Óriási bronzkori aranyláncra bukkantak Angliában

Publikálás dátuma
2016.11.29 13:32
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Fotó: /
Páratlan szépségű, gigantikus méretű bronzkori aranyláncra bukkant egy fémkereső egy szántóföldön az angliai Cambridgeshire grófságban.

A láncot 730 gramm tiszta aranyból készítették több mint háromezer éve, és az elmúlt évszázad legnagyszerűbb angliai régészeti leletének minősítették a szakemberek. A régészeti hatóságok nem hozták nyilvánosságra sem a lelet megtalálójának kilétét, sem felfedezésének pontos helyét. Valahol a híres bronzkori angliai falutól, Must farmtól mintegy 80 kilométerre bukkantak rá. Kidolgozása igen hasonlít a közeli Grunty Fenben 1844-ben talált leletre, amelyet ma már a Cambridge-i Egyetem régészeti múzeumában őriznek. 

"A bronzkori Kelet-Angliában sok érdekes dolgot műveltek, de régóta nem találtunk olyan meglehetősen súlyos tárgyat, mint a mostani" - idézte Neil Wilkint, a British Museum bronzkori Európa részlegének kurátorát a The Guardian brit napilap honlapja, amelyet fotón is bemutatta a leletet. Az aranyláncokat általában nyakláncként hordták, de a hosszabbaket övként is viselték. Ám Wilkin kiderítette, hogy ez a lánc még az extra nagyméretű férfi nadrágok derékbőségénél is hosszabb.

A szakember szerint soha nem találtak ilyen tárgyat halott ember maradványainál, az nyilvánvalóan az élettel volt kapcsolatban. A régész annak a véleményének adott hangot, hogy akár egy törzs is kölcsönadhatta azt védelmet biztosítandó egy várandóssága késői szakaszában lévő nőnek. Azt is lehetségesnek tartja, hogy a páratlan tárgy egy áldozati állatot díszíthetett. "Éppen illik egy kecskére vagy egy juhra" - magyarázta.

Szerző
2016.11.29 13:32

Génmódosítással hoztak létre ehető gyapotot

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:11

Fotó: Shutterstock/
Engedélyezte a génmódosítással emberi fogyasztásra alkalmassá tett gyapot termesztését az amerikai mezőgazdasági minisztérium. A gyapottermesztő országokban a fehérjében gazdag növény új élelmiszerforrás lehet.
A génmódosított gyapotot az texasi A&M Egyetem tudósai fejlesztették ki. Termését egyelőre még nem lehet emberi vagy állati élelmiszer készítésére felhasználni, mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) még nem engedélyezte - írta az Érdekes Világ.
A világ számos országában termesztett gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. A gyapotmagot a többüregű gyomrú állatok – szarvasmarha, juh – etetésére használják, számos állat és az ember számára fogyasztásra alkalmatlan, mivel magas a mérgező gosszipoltartalma. 
A texasi egyetem tudósai RNS-interferecia alkalmazásával “elhallgattatták” a gyapot egyik génjének aktivitását, ezáltal kiiktatták a gosszipolt a gyapotmagból. A növény többi részében viszont meghagyták a természetes szintjén, mivel véd a rovaroktól és a betegségektől.
“Nekem olyan, mintha csicseriborsót ennék, és könnyen felhasználható ízletes humusz készítésére”
– mondta Keerti Rathore, az új gyapotféle egyik kifejlesztője.
A főzéshez már eddig is használt gyapotmagolaj sajtolása után a növény fennmaradó magas fehérjetartalmú részét többféleképpen fel lehet használni: készíthető belőle liszt, fehérjeszelet, míg a gyapotmagszemek pörkölve vagy sózottan fogyaszthatók, de mogyoróvajhoz hasonló típusú paszta alapanyaga is lehet – magyarázta a tudós. 
A világ mintegy 80 gyapottermesztő országában, különösen Ázsiában és Afrikában a népesség alultáplált, erre kínálhatna megoldást az új növény – hangsúlyozta a tudós. Az új gyapotmag az állatok – szárnyasok, sertések, halak – etetésében is hasznosítható.
2018.10.20 18:11
Frissítve: 2018.10.20 18:11

Már három exobolygót fedezett fel a TESS

Publikálás dátuma
2018.10.19 18:22

Fotó: AFP / NASA/
A NASA TESS űrtávcsöve augusztus óta gyűjti az adatokat, és három égi szektor megfigyelésével már végzett is. A mérésekből pedig három új exobolygót is bejelentettek már.
A harmadik felfedezés a legegyszerűbb - írja a csillagaszat.hu. A HD202772A jelű, a Napnál valamivel nagyobb csillagot 3,3 naponta kerüli meg a Jupiterhez hasonló méretű bolygója. A rendszer fő érdekessége, hogy a csillag közel jár már az élete hidrogénégető szakaszához, és félmilliárd éven belül vörös óriássá fog fejlődni, ami komoly következményekkel fog járni a bolygó számára is.
A második bolygó egy apró vörös törpecsillag körül keringő kőzetbolygó. A LHS 3844 planétája nagyon közel lakik a csillaghoz, 11 óránként jár körbe körülötte. Emiatt a szerzők szerint nem biztos, hogy van- légköre, vagy a csillag már elfújt-e róla minden gázt. Ezért kiváló célpont arra, hogy ezt a kérdést óriástávcsövekkel meg lehessen vizsgálni a közeljövőben. 
A legtöbb kérdés és vita a legelőször felfedezett bolygót övezi. Ezt a π (pi) Mensae nevű csillag körül találta az űrtávcső. Itt már ismert volt egy nagy, távoli gázbolygó, ami 5,7 évente kerüli meg a csillagát, mellette azonosított most a TESS egy kisebb, közelit. A második bolygó hatnaponta kerülgeti csillagát, és vagy egy óriási szuperföld vagy egy apró minineptunusz lehet.
2018.10.19 18:22
Frissítve: 2018.10.19 18:22