Számít az infláció emelkedésére az MNB

Aligha okozott meglepetést, hogy az MNB Monetáris Tanácsa keddi, idei első kamatdöntő ülésén változatlanul 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát. Ezúttal azonban már változtatott a jegybank a hónapok óta megszokott kommunikációján.

Bejelentették, hogy figyelemmel kísérik a piaci fejleményeket, amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy továbbra sincs szándékukban a közeljövőben kamatot emelni, inkább a bankok jegybanki betéteinek korlátozásával igyekeznek majd elérni a pénzügyi stabilitást.

A jegybank közleményében kitért arra, hogy a havi jelzőszámok alapján 2016 negyedik negyedévében folytatódott a gazdaság növekedése. Novemberben a kiskereskedelmi forgalom tovább emelkedett, az ipari termelés kismértékben lett nagyobb az előző év azonos időszakához képest.

Szót ejtettek arról is, hogy a kis- és közepes vállalatok hitelállománya a harmadik negyedévben 7 százalék körüli ütemben bővült, és éves összehasonlításban már a teljes vállalati hitelállomány is nő. A jegybankárok megítélése szerint a háztartások hitelállományában az elmúlt év során bekövetkezett fordulat tartósnak bizonyult. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. A Monetáris Tanács az idén és a jövő évben is 3 százalék feletti éves gazdasági növekedésre számít.

Az idei év nagy kérdése lesz, hogy a jegybank bevezet-e új eszközt a meglévők mellé, vagy esetleg megszüntet-e a meglévők közül - tette fel a kérdést Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője szerint annyit biztosan tudunk, hogy március végére a három hónapos betétben 900 milliárd forintról 750 milliárd forintra csökken a bankrendszer által elhelyezhető likviditást.

Érdemes lesz figyelni, hogy a nagy jegybankok, mint az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai Federal Reserve (Fed) miként viselkednek. Az EKB laza monetáris politikája segíti az MNB-t abban, hogy itthon fenntartsa az alacsony kamatokat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Fed idén újabb kamatemelésekre készül, amelyek korlátozhatják a magyar jegybank mozgásterét.

Szerző

Nobilis is célpont lett?

Publikálás dátuma
2017.01.25. 06:21
Az Eximbank megtartotta korábbi, Nagymező utcai székházát is, így kettő után fizet bérleti díjat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Gyanúsítottá vált a bérlő és a bérbeadó is a már-már- elhíresült palotaperben. Az Eximbank a korábbi vezetője, Nátrán Roland vezérigazgató alatt bérelt Lánchíd Palota bérleti díját vitatja, és a rendőrség úgy látja, az épület tulajdonosa, Nobilis Kristóf is felelőssé tehető a kialakult helyzetért. Az állami bank korábban polgári perben támadta meg a bérletet, ám ott vesztésre áll.

Nyerésre áll a polgári perben, de győzhet-e a büntetőben? Ez lesz az egyik fontos kérdés Nobilis Kristóf nagyvállalkozó számára az elkövetkezendő időszakban. Múlt csütörtökön közölte vele a rendőrség, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt büntetőeljárás indult a Lánchíd Palota bérletének ügyében. A vállalkozón kívül még két gyanúsítottja van az ügynek, az egyik közülük Nátrán Roland az Eximbank volt vezérigazgatója, aki aláírta a ma már vitatott bérleti szerződést. Mind Nobilis, mind Nátrán panasszal élt a gyanúsítás ellen.

Papp Gábor ügyvéd, Nobilis védője, a Népszavának elmondta, kifogásolta az eljárást és panaszt tett, mert ha igaz lenne is a másfél oldalon sorolt gyanúsítás, ez akkor sem lenne bűncselekmény. Egyelőre nem ismerik sem azt, hogy ki a feljelentő és azt sem milyen tartalommal kérte a rendőrség nyomozását. Egyelőre annyi ismert, hogy a nyomozó hatóság szerint aránytalanul magas a bérleti díj, és nem a legkedvezőbb ajánlatot fogadta el az Eximbank akkori vezetése. Mindenesetre különösnek tartja az ügyvéd a gyanúsítás közlésének időpontját, miután az iratokból kiderült, hogy már 2015-ben elrendelték a nyomozást.

A gyanúsítást megelőzően az állami bank már korábban beperelte a Nobilis érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt.-t, hogy az feltűnően értékaránytalan módon adta bérbe számukra a patinás Duna parti ingatlant. A múlt év novemberében a Fővárosi Törvényszéken meghozott első fokú bírósági ítéletben elutasították a bank keresetét. Az indoklás azt is tartalmazza, hogy a felperes által hangoztatott jó erkölcsbe ütközés tilalmát nem lehet összemosni a feltűnő értékaránytalanság tilalmával, különösen hogy ez utóbbira a Polgári törvénykönyv önálló tényállást fogalmaz meg. A bank azt vélelmezi, hogy Nobilis közbenjárhatott, hogy a Clark Ádám téri luxus irodaházba költözzön az Eximbank, ráadásul tíz évre. A jelenlegi Eximbank-vezetés az összefonódást arra alapozza, hogy az annak idején bankhitelből kedvező áron (3 milliárd forintért) megvásárolt épület törlesztőrészletét meghaladja a bérleti díj, így tulajdonképpen az állami intézmény finanszírozza a vásárlást - értesült a Magyar Nemzet. A bírói döntést megfellebbezi az Eximbank.

Papp Gábor ehhez hozzátette: a bíróság által kirendelt szakértő közel száz oldalas jelentése pontról pontra cáfolja a bank vélelmét, és a bírói döntés is igazolja, hogy a palota bérlésénél szó sem volt a mostani gyanúsításban felemlegetett közpénzek hanyag kezeléséről.

Az első fokú ítéletig eljutott polgári per, majd a Készenléti Rendőség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárása és gyanúsítása nyomán felvetődik a kérdés, hogy az Eximbank "tulajdonosváltásával" egy időben, 2014-ben kegyvesztetté vált Nátrán Roland a célpont, vagy az ingatlanbefektetésekben utazó Nobilis Kristóf ellen indul lejárató kampány. Nátrán a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkári székéből került 2012 közepén az Eximbank élére, ám amikor 2014-ben a gazdasági tárcától a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került a bank, menesztették és fel is jelentették. A hvg.hu egyik, az ügyet közelről ismerő forrása szerint az állami bank érdekében zajló lejáratás kezdődhet el Nobilis és társai ellen. „Amit elbuktak polgári úton a bíróságon, azt most a büntetőjog eszközeivel próbálják kikényszeríteni. Még ha végül nem is lesz az egészből elmarasztaló ítélet, addig is besározódnak – ez egy dél-amerikai diktatúrákat idéző módszer” – jegyezte meg.

Szerző

Átpolitizált lett az adóigazgatás

Publikálás dátuma
2017.01.25. 06:20
Tállai András szóvivőnője társaságában FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egy esztendeje központosították Magyarországon az adóigazgatást, ennek révén sajátos helyzet állt elő: a minisztériumi felügyelet (NGM) és a végrehajtószerv (NAV) összeolvadt, vagyis a jogalkotás és az alkalmazás egy kézbe került. Tállai András államtitkárnak kell megbirkóznia ezzel a kényes területtel. Arról nem is beszélve, hogy meg nem erősített hírek szerint a széke inog. Az adóigazgatás átszervezése kétségtelenül hozott eredményeket, az adóügyi jogszabályok fogadtatása azonban meglehetősen vegyes volt. 2016-ban szinte minden évszakra jutott egy adócsomag.
Megy vagy marad Tállai?
Gyakran felmerül Tállai András közeli leváltásának esélye. Legutóbb a Magyar Nemzet azt írta, hogy erre még januárban sor kerülhet. Állítólag Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és adóügyi államtitkára között feszült a viszony. Felróják neki, hogy ritkán jár az adóhatóság központi épületében. Emellett a nyugdíjasok Erzsébet-utalványáról egy tévériportban össze-vissza beszélt, és más adóügyekben történt megszólalásából is hiányzott a szakszerűség.

Az elmúlt évi átszervezés hátterében elsősorban nem az adóigazgatás szakmai színvonalának emelése, a munkafolyamatok ésszerűsítése vagy bürokrácia csökkentése állt, bár kétségtelen tény, hogy ezen a téren is történt némi előrelépés. Az új struktúra kialakítása mögött - szakemberek szerint - sokkal inkább a "simicskátlanítás" befejezése állott. Simicska Lajos, a Fidesz egykori első számú pénzügyi háttérembere, a miniszterelnök egykori bizalmi embere, aki az első Orbán-kormány idején maga is betöltötte az akkor még csak az adóügyekkel foglalkozó hivatal elnöki posztját, előszeretettel helyezte el 2010 után is a hozzá közelálló elvbarátait a NAV-nál.

A közismerten Simicska-káder Vida Ildikó - aki 1999 és 2002, valamint 2010 és 2015 nyara között állt elnökként a hivatal élén - másfél évvel ezelőtti távozását követően még mindig maradtak olyanok, akiket Simicska Lajos emberének tartottak, amit a kormányfő tarthatatlannak ítélhetett meg, hiszen kapcsolata az üzletemberrel végzetesen megromlott. Már a 2014-es választások után el akarták Vida Ildikót távolítani a NAV éléről, de az Amerikából való kitiltási ügye miatt a kormány ez nem tette meg, mert akkor erőtlenséget mutatott volna. Ugyanakkor ez hátráltatta a NAV tervezett átszervezését is.

Egyeztetett-e az államtitkár Tarsoly Csabával?
Cáfolja az adóügyekért felelős államtitkár, hogy a Quaestor bedőlése előtt egyeztetett volna a tárca Tarsoly Csabával, a brókercég vezérével. Tállai András ezt Varga Mihály nevében írta Szabó Tímeának, a Párbeszéd politikusának adott írásbeli válaszában, amelyet tegnap tettek közzé. Eszerint Tarsoly Csabát a Quaestor-csőd bejelentése után fogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, amelyen Tállai szerint Tarsoly egy elfogadhatatlan megoldási javaslatot tett a cég megmentéséért, így nem született megállapodás. Ezzel szemben a volt Questor-vezér egy tavalyi interjúban azt állította, hogy a bedőlés előtti hétvégén ígéretet kapott – mint fogalmazott, „a megfelelő helyről” –, hogy megmentik az ügyfeleket.

Lapunknak arra a kérdésére, hogy a tavaly januári hivatali átszervezés valójában kinek is volt jó, Katona Tamás lakonikusan azt felelte: a Fidesznek. Ha az volt a célja a kormánypártnak, hogy az adó- és vámigazgatást átpolitizálja, azt elérték. Az egyetemi tanár azonban utalt arra, hogy a polgári demokráciákban, így természetesen az Európai Unióban is egyedülálló, ami Magyarországon 2016-ban történt. A közigazgatásnak ugyanis mindenütt van egy relatív autonómiája, és a normatív döntésekbe a hatalom nem szólhat bele. Az adó- és vámigazgatásban ez a tavalyi évtől megváltozott azáltal, hogy a nemzetgazdasági tárca első számú államtitkára Tállai András - a minisztériumi posztját nem feladva - lett a szervezet irányítója. Munkáját nem kevesebb, mint öt helyettes államtitkár segíti. (A szakember már azt is elhibázott lépésnek tekintette, hogy korábban az adóhatóságot és a vámhatóságot összevonták, ugyanis amíg az előbbi dolgozói a köztisztviselői törvénynek alárendelten dolgoznak, addig a vámosokra a fegyveres testületek tagjaira vonatkozó jogszabályok érvényesek.) Más országokban az adóhatóság vezetője közigazgatási szakember, ezzel szemben nálunk politikus. A tavalyi átszervezésnek ez volt a valódi célja- tette hozzá.

Azáltal, hogy az adó- és vámhatóság mintegy a nemzetgazdasági tárca részeként dolgozik, részben eltűnt az adótitok - említette meg Katona Tamás. A minisztérium minden további nélkül hozzáférhet olyan, az adóalanyokra vonatkozó adatokhoz, amely más szervezeti felépítés esetén elképzelhetetlen lenne. Normál körülmények között egy pénzügyminiszter közvetlenül nem avatkozhat bele az adóhatóságnál az egyedi ügyekben. Ezzel szemben nálunk tavaly óta ez a korlát eltűnt, amit úgy kell értelmezni - vélekedett az egyetemi tanár, hogy a politika közvetlenül képes beleszólni a NAV-nál történtekbe, mint ahogy ez a hivatal volt revizorának, Horváth Andrásnak a meggyanúsításánál is történhetett.

Az új adóigazgatás az adópolitikájára sem lehet büszke. Hiába csökkent például az éttermi szolgáltatások adója 27-ről 5 százalékra, különböző értelmezési problémák miatt ez csak részben, vagy egyáltalán nem valósul meg.

Akik nem önadózók, és nem tudnak munkáltatói adóbevallást választani, mert például nem vállalják a munkaadók annak elkészítését, azok 2017-ben azt is választhatják, hogy a NAV készítse el az előzetes bevallást, aztán az ügyfélkapun keresztül, vagy a postán kiküldött tervezetet csak jóvá kell hagyni. Az idei személyi jövedelemadózásról szóló tájékoztató leveleket már elkezdte kézbesíteni a posta. Ebből mindenki tájékozódhat az idei újdonságokról, illetve arról, hogy milyen feltételek esetén nem tartozik a túlnyomó többséghez, akiknek már az adóhatóság készíti el a bevallását. A munkáltatók és a kifizetők adatai alapján minden bérből és fizetésből élők személyijövedelemadó (szja)-bevallása összeállítható. A NAV tehát idén először, ezeket az adatokat felhasználva mintegy 3,8 millió adózónak készíti el az szja-bevallás tervezetét. Tavaly 4,625 millióan (köztük egyéni vállalkozók) nyújtottak be szja-bevallást. A legtöbben a csökkentett adattartalmú forma mellett döntöttek, munkáltatójukkal 684 ezren, a NAV-val megközelítőleg 440 ezren készíttették el az elszámolást.

Hatezer jogsértés, 110 milliárd forintos kár
Több mint hatezer jogsértésre derítettek fényt tavaly az adóhatóság pénzügyi nyomozói, a kár együttesen 110 milliárd forint – tudta meg a Magyar Idők. A gyanús ügyek közel felében költségvetési csalás miatt indult vizsgálat, a tapasztalatok szerint az élelmiszeriparban és a munkaerő-kölcsönzésben komoly problémák akadtak. Áfa-csalásra leginkább azokat az árucikkeket használják fel, amelyek ömlesztve szállíthatók, egyedi azonosításuk nehézkes, vagy egyáltalán nem lehetséges. Mivel a csalók egy része külföldön, esetleg offshore-paradicsomokban próbálja elrejteni a pénzt, a magyar hatóság tavaly 1500 alkalommal kérte a nemzetközi szervezetek segítségét. A pénzügyi nyomozók törekednek arra, hogy gyorsan visszaszerezzék a feltételezett elkövetőktől az okozott kár minél nagyobb részét. Kocsikat, ingatlanokat foglaltak le, bankszámlákat ürítettek ki és adott esetben elvitték a csalásban részt vevők értékes vagyontárgyait, készpénzét.

Az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek továbbra is maguknak kell elkészíteniük bevallásukat, hiszen az ő jövedelmi adataik teljes körűen nem állnak rendelkezésre.

A munkavállalók január 31-ig azt is kérhetik, hogy munkáltatójuk készítse el személyi-jövedelemadó-bevallásukat, az erre vonatkozó nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű. A munkáltatói adómegállapításról az adózók április 30-ig igazolást kapnak, ezután nincs egyéb teendőjük. Amennyiben az adózó május 20-ig nem javítja, nem egészíti ki az adóbevallási tervezet adatait, illetve nem küld be önállóan bevallást, a tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított adó az adózó által bevallott adónak minősül.

Az adóelkerülés nem tisztességes

A DemNet Alapítvány 2016. novemberében országos reprezentatív közvélemény-kutatással vizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar polgárok az adóelkerülés kérdéséről, a multinacionális vállalatok szerepéről, a fejlett országok, hazai intézmények és a politikusok felelősségéről, hogyan képzelik el az igazságos adórendszert, és kinek és miért adnának adókedvezményeket. Ami az adóelkerülés kérdését illeti, a megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor valamilyen módon nem fizeti meg (az összes) adóterhét, és csak a negyedük véli úgy, hogy az adóelkerülők többsége "csupán" legális jogi furfangokkal él. Mindazonáltal a válaszadók 55 százaléka gondolja úgy, hogy attól, hogy az adóelkerülés gyakran legális csatornákon zajlik, az még tisztességtelen.A konkrét adóelkerülési botrányok azonban alig jutnak át a közvélemény ingerküszöbén. Mindössze a megkérdezettek tizede tudott legalább egy adóelkerülési ügyet említeni a közelmúltból. Adóparadicsomokat viszont a megkérdezettek 23 százaléka említett, a legismertebbeknek Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyultak.A válaszadók nagyon nagy többsége azonban egyetért azzal, hogy a multinacionális vállalatoknak ott kéne adózniuk ahol megtermelik a profitjukat, illetve hogy általában véve is jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kisvállalkozásoknak.A közvélemény a „politikusokat" érzi elsődlegesen adóelkerülőnek, de viszonylag sokan választották a listáról, a „multikat" és a „gazdasági háttérembereket" is. Az előbbieket elsősorban a kormánypárt(ok) támogatói, utóbbiakat a diplomások tartották gyanúsnak.Az adóelkerülésről - a tanulmány alapján - tegnap a parlamenti pártok szakértői számára vitát szerveztek, ám a kormánypártok képviselői nem vettek azon részt, a Jobbik képviselője betegség miatt maradt távol. Szanyi Tibor (MSZP) európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta: sérelmezte, hogy a multinacionális cégek közül nem egynek az adóterhe - a különböző címen nyújtott adókedvezmények miatt - gyakran 0 százalékos, szemben a kis- és közepes vállalkozások (kkv) 30 százalékával. Amíg egy nagy cég akkora támogatást kap új munkahelyek teremtésére, amely elérheti akár az 5-30 millió forintot is, addig a kkv-k ennél jóval kisebb összegről is csak álmodozhatnak. A 9 százalékos társasági adókulcs révén Magyarország adóparadicsommá válhat, ehelyett a magyar állami vállalatok off-shore kapcsolatait kellene felszámolni - vélekedett a szocialista politikus.

Szerző