók kiemelt eleme az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának sürgetése. 

A szervezők célja, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a helyzet súlyosságára, az áldozatokkal való szolidaritás kifejezésére buzdítsanak, és emlékeztessék a döntéshozókat, hogy felelősséggel tartoznak a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetéséért. A 16 Akciónap keretében idén is megszervezik a Néma Tanúk felvonulását szombaton.

A nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak felszámolásáért folytatott harcban nagy előrelépés az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezménye, amely konkrét lépéseket vár az államoktól. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de annak a ratifikálására – amelynek következtében jogilag is kötelezővé válna – azonban azóta sem történt meg. Egy online petícióban már hazánkban is ezrek sürgetik az intézkedések életbelépését.

„Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-ben publikált reprezentatív kutatása szerint hazánkban milliós nagyságrendű a nők elleni erőszak, valamint a párkapcsolati erőszak áldozatainak száma” – emeli ki Horváth Éva a NANE Egyesület tagja. – „Fontos, hogy lássuk: a párkapcsolati erőszak mindig egy hosszabb idő – akár hónapok, évek vagy évtizedek - alatt kialakuló, fokozatosan súlyosbodó jelenség, mely számtalan beavatkozási lehetőséget kínál a tragikus végkifejlet előtt. A tragédiák megelőzhetőek lennének, ha az áldozatok és az elkövetők környezete, a rokonok, barátok, kollégák, valamint különösen az illetékes hatóságok, intézmények nem hunynának szemet."

Az EP az isztambuli egyezmény mielőbbi elfogadására sürgette az Európai Uniót
A nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény mielőbbi elfogadására szólították fel az Európai Uniót a képviselők az Európai Parlament (EP) csütörtöki plenáris ülésén.
A képviselők emlékeztettek rá, az EU jövőbeni csatlakozása nem mentesíti a tagországokat az egyezmény ratifikálása alól, ezért felszólították mindazon államokat, amelyek még nem tették meg, hogy mielőbb fogadják el a megállapodás végső jóváhagyását, és biztosítsák annak megfelelő végrehajtását.
Néma Tanúk felvonulása
14.00 - Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (Budapest V., Egyetem tér 1–3.) megemlékeznek az elmúlt egy évben családon belüli erőszak következtében megölt áldozatokról.
15.00 órakor indul a felvonulás az Egyetem térről a Kossuth térre, a Parlament elé.

Határozott a kormány menekültügyben

Magyarország csak olyan megállapodást fogad el, ami nem ír elő kötelező kvótát, megerősíti a határokat, és a schengeni belső határok esetében nem érvényesülhet semmilyen korlátozás. Lázár János tegnap a Kormányinfón bejelentette, a kabinet ennek jegyében tárgyal az Unióval és Orbán Viktor kormányfő ezeket követelve utazik majd a decemberi EU-csúcsra.

A Miniszterelnökség vezetője szerint az is fontos, hogy a migráns-ügyben majdan születő megállapodás minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást. A magyar kormány szeretné, ha a schengeni határok védelmére fordított kiadásokat is szolidaritási hozzájárulásként könyvelné el Brüsszel, akár a hot spotok felállítására juttatott összegeket. Ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja, akkor Magyarország kész az együttműködésre.

A V4-ek egységesek - állította a kancelláriaminiszter, majd azért hozzátette, hogy a szlovák javaslattal nem mindenben értenek egyet, az uniós elnökség betöltői ugyanis veszélyhelyzetben megengednék a betelepítést. A lengyel kormánnyal viszont Orbánék egyetértenek abban, hogy nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt, míg Németország és mások Lázár szerint legitimálnák a bevándorlást. Nehéz lesz a két vélemény közé hidat verni, ezért a kancelláriaminiszter elhúzódó, nagy vitára számít.

Angela Merkel úgy gondolja, hogy a problémát az oldja meg, ha a kibocsátó országokkal megállapodást kötnek. Ha a török vízumigény nem teljesül, akkor nagy kérdés, meddig tartják ott a migránsokat. A miniszter szerint nagy a veszélye annak, hogyha afrikai országoknak pénzt adnak, akkor az rossz helyre kerülhet. A határokat ezért meg kell védeni. Lázár bejelentette, hogy a kormány 53 milliárd forintot hagyott jóvá szerdán a határvédelmi feladatokra, vagyis a határzár működtetésére, bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére, és az infrastruktúrára. Megjegyezte: eddig 150 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra.

Csalásért is előveszik a jobbikos Kovács Bélát

Hétfőn foglalkozik először az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága Kovács Béla újabb mentelmi ügyével - értesült a Magyar Idők.

Szeptemberben Polt Péter legfőbb ügyész költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával indított eljárás miatt indítványozta, hogy függesszék fel a Jobbik EP-képviselőjének mentelmi jogát. Kovácsnak korábban a kémügye miatt is felfüggesztették a mentelmi jogát. A jogi bizottságban a jelentéstevő Heidi Hautala finn zöldpárti képviselő lesz, akinek meg kell vizsgálnia, hogy mi az eljárás valódi célja: politikai lejáratás vagy az igazságszolgáltatás. A bizottság több körben foglalkozik majd zárt ülésen a mentelmi ügy tárgyalásával. Egy alkalommal az érintett is szólhat majd saját védelmében.

A testület egyszerű többséggel szavaz a javaslatról, akárcsak az EP plenáris ülése, amely dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról. A gyanú szerint Kovács 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a megállapodások alapján ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban nem jártak ott és semmilyen munkát nem végeztek. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az "álgyakornokoknak".

Nem tud Kovács Béla újabb mentelmi ügyéről a kancelláriaminiszter. Lázár János a tegnapi Kormányinfón lapunk munkatársát a legfőbb ügyészhez irányította. A Miniszterelnökség vezetője nem is hallott arról, hogy a jobbikos EP-képviselőt ismét meggyanúsították és Polt Péter mentelmi joga felfüggesztését kérte az Európai Parlamenttől. Lázár arra sem válaszolt, hol tart a kémügy, amivel szintén Kovácsot vádolják. Ezzel szintén Polthoz irányította a Népszavát.