Hatáskörök

Akár örülhetnénk is az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának, amelyben döntöttek Székely László alaptörvény értelmezését kérő indítványáról. Két okból is. Egyrészt, mert az Ab kimondta: konkrét alkotmányjogi probléma esetén - megfelelő indítvány alapján - van hatásköre az alaptörvény értelmezésére. 2011-12 óta ugyanis az Ab általában óvakodott ettől, mondván, nem kívánja átvenni a törvényhozó, sőt, a végrehajtó hatalom jogköreit. A korábbi Ab-gyakorlat ezzel ellentétes volt, a mostani, politikailag egyszínű Ab-tól ez egy "bátor" lépés, hatásköreinek némi tágítására.

De azért is örülhetünk, mert az Ab úgy döntött, azokban az esetekben, ha egy uniós jogszabály - általában - ellentétes a (hazai) alapjogokkal, illetve egy uniós jogi aktus - általában - túllép az (alaptörvényben is) rögzített, az Unióval közösen gyakorolt hatáskörökön, akkor az Ab-nak joga van vizsgálódni. De csak akkor, ha "valószínűsíthető", hogy sérül az emberi méltóság, vagy más alapvető jog, az ország szuverenitása, illetve "történeti alkotmányán alapuló önazonossága".

Ám az Ab nem döntött az alapjogi biztos fő kérdéséről, megfelel-e az alaptörvénynek az Európai Tanács döntése az úgynevezett kvótákról, vagyis arról a határozatról, amely 1294 személy Magyarországra való áthelyezését rendelte el.

Nem is dönthetett. Mint Dienes-Oehm Egon bíró párhuzamos indoklása rögzíti, az Ab fenti általános vizsgálati jogköre nem terjedhet ki már megszületett uniós jogszabályra, azt csak az unió (luxembourgi) bírósága vizsgálhatja. Vagyis az uniós hatáskör túllépése esetén, adott esetben kvóta-ügyben, az Ab-nek nincs hatásköre, mivel az unió bíróságán már folyamatban van az eljárás. A kormány szempontjából sajnálatosan az uniós bíróság döntését pedig sem az Ab, sem a kabinet nem írhatja felül.

A kormány ugyan ünnepel, mert az alkotmánybírák az általuk megadott irányt követték döntésükben, hivatkozási alapot teremtettek a menekültek átvételének megakadályozására. Nem véletlenül értelmezte úgy Lázár János, hogy az Ab kimondta: Magyarország számára senki nem írhat elő kötelező kvótát. Ám az Ab nem ment el idáig, csak annyit mondott, kivételes esetekben, ha ütközik az uniós és a hazai jog, van mód vizsgálódásra.