Nem félnek a Brexittől az angliai magyarok

Legalább férjhez megyek - reagált ironikusan egy, hatodik éve Nagy-Britanniában élő magyar lány a "kemény Brexit" hírére. Viccelt, hiszen a valóságban az angliai magyarok többsége már nem veszi komolyan a politikai nyilatkozatokat, s egyelőre a tömeges hazaköltözést sem tervezik a külföldi munkavállalókat érintő, várható korlátozások miatt. Egyértelmű ugyanakkor, hogy Magyarország számára a kivándoroltakat érintő retorziók jelentik a legnagyobb Brexit-fenyegetést, noha Theresa May keddi bejelentései nyomán a költségvetés uniós támogatása is könnyen megcsappanhat.

Tisztességes megállapodást kell kötnie az Európai Uniónak Nagy-Britanniával, ennek hiánya végzetes gazdasági következményekkel járna az Unióra - mondta Szijjártó Péter reagálva a brit bejelentésekre. A külügyminiszter kiemelte: Magyarország elvárása, hogy az EU nem lehet sértődött pozícióban, ha a sértettség alapján tárgyal, akkor nem születhet jó megoldás a számára. A tárgyalásoknak a lehető legátfogóbb, legszélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra kell irányulniuk, a lehető legszorosabb gazdasági, kereskedelmi, befektetői együttműködésre van szükség, Nagy-Britannia ugyanis fontos gazdasági partnere Magyarországnak - tette hozzá. Szijjártó szerint mivel jelenleg az EU életében a legsúlyosabb a terrorfenyegetettség, fenn kell maradnia a szoros biztonsági együttműködésnek Nagy-Britanniával, hogy számítani lehessen rá Európa kollektív védelmében. Hangsúlyozta továbbá, hogy minél előbb megállapodás kell arról, hogy megvédjük a Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok jogait, és korrekt, hogy ezért cserébe az Unióban dolgozó britek jogait is garantálni kell, ez jó tárgyalási alap.

Nem csapják be az ajtót?

Boris Johnson brit külügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap kommentárrovatában azt írta, hogy nem az Európai Bizottság irányítja majd a brit kereskedelmi politikát, amint megszűnik Nagy-Britannia tagsága az EU-ban és az Unió egységes belső piacán. Ezután a brit kormánynak lehetősége nyílik saját szabadkereskedelmi megállapodásokra a világ országaival, amelyek "máris sorban állnak", hogy tárgyalhassanak Londonnal egy ilyen egyezményről. Arról is írt, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után is nyitva marad a bevándorlók előtt, "nem csapják be az ajtót" előttük, "nem húzzák fel a felvonóhidat" a világ többi részéből odavágyók előtt. Kérdéses ugyanakkor, hogy miféle feltételekkel fog előállni a brit adminisztráció.

A külügyminiszter kifejtette: Európa és Magyarország számára rossz hír Nagy-Britannia kilépése, hiszen az EU második, a világ ötödik legnagyobb gazdasága hagyja el az Uniót. Ugyanakkor Brüsszel szempontjából kifejezetten kudarc is, hogy a britek így döntöttek, viszont a személyi konzekvenciák levonása csak Londonban történt meg, Brüsszelben nem - mondta. Mint mondta, a világban radikális változások zajlanak, amit vannak, akik tudomásul vesznek, mások pedig vitatnak. "De akik eddig tagadták, hogy új világrend van kialakulóban, most beláthatják, hogy tévedtek." (...) "Európának nem szabad még egyet hibáznia", mert az végzetes következményekkel járna, és akkor Európa behozhatatlanul lemarad" - vélte a külügyminiszter.

Szijjártóval szemben az Európai Bizottság elnöke üdvözölte Theresa May keddi beszédét, de úgy vélte ez még kevés ahhoz, hogy "lebontsák és darabokra szedjék" Európát. Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, továbbra is törekedni fognak arra, hogy jó eredményeket hozó megállapodásokat kössenek a Brexittel kapcsolatos tárgyalások alatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár nagyra értékelte a "pontosításokat" a brit miniszterelnök keddi beszédében, meglátása szerint a beszédek "nem vezetnek a kilépési folyamat megindításához." Az EU egészével kapcsolatban a luxemburgi politikus leszögezte: a hanyatlás és az újrakezdés közül kell választani, ezért Málta sorsdöntő pillanatban vette át az Európa Unió Tanácsának soros elnökségét, ugyanakkor nem kell még attól tartani, hogy a brit kilépés nyomán lebontanák és darabokra szednék az EU-t. Ugyanakkor üdvözölte a britek elkötelezettségét, hogy megerősítik a 27-ek álláspontját: az uniós kötelezettségvállalásokat nem lehet elválasztani a belső piaci tagságtól. "Vége azoknak az időknek, amikor Nagy-Britannia kedvére válogathatott az EU kínálta lehetőségek között" - reagált Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brexit-tárgyalója is, egyértelművé téve: az EU nagyon is kemény válaszokat fog adni a briteknek.

Fotó: Dan Kitwood/Getty Images

Megírtuk: Theresa May kedden ismertette kormánya tárgyalási stratégiáját a Brexit ügyében a londoni Lancaster House-ban. May többek között kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja, miután kilépett az EU-ból. A brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt, a brit miniszterelnök pedig már októberben arról tájékoztatta a tagállami vezetőket, hogy Nagy-Britannia legkésőbb 2017 márciusának végéig bejelenti az EU Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyének megindítását. Országa "teljes mértékben kilép" az EU-ból, így megszűnik az EU-büdzsébe való "hatalmas befizetési kötelezettsége" is - mondta.

May beszéde így reális veszéllyé teszi, hogy a 2019 tavasztól elmaradó brit befizetések miatt már a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban is forrásokat veszít például Magyarország - hívta fel a figyelmet a portfolio.hu. Noha előbbi teória korántsem egyértelmű, s a tárgyalások lezárultáig nem is lesz az, az már biztos, hogy a 2020 utáni új uniós kasszába már nem fizetnek be érdemi pénzt a britek, így a Magyarország által potenciálisan elhozható újabb források mérete bizonyára csökken a Brexit miatt. Emlékeztetőül: a britek évente 7-8 milliárd eurót fizetnek be nettóban, a bruttó befizetésük pedig az éves EU-büdzsé bevételeinek mintegy tíz százaléka. A May által vázolt forgatókönyv nyomán azonban legalább másfél-kétéves tárgyalási szakaszra, s további egyezkedésekre lehet számítani, így egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy 2019 tavaszán tényleg megszűnik a brit EU-tagság és vele együtt a brit befizetési kötelezettség is.

Mindezek nyomán egyelőre korai az aggodalom a 2014-2020-as ciklus uniós költségvetéséből esetleg menet közben kieső brit befizetések miatt. Már csak azért is, mert a keretköltségvetésről a ma még 28 tagállam vezetőinek egyhangúan kell döntenie, s az szinte biztosra vehető, hogy az uniós - maradó - tagállamok vezetői nem fogadnának el olyan költségvetés-módosítást, amelyet otthon nem tudnak megmagyarázni. Egy ilyen változás ugyanis az egyes országok számára előre, 7 évre megígért pályázati kereteket is csökkenthetné, ami nyilván azok számára fájna jobban, akik a közös kassza nagy haszonélvezői (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia, Bulgária).

Ugyanakkor May nem tisztázta, hogyan képzeli el a kormány a most a szigetországban munkát vállaló vagy tanuló uniós állampolgárok helyzetét a Brexit után. Mivel azonban Nagy-Britannia korlátozni akarja a migrációt, így ennél sokkal nagyobb problémát okozhat az ott élő magyarok ügye, hiszen 2016 első félévben 280 ezer magyar dolgozott más uniós ragállamban, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely országában - becsülte a KSH tavaly év végén. A hivatal munkaerő-felmérésében (MEF) 2016 első felében 118 ezren adtak meg külföldi munkahelyet, de minimálisan további 150–170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma. Az Egyesült Királyságban dolgozóknak csak töredéke jelenik meg a magyar MEF-ben, így akárcsak a nem elsődleges célországnak számító többi ország esetében, a KSH a tükörstatisztika adatait vette át. Ráadásul, miközben azt a KSH is elismeri, hogy évről évre egyre növekvő mértékben hagyják el az országot az aktív korúak, 2015-ben hivatalosan is 33 ezren mentek el, a nem regisztráltakról pedig nem tudni. Noha a kormány igyekszik bagatellizálni a problémát, maga Matolcsy György - még nemzetgazdasági miniszterként - egy írásbeli kérdésre adott válaszában már az előző ciklusban elismerte, hogy több mint félmillió magyar vándorolt külföldre, közülük pedig csak Nagy-Britanniában körülbelül háromszázezren dolgoznak. Habár maga Orbán Viktor a Brexit kapcsán mindössze 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett a David Cameron brit miniszterelnökkel tartott budapesti találkozóján a múlt év elején, valójában a KSH adatai és becslések szerint is csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik. Sőt, a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt angliai társadalombiztosítási száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien ott is tartózkodnak jelenleg, ám hogy valamikor munkát vállaltak a szigetország valamely pontján, az biztos.

Mindez pedig nem is csupán a szabad mozgáshoz és egyéb emberi jogokhoz kötődő problémák miatt előnytelen Magyarország, s munkavállalói számára. A hazai költségvetésnek is ártalmas, hiszen több kutatás is megerősítette: a Kelet-Európából érkező bevándorlók, jórészt magyarok, még a gazdasági válság legdurvább éveiben is sokkal több pénzzel járultak hozzá a britek közös kasszájához, mint amennyit kivettek belőle. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerint ráadásul a tavaly áprilissal zárult három hónapban átlagosan 5 százalék volt az állástalanok aránya, a rendszeres fizetett munkát végzők száma pedig 31,59 millió, ami a 16 és 64 év közötti korcsoporton belül 74,2 százalékos foglalkoztatottságnak felel meg. Magyarán az angliai magyarokra nemcsak szüksége van a brit munkaerőpiacnak, de nem is veszik el az álláshelyeket a britektől. A magyar költségvetésnek is rosszat tenne ugyanakkor a munkavállalói jogok, s a bevándorlás korlátozása hiszen a külföldön dolgozó magyarok munkabére és hazautalásai 2015-ben tovább bővült és mintegy 3,6 milliárd eurót tett ki.

Egyes nemzetközi sajtótermékek ennek ellenére úgy látják, az Orbán-kormány hasznot húzna a Brexitből. Nagy-Britannia uniós kilépésének várható negatív hatásait elemezte a kelet-európai, kiemelten a lengyel és magyar gazdaságban az Il Sole 24 Ore című olasz újság. Felidézték, a Brexit majdnem 1-1 százalékponttal csökkentheti Lengyelország és Magyarország gazdasági növekedését, módosíthatja a Nagy-Britanniában élő 80 ezer magyar által hazautalt pénzek mennyiségét, negatív hatással lehet a magyar-brit cserekereskedelemre, de ennél is jelentősebb, hogy Nagy-Britannia nélkül a jövőben csökkenhet a Magyarországnak is juttatott uniós források aránya, ennek ellenére "annyiban lehetőség" Jaroslav Kaczynski és Orbán Viktor számára, hogy nehézséget okoz az Uniónak. E két tagállami vezető ugyanis az Egyesült Királyság kilépését lehetőségnek tartja egy új Európa megteremtésére. Ennek fényében értelmezhető tehát Szijjártó reakciója.

Férjhez megy, állampolgárságot szerez - van idő

"Legalább férjhez megyek" - humorizált a Nagy-Britanniában, méghozzá London közelében élő, étteremmenedzser barátnőnk, amikor egy Brexitről szóló cikket osztottunk meg vele. Csak annyit kérdeztünk, akkor most mi lesz, hiszen nyár óta többször is szóba került már köztünk, mi a terv az uniós, első sorban persze közép-kelet-európai munkavállalókat érintő retorziók nyomán. Egy Angliában élő, hatodik éve ott dolgozó magyar, aki szinte csak más magyarokkal dolgozik együtt, azt mondja: leginkább semmi. Megkérné a barátját, hogy vegye feleségül, de öt éve együtt élnek, szerelmesek egymásba, mégsem akarnak összeházasodni. Nem aggódik, tavaly nyár, a népszavazás óta már volt ideje tájékozódni, kérhetne akár állampolgárságot is, amennyiben erre szüksége lenne, de felmerült az Írországba költözés lehetősége is, bár az állását, az évek alatt elért vezetői beosztását nem szívesen adná fel.

"Én biztosan fel nem adom az angliai békémet" - mondja egy másik magyar ismerős, aki egy szállítmányozási cégnél dolgozik, negyedik évét tölti Nagy-Britanniában. Bár sokat költözött, s sok kihívással kellett szembenéznie a szigetország munkaerőpiacán is, a mindennapok szerinte sokkal békésebbek, könnyebbek, mint itthon. Harmadik barátunk idős, mozgáskorlátozott szüleit tartja el angliai sörgyári keresetéből. "Hazaadom a pénzt, nem verem el itt, tulajdonképpen a legjobbat teszem az országgal, mert sok pénzt viszek be, de semmit sem hozok ki" - fogalmaz, mintha a magyar kormánynak kellene megmagyaráznia kivándorlását. Biztos benne, hogy angol nyelvterületen fog dolgozni, legfeljebb más országban, amennyiben a Brexit valóban megtörténik, ám ebben ő, ahogyan sok más kinti magyar sem hisz. Igazi, tősgyökeres londoninak tartja magát egy másik magyar fiatal barát, aki biciklis futárként is jobban keres, mint itthon középvezetőként bárki a korosztályából. "Igaz, itt a megélhetési költségek is magasabbak, de az biztos, hogy nem hagyom el ezt a várost, a munkahelyemen minden körülmények között tovább akarnak alkalmazni, ráadásul, mire Brexit lesz, még sok ezren állampolgárságot szerezhetnek" - érvel, azt is megjegyezve: nem véletlenül szavazott Sadiq Khan londoni polgármesterre.