Előfizetés

Tegnap sem tudtuk meg, hol lakott Matolcsy...

Újra összecsapott Matolcsy György az ellenzékiekkel a parlamentben: a jegybankelnök továbbra sem gondolja úgy, hogy válaszolnia kéne a lakásbérlését firtató kérdésekre.

Nem szerepeltek tények a kérdésben – ezt mondta Matolcsy György a parlamentben, amikor az MSZP-s Bárándy Gergely megkérdezte, valóban Patai Mihálytól, a Magyar Bankszövetség elnökétől bérel-e luxuslakást. "Egy megszűnt újság valótlan információjára építve bombáz engem és másokat különböző vélt, hamis állításokkal" - szögezte le, majd hozzátette: hogy az állandó lakhelyemen mikor lakom és mikor nem, (…) ez aztán végképp nem tartozik önre, ahogy az sem tartozik önre, hogy mikor és milyen helyen tartózkodom, amikor nem az állandó lakhelyemen vagyok – válaszolta a jegybankelnök.

Bárándy azt ígérte Matolcsynak, hogy a választ eljuttatja az Európai Központi Bank vezetőinek, valamint a többi európai jegybank vezetőjének. Matolcsy visszakérdezett: "vajon ki és miért fizetne bárkinek bármilyen lakbért vagy átalányt vagy bármit, ha egy lakásban vagy egy házban, vagy egy kerületben vagy egy városban nem lakik?" Szerinte a szocialista képviselő most a parlamentben próbálja őt lejáratni, "magánügyet intéz közidőben", mert perben állnak.

A jegybankelnököt arról is megkérdezte Bárándy, miért ad több százezres fizetést a barátnőjének. Ez a részletkérdést még egyszerűbben elintézte Matolcsy: egyszerűen egy szót sem szólt a témáról.

A hónap elején a Világgazdaság is megpróbálta megkérdezni Matolcsyt a lakásügyéről. Akkor azt felelte: Az átmenetileg használt ideiglenes lakcím nem számít közérdekű adatnak, a magánéleti változás pedig semmilyen módon nem befolyásolja a jegybank szakmai tevékenységét. "Részemről ezt a kérdést lezártnak tekintem" - tette akkor hozzá a jegybankelnök.

Sérti a törvényt Lázár lázálma

Publikálás dátuma
2016.11.29. 06:04
Thinkstock illusztráció
Egyetlen kormány sem kényszeríthet rá semmilyen világnézetet a nemzetre - hívta fel Lázár János figyelmét a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott: "a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények", és hogy "a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle". A kabinet pedig "ennek rendeli alá az új alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését is".

A PSZ minderre úgy reagált, nagyon remélik, nyilatkozat - miután nem az oktatásért felelős minisztertől hangzott el - nem több egy magánvéleménynél. "Nem lehet több egy magánvéleménynél, hiszen – az aláírt és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható - az állam az oktatás és a tanítás terén vállalt feladatainak gyakorlásakor köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződését" - írták, felhívva a figyelmet arra: a nemzetközi szerződésekből szintén levezethető, hogy a tanuláshoz való jogot az állam intézményfenntartói kötelezettsége alapozza meg, az iskoláknak a tantervét, szervezetét, felügyeletét pedig az államnak kell úgy alakítania, hogy azok a vallási, világnézeti ismereteket tárgyilagosan, kritikusan, pluralista módon közvetítsék.

A szakszervezet most Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter helyreigazító nyilatkozatát várja. Hangsúlyozták: leghatározottabb álláspontjuk, hogy az állam az adózók pénzén működtetett oktatási intézményekben folyó neveléssel nem kényszerítheti rá saját ideológiai elképzelését és értékrendjét a tanulókra, rajtuk keresztül a családokra, végső soron az egész társadalomra.

A PSZ figyelmeztetése mellett érdemes megemlíteni, hogy Lázár elképzelése nemcsak nemzetközi elveket, hanem az Orbán-kormány által írt alaptörvényt is sérti. Annak VII. cikkelye világosan leírja: "mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását (...)". És ami a legfontosabb: "az állam és a vallási közösségek különváltan működnek".

Sérti a törvényt Lázár lázálma

Publikálás dátuma
2016.11.29. 06:04
Thinkstock illusztráció
Egyetlen kormány sem kényszeríthet rá semmilyen világnézetet a nemzetre - hívta fel Lázár János figyelmét a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott: "a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények", és hogy "a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle". A kabinet pedig "ennek rendeli alá az új alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését is".

A PSZ minderre úgy reagált, nagyon remélik, nyilatkozat - miután nem az oktatásért felelős minisztertől hangzott el - nem több egy magánvéleménynél. "Nem lehet több egy magánvéleménynél, hiszen – az aláírt és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható - az állam az oktatás és a tanítás terén vállalt feladatainak gyakorlásakor köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződését" - írták, felhívva a figyelmet arra: a nemzetközi szerződésekből szintén levezethető, hogy a tanuláshoz való jogot az állam intézményfenntartói kötelezettsége alapozza meg, az iskoláknak a tantervét, szervezetét, felügyeletét pedig az államnak kell úgy alakítania, hogy azok a vallási, világnézeti ismereteket tárgyilagosan, kritikusan, pluralista módon közvetítsék.

A szakszervezet most Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter helyreigazító nyilatkozatát várja. Hangsúlyozták: leghatározottabb álláspontjuk, hogy az állam az adózók pénzén működtetett oktatási intézményekben folyó neveléssel nem kényszerítheti rá saját ideológiai elképzelését és értékrendjét a tanulókra, rajtuk keresztül a családokra, végső soron az egész társadalomra.

A PSZ figyelmeztetése mellett érdemes megemlíteni, hogy Lázár elképzelése nemcsak nemzetközi elveket, hanem az Orbán-kormány által írt alaptörvényt is sérti. Annak VII. cikkelye világosan leírja: "mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását (...)". És ami a legfontosabb: "az állam és a vallási közösségek különváltan működnek".