Kevesebb jut oktatásra

Noha Rétvári Bence államtitkár kedd este a Klubrádióban úgy nyilatkozott, Magyarországon évről évre emelkedik az oktatásra szánt források aránya, és a GDP-arányos finanszírozásában "a 2010-2011-es lemaradásunkat mára ledolgozta az ország", a kormány saját adatai szerint az elmúlt hét évben alig változott, de semmiképp sem nőtt a GDP-arányos ráfordítás. Egy, a kormany.hu-ra felkerült tanulmány szerint a kabinet 2015-ben a GDP 4,4 százalékát fordította az oktatás finanszírozására, ami a GDP változásától messze elmarad - szúrta ki a 444.hu. Az adatok szerint az állam legutóbb csak 2002-2003-ban költött GDP-arányosan is többet az oktatásra, a mélypont pedig a 2013-as 3,9 százalékos ráfordítás volt. Rétvárinak ugyan igaza van abban, hogy a kabinet az elmúlt két-három évben (nominálisan) a korábbinál több pénzt szán az iskolákra, ám a 2010-2013 között bekövetkezett zuhanást épp a kormány drasztikus forráskivonásai idézték elő.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben megjelent Oktatási és képzési figyelő 2016 című jelentésének Magyarországra vonatkozó adatai is azt mutatják, hogy az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadás 12,5 százalékkal emelkedett 2014-ben, ám erre is csak egyfajta enyhe "kompenzációként" lehet tekinteni a korábbi brutális pénzkivonások után. Ráadásul az EB az uniótól kapott pénzeket is figyelembe veszi az adatok kiszámításánál, nem csupán a kormányok önerőből történő ráfordításait, amely Magyarországon ma egy kevéske jóindulattal is csak a 2010-es szintnek feleltethetőek meg.

Szerző
2017.01.06 06:07

A vasutasok nem sztrájkolnak

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:45

Fotó: / Kertész Gábor
Kétszámjegyű bérfejlesztést akarnak elérni idén a vasutasok, postások és más közszolgáltatást végző állami vállalatok szakszervezetei és vezetői. A közlekedési ágazatban azonban akkor sincs értelme a munkabeszüntetésnek, ha nem érik el az elvárt emelést – mondta lapunknak a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.
Ha nem kapnak több pénzt a bérekre, az állami cégek nem tudják elvégezni közszolgáltatási feladataikat, akkora az elvándorlás, a létszámhiány. Ezért azt várják a terület munkavállalóinak szervezetei és a STRATOSZ, azaz a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége is, hogy a kormány mélyebben nyúljon a zsebébe és adjon érezhető béremelést saját embereinek. Erről szerda délelőtt a tavaly februárban alakult Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) ülésén állapodtak meg, ahogy arról is, hogy a követelést külön-külön megküldik az innovációs és technológiai miniszternek, hogy jelölje ki a tárca tárgyalóit, akikkel legalább két évre megállapodhatnak a magasabb bérekről. A Népszava érdeklődésére a Vasutas Szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy ebben a körben él az a 2017-ben megkötött bérmegállapodás, amely három év alatt átlagosan 30 százalékos béremelést tartalmaz az állami cégek munkatársainak, ebből 2019-re azonban csak 5 százalékot. Meleg János a többi szakszervezet nevében is azt hangsúlyozta, hogy mára olyan mértékű munkaerőhiány alakult ki a vasúttól a postáig, a Volán vállalatoktól a villamos energia iparig és a vízügyi cégekig, hogy ha nem javítják érezhetően a dolgozók keresetét, az elvándorlás negatív hatását már a lakosság is megérzi. Ezért döntöttek úgy, hogy az 5 százalék felett további kiegészítő emelésre kérik a kormányt. Erre egyébként a minimálbér és a garantált bérminimum december végén elfogadott 8 százalékos emelése miatt is szükség van, mert egyre jobban összecsúszik az állami vállalatok alkalmazotti bértáblájának alsó szintje, ezért a magasan képzett szakemberek a piaci szférában keresnek maguknak munkát. Nem akarnak ugyanannyit keresni, mint szakképzetlen vagy alacsonyabban képzett kollégáik. Meleg János hozzátette, hogy a MÁV-nál 15 százalékos emelést kérnek és olyan juttatások reálértékének megőrzését várják el, mint a vállalat önkéntes pénztári befizetései a dolgozók javára. A Vasutas Szakszervezet elnöke az elégedetlenségről és a tervezett országos sztrájkhoz való csatlakozásról kijelentette, hogy ők is rengeteg gonddal küzdenek, de a 2012-ben elfogadott személyszállítási törvény értelmében a járatok 66 százalékát sztrájk idején is el kell indítaniuk a még elégséges szolgáltatások jegyében. Nincs értelme a munkabeszüntetés meghirdetésének, mert a leállást alig vennék észre az utasok, hiszen a felújítások sorozatos elmaradása miatt egyre romló technikai körülmények és a létszámhiány miatt már most rengeteg járat késik, vagy nem is tud elindulni. Meleg János szerint ráadásul lesz ennél rosszabb is a helyzet. A szakszervezetek által szervezett demonstrációkon azonban ott vannak és jövőben is ott lesznek – tette hozzá.
2019.01.16 15:45

A KDNP-s Hollik Istváné lesz a Fidesz megüresedett parlamenti helye

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:35
Fotó: Facebook / Hollik István
Fotó: /
A decemberben elhunyt Hirt Ferenc helyét a kormányszóvivő veszi át az Országgyűlésben.
„A Fidesz Elnökségének döntése alapján a párt Hollik Istvánt jelöli a Hirt Ferenc halála miatt megüresedett országgyűlési képviselői helyre. A döntésről a Nemzeti Választási Bizottságot hivatalosan is értesíteni fogjuk” – idézi a Fidesz közleményét a 444.hu.

A kormányszóvivőként is dolgozó Hollik 2015 és 2018 között már bent ült a parlamentben (akkor a KDNP-frakcióban), a tavaly áprilisi választásokon viszont nem jutott mandátumhoz: országos listáról eleve esélye sem volt, hiszen csak a 132. helyen szerepelt, míg egyéni körzetében (Budapest 1. választókörzet) az ellenzék nagy részének támogatását élvező LMP-s Csárdi Antal legyőzte.

A december 6-án elhunyt Hirt Ferenc mandátuma az országos lista alapján automatikusan Csizi Péternek járt volna, azonban ő nem vállalta a képviselőséget.
2019.01.16 15:35