munkaerőpiac;Ukrajna;munkaerőhiány;

2017-01-28 06:21:00

Orbán ellentmond önmagának

Ellentmondásos a kormány, illetve a miniszterelnök kommunikációja és a tényleges cselekvése. Orbán Viktor továbbra is ellenzi vendégmunkások behívását és a népszaporulattól várja a munkaerőhiány megoldását, míg a gazdasági tárca most éppen Ukrajnából csábítana Magyarországra munkavállalókat. A kampányra elköltött milliókat pedig a közfoglalkoztatottak számára, a használható tudást nyújtó átképzésre is költhette volna a kormány.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap 82 millió forint ráfordítással indít tévés, rádiós és internetes kampányt az ukrajnai Kijevben, Ungváros, Harkovban, Lvovban, Odesszában és Krivoj Rogban. Egy debreceni munkaerőközvetítő cég, Human Service Agency leányvállalata, a Horizon2020 Nonprofit Kft. kapott megbízást a kampány megszervezésére; a cég jelezte, hogy alvállalkozókkal dolgoztat majd. A pénz odaítéléséről személyesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntött- írta a hvg.hu.

A megcélzott városok neveiből is kiderül, hogy azt a kormány már maga sem hiszi, hogy a szomszédos Kárpátaljáról nagyobb számban érkeznének magyar ajkú munkavállalók, hiszen aki rendelkezik magyar állampolgársággal, az Nyugat-Európába igyekszik és nem hozzánk. A többi környező országban természetesen nem is próbálkozik a kormány, mert az ott élő magyarajkúak évek óta nem tekintik munkavállalási célországnak hazánkat.

Az ukrajnai vendégmunkások ötlete sem a kormánytól származik, hanem a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége hónapok óta többször is sürgette, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiányt Ukrajnából pótolják. Egyet értett velük az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége és a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) is szorgalmazta ezt a megoldást.

A gazdasági tárca vezetője és a piaci szereplők szembe mennek a miniszterelnök elgondolásával, aki továbbra sem látna szívesen Magyarországon vendégmunkásokat. Orbán Viktor szerint ugyanis a népszaporulat oldhatja meg a hazai munkaerőhiányt.

Csak elvileg lenne meg az esély arra, hogy meginduljon az ukrán vendégmunkások hada a magyar munkaerő piacra, mert átszámítva nagyjából 50 ezer forintot keresnek Ukrajnában a havonta szakmunkások. Magyarországon már a garantált bérminimum is több ennél. Ráadásul az ukrán munkavállalók, a polgárháború és az egyre drámaibb gazdasági helyzet miatt nagyon mozgékonyak. Becslések szerint egymillióan dolgoznak a velük szomszédos Lengyelországban, de Csehországban és Szlovákiában is jelentős számban vállalnak munkát.

Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy Magyarországra is özönleni fognak az ukrán szakmunkások. Annak elsősorban nyelvi és kulturális okai vannak, hogy nagy számban mennek ukránok Lengyelországba. Nagyságrendje miatt is mintaként szolgálnak az az ukrán társadalom nagy része számára lengyelek, mert hagyományaikat is jobban ismerik, mint a magyart - fogalmazott a Népszavának Sz.Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató, a térség jó ismerője. Éppen ezért megalapozatlanok az ezzel való fenyegetések, amivel néhány, a kormány szolgálatába lépett biztonságpolitikai szakértő riogat időről időre - tette hozzá Sz.Bíró Zoltán. A szakértő nem lát olyan erős vonzerőt Magyarországon, ami levegőzhetné azt az előnyt, amit Lengyelország kínálhat az ukrán munkavállalóknak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna nyugati és keleti fele etnikailag is eltérő. Odessza és Harkov jelentős orosz nemzetiséggel bír, így a közös nyelv, a kultúra és Oroszország közelsége okán praktikusabb az ott élők számára a nagy szomszédhoz menni és sokan mennek is. A helyzet totális félreértése, hogy ha valaki azt hiszi, hogy Kelet-Ukrajnából el lehet csábítani munkaerőt Magyarországra. Némi leegyszerűsítéssel az mondható, hogy Nyugat-Ukrajnából Lengyelországba, illetve Nyugat-Európába, Kelet-Ukrajnából pedig Oroszországba mennek a szívesen a vendégmunkások, így a kampányra fordított összeg jelentős része legalábbis kidobott pénz - összegezte helyzetértékelését Sz.Bíró Zoltán.

Részlegesen és átmeneti jelleggel szükség van külföldi munkavállalókra - ez a véleménye Dávid Ferencnek, a VOSZ főtitkárának, aki lapunk érdeklődésére ehhez hozzátette, hogy természetesen csak szabályozott körülmények között, és kellő felügyelettel, a magyar munkaerőpiac érdekeinek figyelembevételével.

Hiába a mintegy félmilliós munkaerő-tartalék - a közfoglalkoztatottakkal, az álláskeresőkkel és a nem regisztrált munkanélküliekkel együtt -, ha jelentős részük alul képzett, alkalmatlan az elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedésre. VOSZ ezért is tartja elfogadhatónak, hogy Ukrajnából, az összeomlóban lévő volt egykori nagy nehézipari központokból érkezzenek hozzánk szakmunkások. A hazainál magasabb bérek csábíthatják az ukrán munkavállókat az építő-,illetve a gépiparba - vélte Dávid Ferenc. Az állami hirdetéstől függetlenül több nagy cég. köztük építőipari vállalat is igyekszik Ukrajnából enyhíteni az egyre égetőbb munkaerő hiányt. (A VOSZ főtitkára szerint 8-10 ezer ukrán szakmunkás egyáltalán nem zavarná meg a magyar munkaerő piaci helyzetet.)

A külföldi munkavállalók valószínűleg többnyire nem a hazai kis- és közepes vállalkozásokon fognak segíteni, hanem a nagyobb cégeknek - jegyezte meg Dávid Ferenc. A vendégmunkások szállítása, legalább egy két nyelvű munkavezető alkalmazása jelentős többlet költséggel járna.

Ha az ukrán munkavállalók valamiféle különleges státuszt kapnának az Európai Unióban, - hiszen sok nyugat-európai országban is munkaerő hiány van - akkor is egyhamar tovább állhatnak majd Magyarországról - figyelmeztetett a VOSZ főtitkára. Hosszú távon azonban nem feltétlenül önmagában a népszaporulat növekedése oldhatná meg a munkaerő hiányt, megfelelő szakképzési rendszer kiépítésével. Az elmúlt 6 évnek a szakképzésben nem látni az eredményét -közölte Dávid Ferenc.