B.I.M.;

4-es metró;

2017-01-24 06:00:00

Metró - Nincs fény az alagút végén

Akár keresztbe is tehetett a folyamatban lévő hazai büntetőeljárásnak Lázár János, illetve a kormányoldal azzal, hogy kampányba kezdett az uniós csalás elleni hivatal M4-es metróberuházást érintő jelentése kapcsán. Az ügyben készült, még nem nyilvános OLAF-dokumentum ugyanis döntően hazai hatóságok, így a nyomozóügyészség, a fővárosi önkormányzat, illetve kormány adataira támaszkodhat az uniós támogatások kétes elköltése miatt gyanússá vált, de számos hazai büntetőeljárásban eddig is érintett ügyben.

"Nem kellett ide semmiféle feljelentés"

Nem tehet ténymegállapításokat, nem emelhet vádat, az uniós csalás elleni hivatal csak következtethet és felhívhatja az illetékes nemzeti hatóságokat a cselekvésre - emlékeztetett ügyészségi forrásunk, aki szerint semmiféle érdemi új információt nem kaphatott Lázár János az asztalán fekvő, máig nem nyilvános jelentésből, amelyet az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az M4 metróberuházás ügyében állított össze. Az OLAF ugyanis nem nyomozati szerv, így a most a kormány által citált gyanút elsősorban Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás, vagy más vizsgálat adataira alapozhatta az uniós közpénzköltés szabályossága felett őrködő hivatal. Ha az OLAF gyanús ügyre bukkan, általánosságban is át kell adnia a kezdeményezést a magyar nyomozó hatóságoknak, vádat ugyanis nem emelhet, csak jogi ajánlást tesz az ügyészségeknek. Igen ám, de a konkrét ügyben Magyarországon már 2011 óta zajlanak rendőrségi és ügyészségi nyomozások, ezek közül pedig eddig egyik sem jutott vádemelési szakba. Sőt, ugyan több személyt is kihallgattak már 2016 októberében, de közszereplőt nem gyanúsít a Központi Nyomozó Főügyészség, így a közelebbről meg nem nevezett, sőt a nyilvánosság számára beazonosíthatatlan gyanúsítottak egyelőre szabadlábon védekezhetnek, s így akár súlyosabb következményekkel is járhat a kormányzati "fecsegés".

Forrásaink szerint, ha - noha nem ez a valószínű - az ügyészség épp most tervezte volna, hogy a folyamatban lévő eljárásokban, vagy azok valamelyikében vádat emel, ezt most Lázár János múlt heti kijelentései miatt el kell halassza, ha viszont a politikai kommunikációs kampány nyomán kerül sor nyomozati cselekményekre, az további kérdéseket, így például a gyanú megalapozottságának kérdését vetheti fel. Három különböző ügyből fakadóan - érvelt másik forrásunk - már 2009 vége óta vizsgálódott a magyar vádhatóság a metróberuházás egyes kérdéseiben, s miután azonos témakörben voltak nyomozati szakban a különböző eljárások, ezeket hivatalból egyesíteni kellett. Amennyiben tehát a metróberuházás esetleges túlárazásával, a megvalósítás kétes körülményeivel, a szerződéskötések jogszerűségével, s a teljesülés, teljesítés tisztaságával kapcsolatban fogalmazott meg gyanúkat az OLAF, akkor "nem kellett ide semmiféle feljelentés, hiszen az illetékes állami szervek ezeket régóta vizsgálják".

A kancelláriaminiszter bejelentése így legfeljebb csatolódik a korábban indult eljáráshoz, méghozzá úgy, hogy ezzel rontja Magyarország helyzetét a most következő, a büntetési összegről való egyezkedésben is - vélte egy másik forrásunk. Az uniós jogvitákra rálátó informátor emlékeztetett: az ügyben az Európai Bizottság még nem hozott határozatot, a magyar kormány december 14-én a 452,5 milliárd forintos uniós forrásból megvalósult metróberuházás ügyében - az európai számvevőszék bejelentése alapján - lefolytatott OLAF-vizsgálatot összegző jelentést kaphatta kézhez, éppen úgy, ahogyan több más illetékes magyar szerv. A dokumentumból - a kormányzati közlés szerint - kiderül, hogy az uniós hivatal többek között a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a magyar bűnüldöző szervek által részükre átadott dokumentumokra is támaszkodott négyéves vizsgálódása során. Az OLAF nyomozása során félszáz embert hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit. Továbbá a nyomozók teljes körűen vizsgálták az érintett magánszemélyek és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait. Az OLAF-jelentés összesen 57 szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat és korrupciós bűncselekmények gyanúját, ebből 5 szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A szerződések közül 28 uniós forrásból finanszírozott, a többi 29 mögött a magyarországi költségvetés és a főváros által az Európai Beruházási Banktól felvett hitel áll.

Miközben Lázár János feljelentésről beszélt, illetve a jelentés átadásáról az ügyészség részére, valójában a beruházás 2010-ben már az Állami Számvevőszéknek is szemet szúrt, továbbá Tarlós István főpolgármester is jelezte a hatóságoknak, az általa vélelmezett visszaéléseket. Sőt, információink szerint már egy évvel korábban feljelentést tett az ügyben egy országgyűlési képviselő, sőt, a BKV-ügyben folyó nyomozás során is felmerültek olyan adatok, amelyek nyomán a vádhatóság homlokterébe került a metróberuházás. Magyarán az üggyel korántsem az OLAF kezdett foglalkozni, de a büntetőjogi következmények sem ezen az uniós szerven múlnak. Márpedig Lázár és helyettese, Csepreghy Nándor nemcsak a büntetőjogi felelősségre vonásnak tehettek keresztbe ezzel a médiahekkel, de megkárosíthatták a fővárost és Tarlós Istvánt is. A fővárosnak, mint beruházónak ugyanis decembertől fogva két hónapja van, hogy megtegye a bírsággal kapcsolatos észrevételeit az Európai Bizottságnak. A projekt támogatásából 228 millió euró visszatérítését javasolták, de Tarlósnak most még lenne lehetősége a "bírság" lealkudására. Ám a kormányzati feljelentés és kommunikációs hadjárat lényegében alávág bárminemű alkudozásnak.