Szemfényvesztés a nyugdíjemelés

Össztüzet zúdítottak az ellenzéki pártok Orbán Viktor miniszterelnökre, miután hétfőn bejelentette a nyugdíjemelés új mértékét. A költségvetésben szereplő 0,9 százalék helyett jövőre 1,6 százalékkal emelik a nyugdíjakat és idén év végén minden nyugdíjas 10 ezer forint értékben kap Erzsébet utalványt. Mindez az ellenzéki pártok szerint csak szemfényvesztés, mert az előrejelzések szerint ennél jóval magasabb lesz 2017-ben az infláció. A legtöbb elemző, de még a jegybank is 2,3-2,4 százalékosra taksálja a pénzromlás ütemét jövőre.

Az LMP kevesli és megkésettnek tartja a jövő évi 1,6 százalékos nyugdíjemelést, valamint az időseknek nyújtandó fejenkénti 10 ezer forintos ajándékot. Schmuck Erzsébet frakcióvezető szerdai sajtótájékoztatóján rámutatott: a jegybanki alapítványok megszüntetésével 250 milliárd forintot nyerne a költségvetés, abból például akár havi százezer forintnyi utalványt is adhattak volna az időseknek.

Méltányosabb és kisebb egyenlőtlenségeket mutató nyugdíjrendszert, valamint az idősek életminőségének javítását követelte tegnap a Párbeszéd Magyarországért szóvivője. Tordai Bence azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök megalázza és megpróbálja átverni a nyugdíjasokat, mert az 1,6 százalékos nyugdíjemelés még mindig csak a fele annak, ami a jogosultaknak járna. Pártja javaslata alapján - idézte fel - körülbelül három százalékkal kellene felemelni a nyugdíjakat.

Hasonló mértékű emelést tartana jogosnak az MSZP is.

Az Együtt azt kifogásolja, hogy az alábecsült infláció miatt a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök "a közfelháborodást érzékelve" jelentette b e a magasabb emelést. Az emelés így is méltánytalanul alacsony, hiszen nem követi az inflációt. Hozzátették, a juttatás ráadásul "nem takarhatja el", hogy tízezrek rokkantnyugdíját vették el, megszüntették a szolgálati nyugdíjakat, a legtöbb termékre "világrekord" 27 százalékos általános forgalmi adó rakódik és nagyon sok életmentő gyógyszer is megdrágult.

Szerző

Jobban fogynak a hitelek

Publikálás dátuma
2016.12.01. 06:22
A kisvállalkozások bővülését megakaszthatják a januártól emelkedő bérköltségek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A vállalkozói szféra hitelfelvétele idén végre elmozdult a holtpontról. Az MNB szakértői az esztendő első három negyedévének folyamatairól szóló tájékoztatójukban mégis arról írnak, hogy továbbra sem sikerült javítanunk a V4-ek között elfoglalt sereghajtói pozíciónkon. A kkv-k jövő évtől növekvő bérterhei nem segítenek a felkapaszkodásban.

Ez év szeptemberében a hitelintézetek teljes vállalati hitelezése mindössze 1,8 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendeje. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy akár 3,4 százalékos is lehetett volna a bővülés, ha az előbb visszaállamosított, majd ismételten privatizált MKB Bank rossz portfólióját nem kellett volna szanálni.

A jegybank szakértői - talán a szebb számok közlésének igézetében - ezúttal kismértékben változtattak a számbavétel módján, azáltal, hogy az önálló vállalkozókkal kibővítették a kkv-szektor adatait, így sikerült a harmadik negyedévben 7,3 százalékos növekedést kimutatniuk. Emögött az MNB fordulatot sejtet, amiben annyi az igazság, hogy hét esztendő múltán végre több hitelt vettek fel az ügyfelek - mégpedig 98 milliárd forinttal -, mint amennyit törlesztettek. Az új elem volt, hogy az állami földek eladásakor az új tulajdonosok jórészt rendkívül kedvező kamatozású hitelből vásárolhattak. Ők azok, akiket az MNB-statisztika önálló vállalkozókként tart nyilván, és oroszlánrészük volt abban, hogy a szebbek lettek a hitelkereslet növekedést regisztráló számok. Nélkülük a kkv-k hitelkihelyezésének a növekménye csupán 6 százalékos lett volna.

Az MNB felmérte a bankok körében, hogy minek tulajdonítható a hitelezésben tapasztalható hirtelen, egyben kedvező fordulat. Kiderült, hogy tovább enyhültek a vállalatok hitelhez jutásának feltételei. Vagyis azáltal, hogy a Monetáris Tanács 1 százalék alá vágta a forint alapkamatát, rákényszerítette a kereskedelmi bankokat, hogy maguk is mérsékeljék a kamataikat. Amit a pénzintézetek meg is tettek, egyrészt, mert fokozódott a versenyhelyzet a piacon, másrészt a szabad pénzek (likviditás) bősége is hitelezésre kényszerített. Ez elsősorban a hosszú futamidejű hitelezésnek kedvezett. A jellemzően kkv-k által igénybe vett kis összegű hitelek körében mérséklődött a forinthitelek átlagos felára a negyedévben, azonban itt még bőven lehetnek tartalékok, ugyanis a kamatfelár még mindig nálunk a legmagasabb a régióban. A bankok ugyanakkor ígéretet tettek, hogy a jövőben ezt is csökkentik. Azzal sem büszkélkedhetünk, hogy a hazai vállalati hitelezés szintje - GDP-arányosan - alacsony a régiós országokhoz képest, és 2015 óta még romlott is a helyzet. A felmérésben részt vevő bankok a hitelkereslet folytatódó bővülését érzékelték, de előretekintve a bankok csak kisebb mértékű élénkülést várnak.

Annak ellenére, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja egyértelműen a kifulladás jeleit mutatja, és ez év végén ki kellett volna vezetni a harmadik szakaszát is, mégis meghosszabbították a szerződések megkötésére nyitva álló határidőt jövőre március 31-ig. A szerződéskötési határidő negyedéves meghosszabbítása ellenére a hitelek lehívására rendelkezésre álló időszak változatlanul 2018. június 29-én zárul le.

Adócsökkentés növekvő terhekkel
A közelmúlt bértárgyalásainak eredményeként emelkedő minimálbér és bérminimum jövőre az állami költségvetésnek nem, a kis- és középvállalkozásoknak annál inkább kárt okozhat. Ugyanis a vállalati (bér)költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a tömegében megnövekedett adók teszik ki - írja a hvg.hu. A hátrányokból a vállalkozói kör sem egyformán részesedik. A hvg.hu kiszámította, hogy az intézkedés vesztesei azok a kkv szektorba tartozók, akik kényszervállalkozók, illetve kisebb nyereségességgel, vagy veszteségesen működnek. A hátrányosan érintettek munkahelyek bezárásra kényszerülhetnek, vagy „ügyeskedni” próbálnak: például részmunkaidőre jelentik be az alkalmazottat, s ezzel próbálják csökkenteni a járulékokat, ami persze azzal is jár, hogy az érintetteknek szerényebb nyugdíja lesz.

Szerző

Jobban fogynak a hitelek

Publikálás dátuma
2016.12.01. 06:22
A kisvállalkozások bővülését megakaszthatják a januártól emelkedő bérköltségek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A vállalkozói szféra hitelfelvétele idén végre elmozdult a holtpontról. Az MNB szakértői az esztendő első három negyedévének folyamatairól szóló tájékoztatójukban mégis arról írnak, hogy továbbra sem sikerült javítanunk a V4-ek között elfoglalt sereghajtói pozíciónkon. A kkv-k jövő évtől növekvő bérterhei nem segítenek a felkapaszkodásban.

Ez év szeptemberében a hitelintézetek teljes vállalati hitelezése mindössze 1,8 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendeje. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy akár 3,4 százalékos is lehetett volna a bővülés, ha az előbb visszaállamosított, majd ismételten privatizált MKB Bank rossz portfólióját nem kellett volna szanálni.

A jegybank szakértői - talán a szebb számok közlésének igézetében - ezúttal kismértékben változtattak a számbavétel módján, azáltal, hogy az önálló vállalkozókkal kibővítették a kkv-szektor adatait, így sikerült a harmadik negyedévben 7,3 százalékos növekedést kimutatniuk. Emögött az MNB fordulatot sejtet, amiben annyi az igazság, hogy hét esztendő múltán végre több hitelt vettek fel az ügyfelek - mégpedig 98 milliárd forinttal -, mint amennyit törlesztettek. Az új elem volt, hogy az állami földek eladásakor az új tulajdonosok jórészt rendkívül kedvező kamatozású hitelből vásárolhattak. Ők azok, akiket az MNB-statisztika önálló vállalkozókként tart nyilván, és oroszlánrészük volt abban, hogy a szebbek lettek a hitelkereslet növekedést regisztráló számok. Nélkülük a kkv-k hitelkihelyezésének a növekménye csupán 6 százalékos lett volna.

Az MNB felmérte a bankok körében, hogy minek tulajdonítható a hitelezésben tapasztalható hirtelen, egyben kedvező fordulat. Kiderült, hogy tovább enyhültek a vállalatok hitelhez jutásának feltételei. Vagyis azáltal, hogy a Monetáris Tanács 1 százalék alá vágta a forint alapkamatát, rákényszerítette a kereskedelmi bankokat, hogy maguk is mérsékeljék a kamataikat. Amit a pénzintézetek meg is tettek, egyrészt, mert fokozódott a versenyhelyzet a piacon, másrészt a szabad pénzek (likviditás) bősége is hitelezésre kényszerített. Ez elsősorban a hosszú futamidejű hitelezésnek kedvezett. A jellemzően kkv-k által igénybe vett kis összegű hitelek körében mérséklődött a forinthitelek átlagos felára a negyedévben, azonban itt még bőven lehetnek tartalékok, ugyanis a kamatfelár még mindig nálunk a legmagasabb a régióban. A bankok ugyanakkor ígéretet tettek, hogy a jövőben ezt is csökkentik. Azzal sem büszkélkedhetünk, hogy a hazai vállalati hitelezés szintje - GDP-arányosan - alacsony a régiós országokhoz képest, és 2015 óta még romlott is a helyzet. A felmérésben részt vevő bankok a hitelkereslet folytatódó bővülését érzékelték, de előretekintve a bankok csak kisebb mértékű élénkülést várnak.

Annak ellenére, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja egyértelműen a kifulladás jeleit mutatja, és ez év végén ki kellett volna vezetni a harmadik szakaszát is, mégis meghosszabbították a szerződések megkötésére nyitva álló határidőt jövőre március 31-ig. A szerződéskötési határidő negyedéves meghosszabbítása ellenére a hitelek lehívására rendelkezésre álló időszak változatlanul 2018. június 29-én zárul le.

Adócsökkentés növekvő terhekkel
A közelmúlt bértárgyalásainak eredményeként emelkedő minimálbér és bérminimum jövőre az állami költségvetésnek nem, a kis- és középvállalkozásoknak annál inkább kárt okozhat. Ugyanis a vállalati (bér)költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a tömegében megnövekedett adók teszik ki - írja a hvg.hu. A hátrányokból a vállalkozói kör sem egyformán részesedik. A hvg.hu kiszámította, hogy az intézkedés vesztesei azok a kkv szektorba tartozók, akik kényszervállalkozók, illetve kisebb nyereségességgel, vagy veszteségesen működnek. A hátrányosan érintettek munkahelyek bezárásra kényszerülhetnek, vagy „ügyeskedni” próbálnak: például részmunkaidőre jelentik be az alkalmazottat, s ezzel próbálják csökkenteni a járulékokat, ami persze azzal is jár, hogy az érintetteknek szerényebb nyugdíja lesz.

Szerző