Közmunkásból kéményseprő

Publikálás dátuma
2017.01.11 06:22
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Egyesületet alapítottak a kéményseprők, ettől remélnek a hatékonyabb érdekérvényesítést. A sztrájk, illetve a munka törvénykönyve ugyanis rendkívül szűkre szabta a szakszervezetek mozgásterét. A szakma a közmunkások éppen megkezdődött átképzését sem támogatja. A múlt évben több volt a halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezés, mint 2015-ben.

A Magyar Munkavállalókért Mozgalom egyesületként való bejegyzését jelentette be tegnapi tájékoztatóján a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke, Vámos Csaba. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban nagyon megnehezítették a jogszabályok a szakszervezetek nyomásgyakorlási lehetőségeit a sztrájktörvénnyel, a nehezen értelmezhető elégséges szolgáltatással, és ezt a közszolgáltató kéményseprők is megérezték. Egyesületként más szervezetekkel, a szakszervezeti konföderációkkal közösen azonban hatékonyabban léphetnek föl.

Eddig nem sikerült elérnie a szakmának, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) érdemben tárgyaljon velük a szolgáltatás államosítása okozta kockázatokról, s ebben is előrelépésre számítanak. Márpedig ezek a kockázatok jelentősek. Sajnos ma ketten, tavaly tizenhatan haltak meg szén-monoxid mérgezésben, ami héttel több, mint amennyi 2015-ben volt. A kormány a kéményseprést is államosította 2016. júliusától és a BM OKF-hez rendelte. Közvetlen összefüggés ugyan nem mutatható ki az intézkedés és megnövekedett halálesetek között, de a szakma már korábban jelezte, az átalakítás miatt emelkedhet a tragédiák száma.

A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szerve jelenleg 17 megye területén, összesen 2507 településen látja el a lakossági szolgáltatást - tájékoztatta a Népszavát a BM OKF. Fejér és Vas megye, valamint a főváros teljes területén piaci szolgáltatók végzik ezt a tevékenységet. A katasztrófavédelem 6 megye egyes településein is piaci szolgáltatók látják el a lakossági szolgáltatást. A szervezetnél jelenleg mintegy 550 szakember dolgozik, akik az OKF működési területén képesek ellátni a feladatukat - írták a Népszava kérdésére. Ez a derűlátás azonban a szakma képviselői szerint országosan megkérdőjelezhető, mert legalább 1800 kéményseprőre lenne szükség, ám számuk ma már az ezret sem éri el

Hogy azért még sincs minden rendben jelzi, hogy a KOSZ figyelmeztetése ellenére közmunkásokat képez át az OKF kéményseprőnek. Információk szerint Pécelen már el is kezdődött az átképzés - tájékoztatta a Népszavát Vámos Csaba, a KOSZ elnöke.

Az oktatásba több évtizedes szakmai múlttal rendelkező kéményseprőket és hasonlóan jelentős szakmai előélettel rendelkező kéményseprőmestereket vont be a katasztrófavédelem - hangsúlyozta az OKF. Az állami szerv szerint ez biztosíték arra, hogy megfelelően képzett kéményseprők állhassanak munkába.

A szakmai szervezetek már 2015. végén szorgalmazták az egyeztetéseket az OKF-fel, de az akkori tárgyalás eddig az utolsó is volt. A BM egyik államtitkárától pedig ígértet kaptak egy közös munkabizottság felállítására, de abból sem lett semmi. Ezért fordultak az érdekvédők közvetlenül a miniszterhez.

Tavaly december 5-én küldtük el a kérést a személyes megbeszélésre és mellékeltünk szakmai anyagokat is az érveink alátámasztására, miszerint a katasztrófavédelem nem megfelelően látja el a feladatát, de eddig nem érkezett válasz - említette lapunknak Vámos Csaba. Azt viszont biztató jelnek vélte, hogy jelentős változások történetek december 20. óta - említette lapunknak Vámos Csaba. Egyebek mellett nemcsak az OKF élén, de a kéményseprő feladatokért felelős Gazdasági Ellátó Központ (GEK) élén is vezetőcsere történt és több más vezetőt is nyugdíjaztak, vagy leváltottak. A kéményseprők már levélben megkeresték az új embereket és abban reménykednek, újjá lehet éleszteni a megszakadt, vagy el sem indult egyeztetéseket és végre megalakulhat a közös munkabizottság is.

2017.01.11 06:22

322,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdára virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben szerény nyereséget ért el, miközben a dollárral szemben kissé gyengült. Az euróa kedd esti 323,05 forint után szerda reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 322,79 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 286,60 forintról 286,08 forintra ment le. A dollár jegyzése 284,90 forintról 285,00 forintra emelkedett. 
Szerző
2018.08.15 07:41
Frissítve: 2018.08.15 07:41

Csúcsra ért a növekedés - Innen már csak lejtmenet jöhet

Publikálás dátuma
2018.08.15 06:00

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A második negyedévben a fogyasztás, a turizmus, a beruházások és az uniós támogatások húzták a gazdaságot. Valószínűleg ezzel felértünk a tetőpontra.
Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat a KSH által kedden közölt kiigazított adat: Magyarország  bruttó hazai terméke (GDP) 2018. második negyedévében 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévben 4,7 százalékot mértek, vagyis egy kismértékű lassulás már bekövetkezett. Egyébként régen övezte ekkora bizonytalanság az előzetes növekedési várakozásokat, amelyek 3,6 és 4,8 százalék között szóródtak. Ennek fő oka az volt, mint ahogy Molnár László lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ipar ebben az időszakban mindössze 3,5 százalékkal növekedett, bár mint a GKI vezérigazgatója rámutatott: a részletes ipari adatok még nem ismeretesek. Az előzetes várakozásoknál kedvezőbb GDP-adathoz hozzájárult a mezőgazdaság jó teljesítménye, és a két számjegyű, átlagos béremelkedés okozta fogyasztásnövekedés is.  
Emellett Molnár László értékelése szerint az építőipar kimagasló teljesítménye is közrejátszhatott abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének mértéke 2018 második negyedévében az Európai Unió tagállamainak rangsorában dobogós helyezést ért el. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, emlékeztetett a szakember, hogy a hazai építőipar az első félévben 19 százalékkal nőtt, amit már a második félévben is nehéz lesz megismételni, nem is beszélve a jövő esztendőre várható még nagyobb visszaesésről. Ha az ágazat hozzájárulását a GDP-hez 0,8 százalékpontnak vesszük, s jövőre - az idei magas bázis miatt - aligha várható érdemi növekedés az építőiparban, úgy 2019-ben ennyivel biztosan alacsonyabb lesz a növekedés mértéke - figyelmeztetett Molnár László. Ami biztosan jól teljesített az a szolgáltatási iparág, ezen belül is a turizmus. Emellett a GDP növekedésében oroszlánrésze lehetett a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 6 százalékos növekedésének is. Emögött a jelentős jövedelem kiáramlást, beleértve a minimálbéremelést is lehet vélelmezni. Bár a jövő évi bérekről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Molnár László szerint az elmúlt évekéhez képest kisebb mértékű béremelések várhatóak.
Ugyanakkor a jövő esztendő - miként az idei is - választási év lesz, az európai parlamenti és a helyhatósági szavazások révén - tette hozzá Molnár László. Így nem lehet kizárni, hogy a kormány ismét kedvezni kíván a nyugdíjasoknak rendkívüli Erzsébet-utalvány juttatásokkal, amelyeknek felhasználása az érintettek fogyasztását ismét növelni fogja. Ezzel szemben a cafeteria-rendszer lényegében megszüntetése a családok jövedelmét mérsékelni fogja, aminek negatív hatása lesz a háztartások fogyasztására is. A GDP jelentős mértékű növekedésében meghatározó súllyal bír az is, hogy a kormány - a központi költségvetés terhére - megelőlegezte az uniós támogatások egy részét, majd csak ezt követően várnak arra, hogy Brüsszelből az elnyert pénzek megérkezzenek. (Ez tükröződik vissza abban is, hogy az első félévben a költségvetés - pénzforgalmi - hiánya már túllépte az egész évre tervezett deficitet 4 százalékponttal.) Az az állapot, hogy a gazdaság finanszírozásának motorját az ingyenes uniós támogatások képezik, már nem sokáig tartható fenn. Az európai közösség 2020-tól induló, új költségvetése feltehetően már nem lesz ennyire bőkezű. Összességében Molnár László úgy látja, hogy a legfrissebb GDP-adatokból kitűnik, hogy az idei költségvetés egy felfújt, csak rövid távon fenntartható növekedést támogatott. Enélkül 3-3,5 százalékos növekedés látszik Magyarországon reálisnak.

Változatlan növekedés az Unióban

Az előző negyedévivel azonos ütemű negyedéves GDP-növekedést ért el az euróövezet, és az Európai Unió a második negyedévben, éves bázison viszont mindkét országcsoport növekedési üteme lassult – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Magyarország Lengyelország után a második legnagyobb éves GDP-növekedést érte el. Az Eurostat első hivatalos becslése szerint a második negyedévben átlagosan az első negyedévivel megegyező 0,4 százalékkal nőtt szezonális és naptári hatásokkal kiigazított GDP az előző negyedévhez képest az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt. Az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással mindkét országcsoportban. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el. A legnagyobb éves GDP-növekedést szezonális és naptári kiigazítással a második negyedévben Lengyelország érte el az Eurostat kimutatása szerint, méghozzá 5 százalékosat. A második legnagyobb éves GDP-növekedés 4,4 százalékkal Magyarországé az EU-ban. Románia és Lettország 4,2 százalékos növekedéssel a harmadik helyen áll a rangsorban. 

2018.08.15 06:00
Frissítve: 2018.08.15 06:00