Előfizetés

Orosz csapatkivonás kezdődött Szíriából

Az ortodox szenteste napjára időzítve jelentette be tegnap az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov hadseregtábornok, hogy Vlagyimir Putyin utasítására megkezdték az orosz katonai kontingens csökkentését Szíriában. A csapatkivonást az északi orosz flottához tartozó Admiral Kuznyecov repülőgéphordozó vezette hajókötelékkel kezdik, amelynek tagja a Nagy Péter nukleáris meghajtású cirkáló is. A hajókötelék a szeveromorszki bázisra tér vissza a Földközi-tengerről.

Moszkva indoklása szerint a kivonulást az tette lehetővé, hogy december 30. óta Szíria egész területén fegyverszünet van érvényben. Aleppó visszafoglalása után, orosz-török közvetítéssel jött létre a tűzszüneti megállapodás az Aszad-rezsim és a mérsékelt lázadók között. A korábban an-Nuszraként ismert helyi al-Kaida szervezetre, a Dzsabhat Fatah as-Sam csoportra és az Iszlám Államra nem vonatkozik a fegyvernyugvás, velük szemben folytatódik a katonai fellépés minden irányból. A bevetésen lévő Kuznyecovról még január 3-án videókat közölt az orosz média, az orosz gépek 5-én is bombázták a nevet váltott al-kaidásokat.

Putyin már december végén jelezte, hogy kivonják Szíriából az orosz csapatok egy részét, a döntést 29-én hozták meg. A szíriai orosz erők parancsnoka, Andrej Karpalov azt mondta, az egység teljesítette a kitűzött célt. Hogy pontosan mi volt az, nem tudni, hiszen a szíriai harcok még nem fejeződtek be. A fegyverszünet is akadozik, hiszen a napokban az ellenzék jelezte, nem vesz részt a tervezett béketárgyalásokon Asztanában, ahol orosz, török, iráni jelenlét mellett, a nyugati illetve az öböl-országok, valamint az ENSZ mellőzésével ülnének tárgyalóasztalhoz január folyamán a konfliktusban érintett felek.

Az orosz egységek jórészét már egyszer, 2016. március 14-i kezdettel kivonták Szíriából. Az akkori csökkentés a genfi béketárgyalások kezdetére volt időzítve. A próbálkozás kudarcba fulladt, az oroszok még nagyobb számban mentek vissza Aszad védelmében és segítették a szír elnököt Aleppó visszafoglalásában. Az Admiral Kuznyecovot, az egyetlen orosz repülőgéphordozót november közepén küldték a konfliktusövezetbe. Az orosz csapatok 2015. szeptember 30-tól vesznek részt a szíriai háborúban.

Az ENSZ adatai szerint a konfliktus 2011 márciusi kirobbanása óta 310 ezer ember vesztette életét Szíriában és több millióan kényszerültek otthonaik elhagyására.

Trump kontra hírszerzés

E.É.
Publikálás dátuma
2017.01.07. 06:33
Gondban Trump miatt James Clapper hírszerzési igazgató FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Donald Trump tegnap találkozott a különféle hírszerző ügynökségek vezetőivel, akik a megválasztott elnök elé tárták bizonyítékaikat az orosz hackertámadásokról, amelyekkel megpróbálták befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. A manhattani milliárdos korábban többször is kétségbe vonta a hírszerzés bizonyítékait, állítva, bárki is betörhetett a Demokrata Párt, illetve Hillary Clinton kampányfőnökének szervereibe.

Barack Obama amerikai elnök előző nap kapta meg a hackertámadásról készült jelentést. Az összefoglalót a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) értesülései alapján állították össze, a vizsgálatot még decemberben a demokrata elnök maga rendelte meg. James Clapper, a nemzeti hírszerzési igazgató csütörtökön a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottságában ismertette a jelentés egyes részleteit.

Clapper a bizottság előtt nagy bizonyossággal állította, hogy az orosz hackertámadást maga Vlagyimir Putyin rendelte el. A hírszerzés még az amerikai elnökválasztás előtt azonosította az orosz ügynököket, akik a nemzeti hírszerzési igazgató szerint Moszkva nem csupán a hackertámadások révén, hanem klasszikus propagandával, dezinformációval, hamis hírek terjesztésével egyaránt igyekezett Trump javára befolyásolni az elnökválasztást. Nem csupán a demokrata pártvezetést érte hackertámadást, a Fehér Ház, a vezérkari főnökség, a külügyminisztérium szervereit is célba vették.

A milliárdos és a hírszerzés között egyre feszültebb a viszony, Trump legutóbb még a Wikileaks-főnök, Julian Assange információit is hitelesebb forrásként emlegette, mint az amerikai hírszerzők által elé tárt jelentéseket. (Assange cáfolta, hogy orosz forrásból kapták volna a demokrata e-maileket, s egy interjúban azt mondta, akár egy 14 éves gyerek is feltörhette Hillary Clinton stábfőnöke, John Podesta számítógépét.)A washingtoni törvényhozás republikánus és demokrata tagjai körében igen rossz visszhangot kelt, hogy a megválasztott elnök nyilvánosan bírálja az ügynökségeket, mondván, Twitter-üzeneteivel rombolja azok hitelét. John McCain arizonai és Lindsey Graham dél-karolina szenátor szerint nem maradhat következmények nélkül a korábban példátlan orosz beavatkozás az amerikai elnökválasztásba. Más szenátorok ugyanakkor várakozó álláspontra helyezkednek, amíg nem ismerik meg részletesen a jelentést, amelynek nem titkosított változatát jövő héten teszik közzé. Sean Spicer, Trump szóvivője tegnap is úgy nyilatkozott, főnöke a jövőben is „egészséges szkepticizmussal” tekint az amerikai hírszerzési értesülésekre. Spicer dicsérte Trumpot, aki szerinte „a megfelelő kérdéseket teszi fel”.

Obama nemrégiben elrendelte 35 orosz diplomata kiutasítását a hackertámadások miatt, Putyin ugyanakkor látványosan tartózkodott a válaszlépésről, mondván, nem akarja megterhelni a kapcsolatokat a hamarosan hivatalba lépő új amerikai elnökkel. Moszkva Trump beiktatásától az orosz-amerikai viszony látványos javulását reméli, s tagadja, hogy Oroszországnak köze lett volna a kompjuteres betörésekhez. Trump bírálta az NBC hírügynökséget, amely exkluzív értesülésként közölte: a hírszerzési jelentés tartalmazza azt is, hogy Putyin emberei ünnepeltek Trump elnökké választásakor.

A Wall Street Journal úgy értesült, hogy Trump és nemzetbiztonsági ügyekben illetékes stábja az ügynökségek jelentős átszervezésén dolgozik. Trump szerint a nemzeti hírszerzési igazgatóság túlságosan nagyra nőtt, átpolitizálódott, s még az sem kizárt, hogy meg is szüntetik. Jövendő nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn, illetve a jövendő CIA-főnök, Mike Pompeo tanácsait követve Trump jelentős karcsúsítást tervez a 17 különféle ügynökségnél. A jelenlegi rendszert a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, az akkori hiányosságok kiküszöbölésére dolgozták ki, a 9/11-es terrorcsapást az értékelések szerint meg lehetett volna előzni, ha az ügynökségek megoszthatták volna egymással az információkat. Az ügynökségek átszervezésének terve korábban az Obama-kormányzatban is felmerült.

Trump kontra hírszerzés

E.É.
Publikálás dátuma
2017.01.07. 06:33
Gondban Trump miatt James Clapper hírszerzési igazgató FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Donald Trump tegnap találkozott a különféle hírszerző ügynökségek vezetőivel, akik a megválasztott elnök elé tárták bizonyítékaikat az orosz hackertámadásokról, amelyekkel megpróbálták befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. A manhattani milliárdos korábban többször is kétségbe vonta a hírszerzés bizonyítékait, állítva, bárki is betörhetett a Demokrata Párt, illetve Hillary Clinton kampányfőnökének szervereibe.

Barack Obama amerikai elnök előző nap kapta meg a hackertámadásról készült jelentést. Az összefoglalót a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) értesülései alapján állították össze, a vizsgálatot még decemberben a demokrata elnök maga rendelte meg. James Clapper, a nemzeti hírszerzési igazgató csütörtökön a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottságában ismertette a jelentés egyes részleteit.

Clapper a bizottság előtt nagy bizonyossággal állította, hogy az orosz hackertámadást maga Vlagyimir Putyin rendelte el. A hírszerzés még az amerikai elnökválasztás előtt azonosította az orosz ügynököket, akik a nemzeti hírszerzési igazgató szerint Moszkva nem csupán a hackertámadások révén, hanem klasszikus propagandával, dezinformációval, hamis hírek terjesztésével egyaránt igyekezett Trump javára befolyásolni az elnökválasztást. Nem csupán a demokrata pártvezetést érte hackertámadást, a Fehér Ház, a vezérkari főnökség, a külügyminisztérium szervereit is célba vették.

A milliárdos és a hírszerzés között egyre feszültebb a viszony, Trump legutóbb még a Wikileaks-főnök, Julian Assange információit is hitelesebb forrásként emlegette, mint az amerikai hírszerzők által elé tárt jelentéseket. (Assange cáfolta, hogy orosz forrásból kapták volna a demokrata e-maileket, s egy interjúban azt mondta, akár egy 14 éves gyerek is feltörhette Hillary Clinton stábfőnöke, John Podesta számítógépét.)A washingtoni törvényhozás republikánus és demokrata tagjai körében igen rossz visszhangot kelt, hogy a megválasztott elnök nyilvánosan bírálja az ügynökségeket, mondván, Twitter-üzeneteivel rombolja azok hitelét. John McCain arizonai és Lindsey Graham dél-karolina szenátor szerint nem maradhat következmények nélkül a korábban példátlan orosz beavatkozás az amerikai elnökválasztásba. Más szenátorok ugyanakkor várakozó álláspontra helyezkednek, amíg nem ismerik meg részletesen a jelentést, amelynek nem titkosított változatát jövő héten teszik közzé. Sean Spicer, Trump szóvivője tegnap is úgy nyilatkozott, főnöke a jövőben is „egészséges szkepticizmussal” tekint az amerikai hírszerzési értesülésekre. Spicer dicsérte Trumpot, aki szerinte „a megfelelő kérdéseket teszi fel”.

Obama nemrégiben elrendelte 35 orosz diplomata kiutasítását a hackertámadások miatt, Putyin ugyanakkor látványosan tartózkodott a válaszlépésről, mondván, nem akarja megterhelni a kapcsolatokat a hamarosan hivatalba lépő új amerikai elnökkel. Moszkva Trump beiktatásától az orosz-amerikai viszony látványos javulását reméli, s tagadja, hogy Oroszországnak köze lett volna a kompjuteres betörésekhez. Trump bírálta az NBC hírügynökséget, amely exkluzív értesülésként közölte: a hírszerzési jelentés tartalmazza azt is, hogy Putyin emberei ünnepeltek Trump elnökké választásakor.

A Wall Street Journal úgy értesült, hogy Trump és nemzetbiztonsági ügyekben illetékes stábja az ügynökségek jelentős átszervezésén dolgozik. Trump szerint a nemzeti hírszerzési igazgatóság túlságosan nagyra nőtt, átpolitizálódott, s még az sem kizárt, hogy meg is szüntetik. Jövendő nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn, illetve a jövendő CIA-főnök, Mike Pompeo tanácsait követve Trump jelentős karcsúsítást tervez a 17 különféle ügynökségnél. A jelenlegi rendszert a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, az akkori hiányosságok kiküszöbölésére dolgozták ki, a 9/11-es terrorcsapást az értékelések szerint meg lehetett volna előzni, ha az ügynökségek megoszthatták volna egymással az információkat. Az ügynökségek átszervezésének terve korábban az Obama-kormányzatban is felmerült.