Trump kontra hírszerzés

Donald Trump tegnap találkozott a különféle hírszerző ügynökségek vezetőivel, akik a megválasztott elnök elé tárták bizonyítékaikat az orosz hackertámadásokról, amelyekkel megpróbálták befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. A manhattani milliárdos korábban többször is kétségbe vonta a hírszerzés bizonyítékait, állítva, bárki is betörhetett a Demokrata Párt, illetve Hillary Clinton kampányfőnökének szervereibe.

Barack Obama amerikai elnök előző nap kapta meg a hackertámadásról készült jelentést. Az összefoglalót a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) értesülései alapján állították össze, a vizsgálatot még decemberben a demokrata elnök maga rendelte meg. James Clapper, a nemzeti hírszerzési igazgató csütörtökön a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottságában ismertette a jelentés egyes részleteit.

Clapper a bizottság előtt nagy bizonyossággal állította, hogy az orosz hackertámadást maga Vlagyimir Putyin rendelte el. A hírszerzés még az amerikai elnökválasztás előtt azonosította az orosz ügynököket, akik a nemzeti hírszerzési igazgató szerint Moszkva nem csupán a hackertámadások révén, hanem klasszikus propagandával, dezinformációval, hamis hírek terjesztésével egyaránt igyekezett Trump javára befolyásolni az elnökválasztást. Nem csupán a demokrata pártvezetést érte hackertámadást, a Fehér Ház, a vezérkari főnökség, a külügyminisztérium szervereit is célba vették.

A milliárdos és a hírszerzés között egyre feszültebb a viszony, Trump legutóbb még a Wikileaks-főnök, Julian Assange információit is hitelesebb forrásként emlegette, mint az amerikai hírszerzők által elé tárt jelentéseket. (Assange cáfolta, hogy orosz forrásból kapták volna a demokrata e-maileket, s egy interjúban azt mondta, akár egy 14 éves gyerek is feltörhette Hillary Clinton stábfőnöke, John Podesta számítógépét.)A washingtoni törvényhozás republikánus és demokrata tagjai körében igen rossz visszhangot kelt, hogy a megválasztott elnök nyilvánosan bírálja az ügynökségeket, mondván, Twitter-üzeneteivel rombolja azok hitelét. John McCain arizonai és Lindsey Graham dél-karolina szenátor szerint nem maradhat következmények nélkül a korábban példátlan orosz beavatkozás az amerikai elnökválasztásba. Más szenátorok ugyanakkor várakozó álláspontra helyezkednek, amíg nem ismerik meg részletesen a jelentést, amelynek nem titkosított változatát jövő héten teszik közzé. Sean Spicer, Trump szóvivője tegnap is úgy nyilatkozott, főnöke a jövőben is „egészséges szkepticizmussal” tekint az amerikai hírszerzési értesülésekre. Spicer dicsérte Trumpot, aki szerinte „a megfelelő kérdéseket teszi fel”.

Obama nemrégiben elrendelte 35 orosz diplomata kiutasítását a hackertámadások miatt, Putyin ugyanakkor látványosan tartózkodott a válaszlépésről, mondván, nem akarja megterhelni a kapcsolatokat a hamarosan hivatalba lépő új amerikai elnökkel. Moszkva Trump beiktatásától az orosz-amerikai viszony látványos javulását reméli, s tagadja, hogy Oroszországnak köze lett volna a kompjuteres betörésekhez. Trump bírálta az NBC hírügynökséget, amely exkluzív értesülésként közölte: a hírszerzési jelentés tartalmazza azt is, hogy Putyin emberei ünnepeltek Trump elnökké választásakor.

A Wall Street Journal úgy értesült, hogy Trump és nemzetbiztonsági ügyekben illetékes stábja az ügynökségek jelentős átszervezésén dolgozik. Trump szerint a nemzeti hírszerzési igazgatóság túlságosan nagyra nőtt, átpolitizálódott, s még az sem kizárt, hogy meg is szüntetik. Jövendő nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn, illetve a jövendő CIA-főnök, Mike Pompeo tanácsait követve Trump jelentős karcsúsítást tervez a 17 különféle ügynökségnél. A jelenlegi rendszert a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, az akkori hiányosságok kiküszöbölésére dolgozták ki, a 9/11-es terrorcsapást az értékelések szerint meg lehetett volna előzni, ha az ügynökségek megoszthatták volna egymással az információkat. Az ügynökségek átszervezésének terve korábban az Obama-kormányzatban is felmerült.