Drágább lesz a felújítás

Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:46
FOTÓ: NÉPSZAVA
Gazdasági és technikai okokra hivatkozva az eredeti ár harmadával növelték a Szépművészeti Múzeum felújításának költségeit, adta hírül a hvg.hu. 

A friss uniós közbeszerzési értesítőben így már kicsit több, mint 8 milliárd forintos költséggel számolnak az eddigi hatmilliárdos ár helyett. A felújítást a Magyar Építő Zrt. végzi. A kétmilliárdos drágulást egyszerűen gazdasági és technikai okokkal indokolták. Ezek közt szerepel olyan nehezen megfogható is, mint az, hogy organizáció módosítása szükséges.

Ennél konkrétabb okokat is felsorolnak. Például a vízelvezető csatornarendszer egy részét ki kell cserélni, olyan rossz volt a meglévő rendszer állapota, a tervezettnél nagyobb kapacitású ideiglenes trafót kell telepíteni, és az alapokat is meg kell erősíteni.

A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója a terv szerint még az idén befejeződik, és az év végétől megkezdődhet a visszaköltözés. A Városligetbe épített múzeumokra összesen nagyjából 50 milliárd forintot szánnak.

Szerző

„Nem érdekel a sztárság, a karrier”

Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:45
Csaba Péternek a francia és a magyar repertoár nagyon különleges helyet foglal el a szívében FOTÓ: MÁV SZIMFONIKUSOK/RÓZSA ZSUZS
Csaba Péter, a világszerte koncertező, elismert karmester-hegedűművész, a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti igazgatója, megkapta a francia Becsületrendet. Itthon legközelebb a Brahms-maraton keretében hallhatjuk: január 22-én, vasárnap délután Brahms III. szimfóniáját dirigálja a Müpában. Pályájáról, értékrendjéről és identitásáról, valamint a magyar zeneéletben betöltött szerepéről kérdeztük.

- Váratlanul érte ez a rendkívül magas francia állami kitüntetés? És egyáltalán: töretlenül sikeres hegedűművészi és karmesteri pályája során mennyire van szüksége külső visszajelzésekre, elismerésekre?

- Nagy megtiszteltetés a francia Becsületrend, a Chevalier des Arts et des Lettres (A művészetek és irodalom lovagja) cím odaítélése, amire egyáltalán nem számítottam. Reggeltől késő estig a zenében élek, nincs időm és kedvem sem azzal foglalkozni, hogy magamért lobbizzak, kitüntetéseket hajszoljak. Magyarországon például még egy negyed díjat sem kaptam, de nem érdekel, ugyanolyan intenzitással végzem a munkámat. Mindenesetre jó érzés, hogy Franciaországban figyelik és elismerik a tevékenységemet – mindazt, amit az elmúlt évtizedekben a francia zene népszerűsítéséért tettem. Ez persze számomra természetes volt, mert a francia és a magyar repertoár nagyon különleges helyet foglal el a szívemben.

- Azért készül a Bonaparte Napóleon által alapított kitüntetés ünnepélyes átadására?

- Igen, de csak azért, mert alaposan meg kell szervezni, hogy éppen Franciaországban legyek és ráérjek. Nem érdekel a sztárság, a nagy karrier. Sok helyen elismernek, de lehettem volna még sikeresebb, ha a külsőségeket helyezem előtérbe. Erre képtelen vagyok: a kreativitás, az alkotás folyamata érdekel, beleadom a zenélésbe a szívemet, az agyamat – ha kell, az egészségemet is. Az eredeti kérdésre visszatérve, azért volt már egy elismerés, ami nagyon jól esett: amikor a stockholmi Királyi Akadémia felvett a tagjai közé, a svéd zenekultúra fejlesztésében játszott szerepemért. Nagyon elegánsan csinálták: tizenkét évig voltam Svédországban zeneigazgató, aztán már máshová szólítottak a feladatok, amikor egyszercsak érkezett egy levél Stockholmból. Annak igazán örültem.

- Magyar az anyanyelve, de sohasem élt Magyarországon; 1983-ban Franciaországot választotta hazájául. Bejárta az egész világot és különösen sok időt töltött Skandináviában. Igazi világpolgár vált önből?

- Nem. Határozott identitásom van: erdélyi magyar vagyok. A székelységnek – és ugyanígy Kolozsvárnak – van egy nagyon jellegzetes etosza, ami meghatározza az egész életemet. A gyökerekhez való ragaszkodás, becsület, komolyság, odaadás, kulturális gazdagság, mélység, eredetiség – ezt tanultam meg egy életre azoktól a csodálatos emberektől, akik között felnőttem. Édesanyám hivatását szerető, elkötelezett zongoratanárnő volt, s évfolyamtársa, fiatalkori jóbarátja Ligeti Györgynek. Ez már önmagában is identitás-teremtő, akárcsak hegedűtanárom, Zsurka Péter vagy a zeneszerzésre, hangszerelésre, zeneelméletre tanító Terényi Ede személyisége.

- Akkor nem véletlen, hogy Erdély adta a magyar és az egyetemes zenekultúrának Bartók Bélát, Kurtág Györgyöt, Ligeti Györgyöt, Eötvös Pétert, Végh Sándort és másokat?

- Dehogy véletlen! Ez a hely szelleméből fakad.

- Ellentmondásos a magyar zeneéletben játszott szerepe. A szakma az 1970-es évek óta tudja, hogy milyen kivételes tehetség, mégis csak 2012-ben vállalt először pozíciót, amikor a MÁV Szimfonikusok művészeti igazgatója lett. Miért alakult ez így?

- Kívülről nézve tényleg különös történet. A fél családom, tíz unokatesvérem Budapesten élt, én viszont fiatalon csak „romániai magyar” művészként, vendégként jöhettem koncertezni. Azért így is kialakultak fontos szakmai kapcsolatok: az idősebb nemzedékből Kurtág Györggyel és Simon Alberttel, az én korosztályomból Kocsis Zoltánnal, Ránki Dezsővel, Perényi Miklóssal és másokkal. Az 1980-as évek elejére Kocsis Zoltán az egyik legközelebbi barátom lett, s ő nagyon szerette volna, hogy áttelepüljek Magyarországra. Rengeteg emlékezetes sztorit őrzök róla. Például amikor a Hungarotonnál Bach hat hegedű-zongora szonátáját vettük lemezre, annyira gördülékenyen ment a munka, hogy nem kellett kihasználnunk a rendelkezésre álló stúdióidőt, sokkal hamarabb végeztünk. Éjjel elmentünk a lakására, s elkezdtünk gondolkodni, hogy a hátralévő egy-két napban még mit lenne érdemes felvenni. Összeválogattunk húsz Kreisler-darabot, amiket sosem játszottunk azelőtt. Másnap pedig próba nélkül bementünk a stúdióba és felvettük őket – nagyon jó lemez lett belőle. Bartók Béla Gyermekeknek című sorozatából is így vettünk fel részleteket, Országh Tivadar hegedű-zongora átiratában. Aztán sokáig megint csak ritka vendég voltam Magyarországon. Kurtág javaslatára hívtak a szombathelyi Bartók-szemináriumokra, Simon Albert kezdeményezésére nyári mesterkurzust tartottam a Zeneakadémia zenekarával,; Gulyás Mártának és Szabadi Vilmosnak igyekeztem segíteni egy gödöllői nemzetközi kamarazenei fesztivál beindításában, de semmi állandó. A MÁV Szimfonikusokat már vezényeltem és meg is kedveltem, mielőtt Lendvai György igazgató és Takács-Nagy Gábor akkori művészeti vezető megkeresett. Több hónapot gondolkodtam a felkérésen, mert a naptáramat látva megoldhatatlannak tűnt egy állandó budapesti munka. Aztán mégis előjött, hogy magyar vagyok, s hogy édesanyám (aki akkor még élt) büszke lesz rám. Az MTA Roosevelt téri dísztermében dirigáltam egy koncertet, s amikor a szünetben kinéztem az ablakon, s láttam a Dunát, a Várat, a hajókat, egyszerre úgy éreztem: ez a világ egyik legcsodálatosabb városa, s ha ezt most nem vállalom el, akkor soha többé nem lesz alkalmam Magyarországon dolgozni.

- A MÁV Szimfonikusok egy roppant nehéz anyagi körülmények között dolgozó zenekar. Nem kell túl sok művészi kompromisszumot kötnie emiatt?

- A zenekar repertoárja, hozzáállása, játékmódja rengeteget fejlődött az elmúlt években. Jó hangulatban, igényesen tudunk együtt dolgozni, vannak komoly eredményeink. Az együttes nehéz körülményei miatt ugyanakkor sok jó zenészt elveszítünk, mert egyszerűen nem tudjuk őket megfizetni. Talán a mostani kitüntetésem segít, hogy a szavamnak több súlya legyen abban a harcban, amit a zenészek anyagi megbecsüléséért, fizetésük emeléséért folytatunk.

- Lyon és Budapest mellett az elmúlt években a spanyolországi Santander lett a harmadik bázisa, ahol egy igen jelentős nyári fesztivál, az Encuentro de Musica y Academia igazgatója. Ebben a felkérésben mi volt a szakmai kihívás?

- Ez egy nagy fesztivál – húsz városban, hatvan koncerttel, sok-sok világsztárral. De nem ez motivál igazán, hanem a fiatal tehetségek támogatása; az, hogy itt lehetőséget kapnak a legnagyobbakkal való közös muzsikálásra. Gondos kiválasztás után Magyarországról is viszek minden évben hét-nyolc pályakezdő muzsikust, hogy esélyt adjak számukra a nemzetközi karrierre.

Kapcsolódó

Brahms-maraton

Colleen Bell búcsút intett - Fotók

Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:03
FOTÓ: Molnár Ádám
Miközben az Egyesült Államok január 20-án távozó budapesti nagykövetét Szijjártó Péter javaslatára állami kitüntetésben részesítette az államfő, a külgazdasági és külügyminiszter nem is titkolja: a magyar kormány alig várja Donald Trump beiktatását. Sőt, egyre inkább úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány afféle közvetítőként lépne fel Amerika és Oroszország között. A fő képre kattintva galéria nyílik! Fotók: Molnár Ádám

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adta át Colleen Bell távozó budapesti amerikai nagykövetnek Szijjártó Péter tegnap, Áder János államfő nevében. A külgazdasági és külügyminiszter beszédében kiemelte: Bell olyan időszakban érkezett Budapestre két évvel ezelőtt, amely nem a kétoldalú politikai együttműködés legjobb korszaka volt, de mára a helyzet nagy mértékben megváltozott, most már lehetőség van arra, hogy hosszú távon tervezzenek és fejlesszék a magyar-amerikai kapcsolatokat. Colleen Bell a kitüntetést átvéve arról beszélt, hogy jelenleg kétségtelenül sok kihívással néz szembe a transzatlanti közösség, ami felhívja a figyelmet, milyen fontos a szövetség és a közös munka.

Az amerikai nagykövet január elején a nagykövetség Facebook-oldalán jelentette be, hogy megbízatása végeztével, január 20-án távozik posztjáról, miután a The New York Times azt írta, hogy több amerikai nagyköveti poszt megüresedik rövid időn belül, még Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-ai beiktatása előtt. Az amerikai napilap azt közölte, hogy az amerikai külügyminisztérium decemberben küldött egy erről szóló táviratot az átmenetet intéző Trump-csapat nevében. A dokumentum szerint a lépés a tengerentúli politikai kinevezetteket érinti, vagyis azokat, akik Obamával jó kapcsolatot ápolnak.

Már csak ezért is érdekes Szijjártó hálálkodása Bellnek, még ha a két évvel ezelőttig folyamatosan romló amerikai-magyar viszony "lehalkításában" Bell kétség kívül szerepet vállalt. A távozó nagykövet ugyanakkor sosem hallgatta el, illetve változtatta meg az amerikai kormány álláspontját a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. Így budapesti hivatali ideje során Bell többször igen éles kritikákat fogalmazott meg a magyar demokrácia erózióját, illetve az Orbán-kormány tevékenységét, az ahhoz kapcsolódó korrupciót illetően, de az Európát fenyegető orosz befolyást is kifogásolta az amerikai adminisztráció. A Fidesz, illetve maga Orbán Viktor talán már csak ezért is üdvözölte melegen Donald Trump elnökké választását, sőt, a magyar kormányfő a NATO-tagállamok vezetői közül egyedüliként foglalt egyértelműen állást Trump mellett az amerikai választási kampányban.

Trump a napokban - megválasztása óta nem először - már jelentős port kavart az eddig Amerika-szövetséges államok, illetve a NATO kritikájával. Érdekes módon egyetlen miniszter, Szijjártó Péter vette védelmébe. A magyar külügyminiszter hétfőn este Brüsszelben azzal állt elő: Trump csak azért nevezte "elavultnak" a NATO-t, mert az nem foglalkozik a terrorizmussal, az pedig vitathatatlan, hogy "erőteljesebben és eredményesebben" kellett volna fellépnie a terrorellenes küzdelemben. "Ha mindezt egy liberális megválasztott amerikai elnök mondta volna, akkor azért szerintem nem kéne meglepődnünk, ha az európai liberális média- és politikai elit most úgy ünnepelné a nyilatkozattevőt, mint akinek a szavai fantasztikusan progresszívek, és európai szempontból mindenképpen jól meg kell őket gondolni" - fogalmazott Szijjártó, aki azt is sietve hozzátette, hogy Közép-Európa mindig vesztett azon, ha a Kelet és a Nyugat konfliktusban volt egymással, ezért Magyarországnak egyértelműen érdeke az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok rendeződése.

Már csak ezért is érdekes, hogy információink szerint az Oroszországgal évek óta egyre szorosabb kapcsolatot szövő Orbán-kormány képviseletében már a jövő héten Moszkvába utazik Szijjártó Péter, hogy találkozzon orosz kollégájával. Szergej Lavrov ugyanakkor nem is kell, hogy ezután sokáig nélkülözze a magyar diplomácia vezetőjét, hiszen egyetlen héttel később, február másodikán ő is Budapestre érkezik Vlagyimir Putyin társaságában. Orbán Viktor kormányfő - mint megírtuk - egyre szorosabb kapcsolatban áll Oroszországgal, hiszen a két éven belüli harmadik találkozó azt jelenti, hogy immár Putyinnal folytat a legsűrűbben kétoldalú tárgyalásokat.

Szerző