Már több a közmunkás, mint a hivatalos munkanélküli

Publikálás dátuma
2017.01.06. 06:00

Történelminek nevezi a kormány a 4,5 százalékra csökkent munkanélküliségi rátát. A korszakos adatok - a közmunkások bevetésével - elfedik a mögöttes folyamatokat, a rengeteg "láthatatlan" inaktív munkaerőt, akiknek a belépésével a foglalkoztatási adatok is javultak szeptember-november átlagában. 

Történelminek is lehetne nevezni a szeptember-november háromhavi átlagban mért munkanélküliségi adatokat, amennyiben úgy lenne igaz, ahogyan azt a kormány tálalja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi adatai szerint a rendszerváltás óta nem állt ilyen alacsonyan a munkanélküliségi ráta, amely 4,5 százalékos értékével az előző háromhavi átlagot 0,2 százalékkal, az egy évvel korábbit pedig 1,7 százalékkal múlta alul. Ez az alacsony érték már a a teljes foglalkoztatottságra utal, ezért munkanélküliségi ráta további jelentősebb csökkenése már nem várható - értékelte az adatokat Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője egy ellentmondásos folyamatra is felhívta figyelmet, mert a munkanélküliség csökkenésének üteménél nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatás. Az ellentmondás magyarázata az lehet, hogy a cégek olyan posztokra keresnek dolgozókat, amelyeket a munkanélküliek képzettségük, tapasztalatuk révén nem képesek betölteni.

A legfrissebb KSH-adatok szerint tavaly szeptember-novemberben a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,41 milliót, ami 142 ezer fős javulást jelent éves szinten. Az aktivitási ráta a 15-64 éves korosztályban kismértékben, 67,5 százalékra nőtt. A közmunkások száma az előző év azonos időszakához képest 15 ezerrel csökkent, így 221 ezer fő volt a programban résztvevők száma. A statisztika szerint mintegy 5 ezerrel többen dolgoznak külföldön, 117,6 ezerre becsülik a számukat. Ők azok, akik esténként, hetenként hazatérnek, míg például a tartósan Angliában vagy másutt dolgozók nem jelennek meg ebben a statisztikában, számukat jóval több, mint 300 ezerre becsülik.

Az Erste Bank elemzője, Ürmössy Gergely a múlt év egészére 5,1 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát becsül (a decemberi tényadat még nem ismert), ám idén újabb mélypontra, 4,3 százalékra csökkenhet a mutató. A munkanélküliek számának stagnálására az lehet a magyarázat, hogy jelentős a rejtőzködő munkaerő tartalék. A 208 ezer főnyi munkanélküli, valamint a közmunkaprogramban részt vevő 221 ezer fő mellett továbbra is rendkívül sok inaktív van, akik egyáltalán nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Az ő számuk 2,9 millió fő körül van a 15-74 év közötti népesség körében.

Ürmössy szerint ahhoz, hogy ezek az emberek megjelenhessenek a munkaerőpiacon és munkát vállalhassanak, hosszútávú "gazdaságpolitikai válaszra" lenne szükség. Ennek tartalmaznia kellene olyan oktatási, képzési programokat is, amelyekkel a tartósan állás nélkül maradókat, valamint a közfoglalkoztatottakat vissza lehetne irányítani az elsődleges munkaerőpiacra. Kérdés, hogy ehhez milyen kormányzati segítséget kapnak az elhelyezkedni kívánók és a vállalkozások. Az elemzők kiemelték, hogy a javulás az elsődleges munkaerőpiacon következett be, ahol továbbra is égető a szinte már minden szektorban megjelenő munkaerőhiány. Ez egy egészségesebb szerkezetű munkaerőpiac kialakulását vetíti előre.

Ám a munkanélküliségből nem egyszerű kitörni. Ezt mutatja az is, hogy még tovább, 18,1 hónapra nőtt a regisztrált munkanélküliként eltöltött. A munkanélküliek több mint 46 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A kormány a közmunka átalakítását is tervezi, jelentős forrásokat von el erről a területről. A szigorításoknak köszönhetően, valamint a minimálbér és a közmunkásbér közötti olló nyílása miatt több közmunkás távozhat a rendszerből, ám kérdés, hogy ők a foglalkoztatottak, vagy a munkanélküliek táborát gazdagítják majd. Az Mfor szakportál korábbi - KSH kimutatásra alapozott - becslése szerint a munkanélküliek, a közmunkások, a dolgozni akaró, de munkát nem keresők összesen mintegy 560 ezren vannak, ami a tényleges munkanélküliségi rátát 11 százalék fölé emeli.

Szerző

Zsiday Viktor cége kivonulna a tőzsdéről

A Plotinus Holding Nyrt. részvényeinek tőzsdei kivezetését javasolja a társaság igazgatótanácsa a részvényeseknek - közölte a Plotinus a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.

Az Externet után a második cég is távozik a magyar tőzsdéről. Zsiday Viktornak a cége, a Plotinus Nyrt. tőzsdei kereskedésének felfüggesztése holnap megszűnik, így a cég január 6-án 150 000 Plotinus törzsrészvény megvásárlására ad megbízást 5700 forintos áron.

A közlemény szerint a Plotinus igazgatótanácsa döntött a korábban meghatározó tőkepiaci tevékenységek leépítéséről, a társaság a jövőben erőforrásainak túlnyomó részét reálgazdasági befektetésekre fordítja. A változásokra a gazdasági helyzet és lehetőségek függvényében maximum 24 hónapon belül szeretnénk fokozatosan sort keríteni - jelezték. A közleményben rámutattak, hogy a tőzsdei jelenléttel járó kötelezettségek egyre komolyabb erőforrásokat kötöttek le a vállalatnál, miközben az nem járt jelentősebb előnnyel. 

A továbbiakban - amennyiben szükséges - likviditásuk, lehetőségeik szerint folytatják az értékpapírok visszavásárlását - közölte a Plotinus. A Plotinus-részvények kereskedését a csütörtöki napra felfüggesztette a tőzsde, a kereskedés január 6-án, pénteken újraindul. A papírok legutóbbi záróára 5900 forint volt, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyamuk 6000, a legalacsonyabb  5100 forint volt.

Szerző

Simonkához köthető uniós pénzköltések - Hadházy feljelent

Feljelentést tesz az LMP a dél-békési fideszes képviselőhöz, Simonka Györgyhöz köthető vállalkozások uniós forrásfelhasználása miatt, a cégháló fő feladata ugyanis Hadházy Ákos szerint a pénzek “kifolyatása”.

Az LMP társelnöke sajtótájékoztatón ismertette a fideszes képviselő egyik korábbi vállalkozásának, most a rokonai tulajdonában álló autómosónak az ügyét. Szavaiból az derült ki: a társaság egy olyan tótkomlósi telephely fejlesztésére kapott 50 millió forintot, amely sosem volt a cég tulajdonában, a pénzt pedig egy orosházi autómosó építésére használták fel, bár – jegyezte meg Hadházy Ákos – ez a létesítmény nem kerülhetett ennyibe.

Az orosházi ingatlan ráadásul a telephelyfejlesztésre nyújtott pénz elnyerésekor még nem is volt az Aktív Klub Kft. tulajdonában – tette hozzá az LMP képviselője. Az ellenzéki politikus hozzátette: Simonka György családjához köthető vállalkozások úgy használnak fel uniós forrásokat, hogy szintén a politikus rokonaihoz köthető társaságokkal szerződnek, például irodabútor vásárlásra.

Szerző