E.É.;
hulladék;Oroszország;USA;elnökválasztás;hackertámadás;Demokrata Párt;Donald Trump;
2017-01-14 06:32:00
Trump kivizsgálja a hackelést
Donald Trump azt ígéri, hivatalba lépését követően, 90 napon belül kivizsgáltatja az orosz hackertámadások ügyét. Rudy Giuliani, volt New York-i polgármester vezeti majd a kiberbiztonsági felülvizsgálatot. Trump pénteken Twitteren újra támadta az amerikai hírszerzést, noha több vezető is cáfolta, hogy az ügynökségek szivárogtatták volna ki a dossziét arról, hogy Oroszország kompromittáló anyagokkal rendelkezhet a megválasztott amerikai elnökről.
Twitter-üzenetek sorában füstölgött pénteken reggel Donald Trump. A megválasztott elnök ismét a hírszerző ügynökségeket támadta azzal, hogy lehetővé tették a volt brit MI6-os ügynök által összeszedett, ellenőrizhetetlen állításokkal teli dosszié nyilvánosságra kerülését. "Egy bukott kém és mocskos politikai ügynökök szivárogtattak" - írta Trump. A dosszié azonban már régóta közkézen forgott Washingtonban, de egyik mértékadó lap sem tudott egyértelmű megerősítést szerezni, s így nem is kockáztatták a közzétételt. Trump nem győzi ismételgetni, hogy fikció mindaz, amit az Oroszországot jól ismerő, kiváló kapcsolatokkal rendelkező volt brit hírszerző, Christopher Steele begyűjtött. A milliárdos újra támadta a CNN-t is, mondván a választás óta a hírtelevízió nézettsége zuhant, azért hozakodtak elő a dossziéval (a CNN a Trumpra nézve kínos részleteket nem ismertette).
Az amerikai igazságügyi minisztérium belső ellenőrzési részlege bejelentette, hogy vizsgálatot indít az FBI-nál és a minisztériumon belül is, a Hillary Clinton magán e-mail-szerverével kapcsolatos nyomozás áttekintésére. James Comey FBI-főnököt sok kritika érte, amiért az elnökválasztási kampány finisében bejelentette, újraindítják a nyomozást Clinton asszony e-mail-ügyében, s ezzel alaposan beleavatkozott a választás menetébe. Felmérések azt mutatták, hogy a bejelentés nyomán zuhant Clinton támogatottsága, s a Demokrata Párton belül sokan úgy vélik, hogy ennek nagy szerepe volt a volt külügyminiszter választási vereségében. Az FBI kampányidőszakban nem szokott politikailag kényes információkat közzétenni, s Comey nehezen tudja megmagyarázni, hogy indokolt volt a fellépése, hiszen nem kerültek új tények az FBI birtokába, s korábban már hivatalosan lezárták a vizsgálatot.
Trump annak ellenére vádaskodik, hogy James Clapper, a nemzeti hírszerzési igazgató telefonon cáfolta neki, hogy a hírszerzés szivárogtatott volna, s azt is leszögezte, hogy az ügynökségek nem foglaltak állást a dosszié igazságtartalmát illetően. Péntekre kiderült, James Comey, az FBI igazgatója volt az, aki a múlt pénteki hírszerzési tájékoztatót követőn félrevonta a milliárdost, s felhívta a figyelmét a neki átadott jelentéshez csatolt két oldalas feljegyzése, ami a hírhedtté vált dosszié állításait foglalta össze. Egy magasrangú amerikai tisztviselő megerősítette, hogy Comey személyesen tájékoztatta Trumpot.
Barack Obama amerikai elnök megváltoztatta a Kubával szemben évtizedek óta érvényben lévő bevándorlási politikát. Eddig az volt a gyakorlat, hogy akinek sikerült elérni az Egyesült Államok partját, s a szárazföldre lépett, az egy év után megkapta az állandó tartózkodási engedélyt, akit viszont a tengeren vett őrizetbe a parti őrség, azt visszaküldték a karibi szigetországba. Mostantól a kubaiak ugyanolyan feltételekkel utazhatnak Amerikába, mint mindenki más. A „nedves láb, száraz láb” politikát 1995-ben Bill Clinton elnöksége idején, az egy évvel korábbi, marieli exodus, azaz a Mariel kikötővárosból indult, tömeges kivándorlás után vezették be. Addig, 1966-tól kezdve, még minden kubainak menedékjogot adtak, függetlenül attól, hogyan érkezett. Havanna mindig bírálta ezt a politikát, mondván, hogy ez arra ösztönzi a kubaiakat, hogy vállalják a kockázatos tengeri utat, s sokszor lélekvesztőkön induljanak Florida partjai felé. A kubai-amerikai nyitás kezdete, 2014 óta jelentősen megnőtt az Egyesült Államokba érkező kubaiak száma, 2014-ben több mint 24 ezren, 2015-ben 43 ezren hagyták ott a szigetországot. Amerikai források szerint továbbra is folyamodhatnak menedékjogért azok, akik attól tartanak, hogy üldöztetés vár rájuk, ha visszatérnek Kubába. A kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásának folyamatában valószínűleg ez az utolsó lépés, amelyet Obama megtett. Ha Donald Trump hivatalba lép, visszafordíthatja a kubai-amerikai enyhülést.
A 35 oldalas dossziét kedden a BuzzFeed portál hozta teljes egészében nyilvánosságra, a portált rengeteg bírálat érte a fősodorbeli média részéről, hogy nem megerősített, potenciálisan robbanásveszélyes anyagokat tettek közzé. A BuzzFeedet a milliárdos akár be is perelheti. A portál tulajdonosai azonban közölték, kiállnak a főszerkesztő, Ben Smith mellett, aki közleményében hangsúlyozta: az amerikaiaknak jogukban áll véleményt alkotni az állításokról a megválasztott elnökről, amelyeket Washingtonban a legmagasabb helyeken már rég ismertek. A Buzz Feed egyébként figyelmeztette a közvéleményt, hogy a jelentés nem ellenőrizhető, s nyilvánvaló hibákat tartalmaz.
Kínos helyzetbe került a brit kormány is a dosszié miatt. Steele egy washingtoni konzultációs cég megbízásából kezdett vizsgálódni, a vizsgálatot kezdetben Trump republikánus vetélytársai, később a Clinton-kampány finanszírozta. A hírszerző az információkat olyan kényesnek ítélte, hogy úgy gondolta, az MI6-ot és az FBI-t is tájékoztatnia kell. Hírek szerint a brit kormány engedélyezte, hogy az FBI beszéljen a volt hírszerzővel.