Államosítás - a Klik megmagyarázza

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerint azért van szükség arra, hogy az állam szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában, hogy kiegyenlítsék a területi különbségeket, biztosítsák az egyenlő feltételeket és garantálják a pedagógusok bérét.

A Klik az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a fenntartói és működtetői feladatok egységesítése segítséget jelent az ellátásban részt vevőknek. Ezáltal "a korábbinál egyértelműbbé válnak a viszonyok", teljes egészében az állam vállalja a felelősséget az intézményekért, a feladatok ellátásához szükséges forrás pedig tervezhetőbbé válik - írták.

Felidézték: az átadás-átvételről szóló megállapodásokat a működtető települési önkormányzatoknak és a tankerületi központoknak december 15-éig kellett megkötniük. A megállapodásoknál a tankerületi központok a gyermekek, diákok "mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva, a felek közti konstruktív, a helyi érdekeket figyelembe vevő" együttműködésre törekedtek.

Összesen 483 megállapodást készítettek elő a tankerületi központok a települési önkormányzatokkal, nyolc önkormányzattal végül nem jött létre a megállapodás - írták, hozzátéve, a jogszabály értelmében ha a felek között a megjelölt határidőig nem, vagy nem teljes körűen jön létre a megállapodás, december 20-áig határozattal döntenek az oktatási intézmények átvételéről.

Gerstmár Ferenc, az LMP önkormányzati szakszóvivője a nap folyamán, sajtótájékoztatón azt mondta: a helyhatóságok többsége nem saját szándékából, csupán a köznevelési törvényből fakadó kötelezettsége miatt adja át oktatási intézményeit az államnak. Hozzátette: a fideszes városvezetők nem mertek szembeszállni a kormányzati akarattal, ezért veszítik el az önkormányzatok január 1-jétől minden befolyásukat az oktatás területén.

Szerző

Épül-szépül Felcsút - Tavacskát is kap

Publikálás dátuma
2016.12.16. 19:03
Népszava fotó
 A TAO-pénzek állandó nyertese 2011 óta a felcsúti fociakadémia. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt öt évben rekordösszeg, összesen 14 milliárd forint folyt be az alapítvány kasszájába. Legutóbb csaknem 3 milliárd forintos TAO-támogatást kaptak, most pedig az is kiderült, mire költik a pénzt. 

A tervek látványosak: 1,8 milliárd forintból felhúznak egy sportcsarnokot, 636 millió forintot parkosításra szánnak, az engedélyeztetésre és a kivitelezési tervekre pedig 90,5 millió forintot kapott a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány – írta az mfor.hu. A sportcsarnok két szabványos, - kézilabda szabványos -, edzésre is alkalmas pályát foglal magában, az egyikhez lelátórendszer is épül. Helyet kap még az épületben tárgyaló, előadóterem és persze a kötelező öltöző is. Ami a parkosítást illeti, a program szerint „a tervezett zöldfelület jellegében, elrendezésében igazodik az akadémia területén eddig kialakítottakhoz”. Az, hogy füvesítenek és fákat telepítenek érthető, annál inkább meglepő, hogy helyet kap még egy kerti tó is.

Szükség is van a miniszterelnök kedvenc falujának szépítésére, hiszen üresen járt fel-alá októberben hat napot a felcsúti kisvasút, ha hitelesek a jegyeladási adatok. Október 14-én, 18-án, 21-én, 24-én, 26-án és 27-én senki sem váltott jegyet az alcsúti arborétum és a Puskás Akadémia közötti, három megállós, 5,7 kilométeres vonalra, így a kocsikban legfeljebb bliccelők ülhettek a személyzeten kívül. Mészáros Lőrinc ennek ellenére Felcsút egyik nagy sikerének nevezte a kisvasutat, amit szerinte mindenképpen bővíteni kell Bicske felé. A polgármester szerint az idén 50-60 ezer ember járt a kisvasúton, a felcsúti stadionban, és az alcsútdobozi arborétumban. A felcsúti kisvasutat számtalan kritika érte amiatt, hogy kétséges a megtérülése. Már a tervezésekor borítékolható volt az alacsony utasszám, mégis kiépítették a vonalat 850 millió forintból, uniós pénz felhasználásával. Nemcsak a felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök is hivatkozott már arra, hogy a tervezett meghosszabbítással javulhatna a kisvasút kihasználtsága, a vonal Bicskéig történő továbbhúzása azonban az utolsó hírek szerint egyelőre lekerült a napirendről.

Szerző

Késelés a Vágóhíd utcában

Megszúrta 40 éves testvérét és 14 éves unokatestvérét egy 42 éves férfi a fővárosban pénteken - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Azt írták, J. Béla szóváltást követően késelte meg rokonait a XX. kerületi Vágóhíd utcában, egy buszmegállóban. A bűncselekmény után a férfi elhagyta a helyszínt, és a XX. kerületi Wesselényi utcában található lakásába ment, ahol elfogták.
A két sérültet a mentők kórházba vitték - olvasható a közleményben.

Szerző