Szaloncukor a tanáriban

Az egyik tankerületben a szerető szívű helyi KLIK, hivatalos nevén az Intézményfenntartó Központ igazi karácsonyi meglepetéssel állt elő. A pedagógusok munkáját fejenként 1000 - azaz egyezer - forint értékben szaloncukorral ismeri el. Könnyen lehet, hogy azóta már más tankerületek is követték őket. Új hagyomány születik: nyugdíjasoknak Erzsébet-utalványt, tanároknak, ahogy régen hívták, „szalonczukkedlit”.

Mivel még nem sikerült teljesen lenyesegetni a liberális demokrácia vadhajtásait, a tantestületek maguk dönthetik el, milyen fajtát vesznek. Évek óta ez az első, amikor önállóan léphetnek, remélem, nem élnek majd vissza vele. A Erzsébet-utalványok kézbesítésének fordulatai rávilágítottak: az ördög a részletekben rejlik. Nem jó az ilyesmiben ötletelni. Amikor a nyugdíjas már beleélte magát, hogy egy nyalka biztonsági őr és egy fess köztisztviselő énekli majd el lakásában a „Mennyből az angyal”-t (kívánságra „Mennyből az Orbán eljött hozzátok” szöveggel), jött a csalódás, hogy csak az ismerős postás. Mondjuk a három királyok tényleg nem jöhettek, a Boldizsár állítólag szerecsen, a másik kettő is keleti származék, ezeket ugyan át nem engedik a kerítésen! Legfeljebb, ha nekik sincs ujjlenyomatuk, mint Pharaonnak, nagy embereknél sosem lehet tudni. A postásnak feltehetőleg van ujjlenyomata, viszont nála se mirrha, se tömjén, csak egy levél a magasságostól.

Elkerülendő a hasonló zűrzavart, a pedagógusok esetében pontos szabályzás született. Az iskolaigazgató megkapja a kollégái száma szerinti összeget, a tanerők megveszik a szaloncukrot, majd számlával igazolják, hogy a cukor helyett nem sörözték vagy kártyázták-e el a kocsmában. Mit lehessen tudni? Addig pukliztak, tüntettek, míg eljátszották a hivatalok bizalmát.

A gyanakvás jogos. Azt rebesgetik, hogy voltak olyan tantestületek, amelyek vad egyezkedésbe fogtak a helyi boltossal: számlázzon hivatalosan szaloncukrot, de adjon inkább fénymásoló papírt, amihez hónapok óta nem jut az iskola. És ezeknek kellene becsületre nevelni a gyerekeinket!

Pedig panaszuk nem lehetett a szaloncukor-választékra. Az ezer forintért a legolcsóbból egy kiló is kapható. Ugyan elég vacak, de vásárolhatók jobb fajták is, igaz, kisebb mennyiségben. Az étcsokoládéval bevont citrom- és narancsízű zselésből egy 38 dekás zacskó 999 forint. Még vissza is jár 1 forint, ne tessék azzal jönni, hogy olyan nincs is, ha tízen veszik meg egyszerre, kaphatnak egy tízest! Bár lehet, hogy azt az elszámolásnál vissza kell adni a KLIK-nek. És akkor még nem beszéltünk a 15 darabos marcipános szaloncukorról, ennél csak egy kicsit kell hozzátenni az 1000 forinthoz. Jó, a 15 darab nem sok, de a Táplálkozástudományi Intézet pár éve úgyis megállapította, hogy a szaloncukorban az egészségesnél több transz-zsírsav van. Jobb a szalon-gumicukor, annak darabja 17 forint. Az 1000 forint sajnos nem osztható maradék nélkül 17-tel, de legfeljebb a PÖCS-ök (emlékszünk: a Pedagógus Önértékelési Csoportok szép neve) ismét összeállnak egy kis cukortördelésre. Nincs szebb annál, mint karácsonykor együtt lenni szeretteinkkel.

Megjegyzem, jobb lesz azt a jutalom-cukrot minél előbb megenni. Egyrészt addig sem jártatják a szájukat, másrészt lehet, hogy később visszaveszik az ajándékot. Kiderült ugyanis, hogy a pedagógusok nem érdemlik meg. Pocsékul szerepeltünk az úgynevezett Pisa-teszteken, a 15 éves diákjaink 72 ország közül a sereghajtók között vannak minden területen. A vizsgálatot 3 évenként végzik, már 2012-ben romlottak az eredményeink, azóta pedig zuhanórepülésbe kezdtek. Micsoda ünneprontás, amikor éppen pár nap múlva örvendezhetnénk az új oktatási rendet bevezető köznevelési törvény 5. évfordulóján!

Az eheti Kormányinfón kimondták: a tanárok a hibásak.„Nem a miniszter és az államtitkár írta a teszteket, nem is ők tartják az órát.” A kormány megfelelő kereteket teremtett, a többi a pedagógusok dolga lett volna.

Csakhogy mintha a keretekkel volna némi apró bibi. Keret helyett kalodát sikerült faragni. Mozdulni sem képes benne se tanár, se gyerek. Egy másik nemzetközi vizsgálaton, ahol azt mérik, hogy az adott ország kötelező tananyagát mennyire sajátítják el, a diákjaink jól szerepeltek. Ám a Pisa-teszt azt térképezi fel: képesek-e a gyakorlatban alkalmazni az ismereteket. És itt bekövetkezett a csőd. Eszerint szerencsétlen, agyonterhelt gyerekeink és tanáraik legyűrik, amire a tanterv és az egyentankönyv kötelezi őket. De amit bebifláznak, azzal nem tudnak, nem lehet mit kezdeni. A tananyaggal, az oktatási előírásokkal van a baj, amitől nem térhetnek el.

Befuccsolt a centralizáló államosítás is. Azzal indokolták: így csökkennek majd az iskolák közti színvonal-eltérések. Most kiderült, csak tovább nőttek. Ahogy a nehezen és a jobban élő családok gyerekei közöttiek is. Nálunk ez a szociális okokra visszavezethető különbség kétszer akkora, mint a többi OECD-tagországban.

Az a bizonyos túltolt bicikli gyerekeket gázolt. Évente 25 ezren funkcionális analfabétaként, alapvető készségek nélkül kerülnek ki az iskolarendszerből. Sebaj: ők legalább örülnek majd egy kis szaloncukornak is.

7-en a 7-ről - Ön szerint sem telefon a magyar büntető törvénykönyv?

Arató András, Klubrádió

Ezúttal a beléptető rendszerek nemzeti főszakértőjének (BRNFsz) teljesen igaza van. Amennyiben a telefonkönyvek kellékszerűségéhez telefonszámok is tartoznak, akkor a Btk. nem telefonkönyv. Hasonló megközelítésben az Alaptörvény nem Alkotmány, legfeljebb alkotmány. Az egészségügyet is csak kitágított értelmezésben lehet az egészség ügyének, a stadionokat futballpályának tekinteni. A fő kérdés mégiscsak ez: a hazai ítélkezésben mértékadó-e az Iszlám Állam telefonkönyve?

Avar János, újságíró

Tényleg nem telefon, már azért is, mert abba nemcsak belebeszélni lehet, hanem van fülhallgatója is, amelyen akár utasítások is érkezhetnek. S bár a bíró a Btk. alapján ítél, köti a vádelvűség is, vagyis az ügyész vádja. S ha netán az ügyészt a politika utasítja e vádemelésre, a bűn kategóriáját is megjelölve, akkor nem csoda, ha az óceánon túl meglepődnek egy ítéleten. Bár a telefonnál megbízhatóbb az ilyesmit négyszemközt megbeszélni, egy étteremben, egy stadion páholyában.

Bolgár György, rádiós újságíró

Sőt, a vakvilág sem telefon: abba sem beszélünk bele, ahogy Deutsch Tamás szokta. Különben is, tartsuk magunkat ahhoz az örökké érvényes szabályhoz, hogy a büntető törvénykönyvbe csakis a Fidesz beszélhet bele. Mi több, olyan Btk.-t csinálhat magának, amilyet csak akar, mindenki másnak pofa be! Büntetés terhe mellett.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Majd ha egyszer 15 évet kap egy stróman, tízet egy kaszinós, ötöt egy kötélbarát, az összegét meg a főnökük, és Amerikából szólnak, hogy egy kicsit sok, pláne, ha a bíróság hozzácsap pár stadiont beléptetőkapuval, akkor más lesz erről a mai urak véleménye. Amúgy tényleg nem szerencsés beleszólni egy ítéletbe, a Hóman-szobor egyszerűbben megoldódott, egy elég világos házból valaki informálisan telefonált, hogy túl keveset fizetünk be a NATO-ba és azonnal megváltozott a hívott fél véleménye.

Horváth István, hírlapíró

Imádunk üzenni. Üzenünk Brüsszelnek, Merkelnek, migránsoknak, románoknak, külügyminisztériumoknak, nemzetközi szervezeteknek, civileknek, norvégoknak, osztrákoknak, külföldön munkát vállalóknak. Magyarország egy hatalmas üzenőfüzet lett, ami lassan kiürül, mire betelik.

Horváth Zoltán, újságíró

Deutsch úr és a telefon együttes emlegetéséről Karinthy örökbecsű be(le)szólása jut eszembe: "Így képződik az igazgyöngy: egy kis piszok a kagylóra tapad..."

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Nem telefon továbbá a magyar emberek élete sem, pedig abba nagyon szeretnek belebeszélni. A Btk.-ba pedig kizárólag a kormányzat beszél bele, mert neki van rá lehetősége, amivel szeret is élni nagyon.

Szerző

7-en a 7-ről - Ön szerint sem telefon a magyar büntető törvénykönyv?

Arató András, Klubrádió

Ezúttal a beléptető rendszerek nemzeti főszakértőjének (BRNFsz) teljesen igaza van. Amennyiben a telefonkönyvek kellékszerűségéhez telefonszámok is tartoznak, akkor a Btk. nem telefonkönyv. Hasonló megközelítésben az Alaptörvény nem Alkotmány, legfeljebb alkotmány. Az egészségügyet is csak kitágított értelmezésben lehet az egészség ügyének, a stadionokat futballpályának tekinteni. A fő kérdés mégiscsak ez: a hazai ítélkezésben mértékadó-e az Iszlám Állam telefonkönyve?

Avar János, újságíró

Tényleg nem telefon, már azért is, mert abba nemcsak belebeszélni lehet, hanem van fülhallgatója is, amelyen akár utasítások is érkezhetnek. S bár a bíró a Btk. alapján ítél, köti a vádelvűség is, vagyis az ügyész vádja. S ha netán az ügyészt a politika utasítja e vádemelésre, a bűn kategóriáját is megjelölve, akkor nem csoda, ha az óceánon túl meglepődnek egy ítéleten. Bár a telefonnál megbízhatóbb az ilyesmit négyszemközt megbeszélni, egy étteremben, egy stadion páholyában.

Bolgár György, rádiós újságíró

Sőt, a vakvilág sem telefon: abba sem beszélünk bele, ahogy Deutsch Tamás szokta. Különben is, tartsuk magunkat ahhoz az örökké érvényes szabályhoz, hogy a büntető törvénykönyvbe csakis a Fidesz beszélhet bele. Mi több, olyan Btk.-t csinálhat magának, amilyet csak akar, mindenki másnak pofa be! Büntetés terhe mellett.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Majd ha egyszer 15 évet kap egy stróman, tízet egy kaszinós, ötöt egy kötélbarát, az összegét meg a főnökük, és Amerikából szólnak, hogy egy kicsit sok, pláne, ha a bíróság hozzácsap pár stadiont beléptetőkapuval, akkor más lesz erről a mai urak véleménye. Amúgy tényleg nem szerencsés beleszólni egy ítéletbe, a Hóman-szobor egyszerűbben megoldódott, egy elég világos házból valaki informálisan telefonált, hogy túl keveset fizetünk be a NATO-ba és azonnal megváltozott a hívott fél véleménye.

Horváth István, hírlapíró

Imádunk üzenni. Üzenünk Brüsszelnek, Merkelnek, migránsoknak, románoknak, külügyminisztériumoknak, nemzetközi szervezeteknek, civileknek, norvégoknak, osztrákoknak, külföldön munkát vállalóknak. Magyarország egy hatalmas üzenőfüzet lett, ami lassan kiürül, mire betelik.

Horváth Zoltán, újságíró

Deutsch úr és a telefon együttes emlegetéséről Karinthy örökbecsű be(le)szólása jut eszembe: "Így képződik az igazgyöngy: egy kis piszok a kagylóra tapad..."

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Nem telefon továbbá a magyar emberek élete sem, pedig abba nagyon szeretnek belebeszélni. A Btk.-ba pedig kizárólag a kormányzat beszél bele, mert neki van rá lehetősége, amivel szeret is élni nagyon.

Szerző