Régi fizetésüket kapják meg a polgármesterek

Várhatóan ritka, kétharmados pillanat lesz ma a parlamentben, amikor ötpárti egyetértéssel soron kívül elfogadják a polgármesterek béremeléséről szóló javaslatot, ami nem egészen az, aminek látszik.

A polgármesterek mindennek örülnek, ami azt jelzi, a kormány mégis elismeri a munkájukat – így reagáltak önkormányzati szövetségek vezetői a Népszavának a hírre, hogy Pintér Sándor belügyminiszter benyújtotta a parlamentnek az önkormányzati törvény módosítását a települési vezetők díjazásának megemeléséről. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azonban azt is kiemelte, hogy valójában visszarendezés történik és nem komoly béremelés, hiszen a Fidesz-kormány 2014-ben különösen a kistelepülési polgármesterek fizetését drasztikusan visszanyeste, azóta küzdenek, hogy normális megélhetést biztosító pénzhez jussanak, mert a kis falvakban a polgármesterek alig kerestek valamivel többet, mint a közmunkások.

A Magyar Faluszövetség elnöke azt hangsúlyozta, a kistelepülések vezetői reménykednek abban, hogy ma valóban elfogadják a béremelési javaslatot a képviselők, s ezzel visszaadják a polgármesterek hitét, hogy végre méltányolják a közigazgatási hierarchia alján lévők utóbbi években tett erőfeszítéseit. Szabó Gellért hozzátette, a fizetések rendezése segíti a „termékeny béke” megteremtését. Ezzel arra utalt Szentkirály polgármestere, hogy az utóbbi hónapokban mind több jelenlegi vezető fogalmazta meg: ilyen feltételekkel nem folytatja a munkát és politikai elemzők véleménye szerint a bérek rendezése nélkül nehéz lett volna jelentkezőket találni 2019-ben az önkormányzati választások előtt.

Az első jel még májusban érkezett, hogy a polgármesterek több éves hiábavaló kérése mégis megértő fülekre találhat a Fidesz-ben. Boldog István képviselő, korábban a 800 fős Kétpó polgármestere, akkor beadott az önkormányzati törvényhez egy módosító javaslatot, ami a 10 ezer főnél kisebb lélekszámú települések vezetőinek juttatásait rendezte volna. A mindenkori helyettes államtitkári illetményt alapul véve, annak 20 százaléka helyett például 30 százalékra emelte volna a polgármesteri fizetéseket, az 5 és 10 ezer lelkes nagyobb települések vezetői pedig az ő javaslata szerint az illetmény 60 százalékára lettek volna jogosultak.

Decemberig tartott, mire a gondolat megérlelődött és az emelés mellett szóló döntésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) két alkalommal is megszervezett sztrájkját a települések vezetői a legtöbb helyen kifejezetten támogatták. Márpedig azt nem meri vállalni a kormány, hogy a következő választás előtt az ország falvainak és kisvárosainak nagy részében Fidesz-kritikus hang legyen a meghatározó, ezért az év végi nagy osztogatási hullám keretében eljutottak ennek a kérdésnek a rendezéséhez is.

Az önkormányzati törvény mostani módosítása már nem a helyettes államtitkári fizetésekhez méri a bérek nagyságát, hanem az államtitkárok illetményéhez, ami jelenleg bruttó 997 200 forint havonta. Ennek az összegnek 20-80 százalékára lesz jogosult a polgármester a település nagyságának függvényében. A rendelkezés szerint azokon a helyeken, ahol az önkormányzat adóbevétele nem teszi lehetővé a megemelt összeg kifizetését, a kormány költségvetési forrásból kifizeti a jelenlegi és a megemelt bér közti különbözetet.

Lázár János kancelláriaminiszter december elején jelentette be, hogy a kormány teljesen új bértáblát kért a belügyminisztertől a polgármesterek fizetésének rendezésére, mert – tesszük hozzá - az eredetileg csak az 1500 fő alatti kistelepülések vezetőinek javadalmazását érintő ötpárti tárgyalásokon kiderült, hogy nagyobb a baj, mint gondolták. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője múlt pénteken jelentette be, hogy évi másfél milliárd forintba kerülhet az államnak a bérrendezés, továbbá, hogy a javaslat zárószavazását a házszabálytól való eltéréssel már ma megtartják. Az MSZP tegnap közleményben is megerősítette, hogy – bár nem tartja tökéletesnek a tervet – a kistelepülési vezetők érdekeire tekintettel megszavazza azt. Az ötpárti tárgyalásokon kialakult álláspontok alapján tehát várható, hogy lesz elegendő szavazat a kétharmados törvény módosításának elfogadásához.