Trump első európai vendége volt May

Publikálás dátuma
2017.01.28. 06:37
Theresa May volt Trump első külföldi vendége FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK WILSON
Donald Trump új amerikai elnök tegnap találkozott először külföldi kormányfővel Washingtonban. A Fehér Ház január 20-án beiktatott új lakójának első külföldi vezető politikus vendége Theresa May brit miniszterelnök volt. A brit ellenzék nem nézi jó szemmel a kormányfő barátkozását Trumppal, May viszont nincs könnyű helyzetben, mert az Európai Unióból való kilépési folyamat, a brexit beindítása miatt igencsak sürgősen új szövetségesekre van szüksége.

Theresa May washingtoni látogatása a hagyományos amerikai-brit különleges viszony megerősítését célozta. A brit miniszterelnök mindenekelőtt azt szeretné biztosítani, hogy az EU-kilépést követően Nagy-Britannia mielőbb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. Konkrét megállapodások tető alá hozásáról azonban eleve nem lehetett szó, mert Nagy-Britannia nem köthet kereskedelmi szerződéseket, amíg hivatalosan nem lépett ki az Európai Unióból. Trump az Ovális irodában fogadta a brit kormányfőt, a találkozó közép európai idő szerint 18 órakor kezdődött.

May csütörtökön Philadelphiában, a Republikánus Párt konferenciáján mondott beszédet. Nemcsak a Brexitről beszélt, hanem a szigetország új külpolitikájáról is, s amint azt otthon elvárták tőle, hangsúlyozta a NATO és az ENSZ fontosságát. Bár Trump és May Vlagyimir Putyin megítélésében ért legkevésbé egyet, a brit kormányfő amellett érvelt a republikánusok előtt, hogy a Nyugatnak össze kell fognia Oroszországgal a szíriai helyzet rendezése érdekében. May beszédében meglepő kijelentést is tett. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Királyságnak és Donald Trump Amerikájának az a küldetése, hogy ellenálljon a Nyugat hanyatlásának, amellyel szerinte Oroszország, Kína és India fenyeget. A legmeglepőbb kijelentése azonban az volt, amelyben Trump elnökségét az amerikai megújulás hajnalának nevezte. „A modern világ kihívásaival szemben vezetői szinten történő együttműködés jelenti a felelősséget. Nagy megtiszteltetés, hogy így tehetek az amerikai megújulás hajnalán” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a republikánusokat a brit miniszterelnök.

Az új amerikai elnök ma hivatalos telefonbeszélgetések sorozatát fogja lebonyolítani a legfontosabb európai vezetőkkel. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov még a May vizit előtt, pénteken reggel bejelentette, hogy szombaton Vlagyimir Putyin orosz államfővel egyeztet telefonon az új amerikai elnök. A hivatalos kapcsolatfelvételt, a tervezett beszélgetést a Fehér Ház szóvivője is megerősítette. Peszkov azt hangsúlyozta, nem várható, hogy a Trump beiktatását követő első telefonbeszélgetés során minden kérdésben “lényegi kontaktus” alakuljon ki a két vezető között. Mint mondta, “általában” az ilyen kapcsolatfelvételek esetén a “kétoldalú kapcsolatok aktuális állapotáról” szoktak eszmecserét folytatni. Az orosz szóvivő kérdésre válaszolva azt mondta, a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Trump az Oroszország ellen az ukrán válság miatt bevezetett szankciók enyhítésére készülne. Bár nem lenne meglepetés, ha mégis megtörténne, hiszen az általában jól értesült Politico című amerikai napilap számolt be arról, hogy a Trump-kormányzat a gazdasági büntetőintézkedéseken lazító rendeleten dolgozik.

A Fehér Ház új szóvivője, Sean Spicer tegnap a délutáni órákban azt bejelentette, hogy Trump ma nem csupán az orosz elnökkel, hanem Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel is egyeztetni fog telefonon. A beszélgetés témáit azonban nem ismertette sem a Fehér Ház, sem a berlini kancellária, sem a párizsi elnöki hivatal. Tegnap Merkel épp a brit kormányfő washingtoni tárgyalásaival egyidőben találkozott Hollande-val és összefogásra szólította fel az uniós vezetőket a Donald Trump által is képviselt populizmus kihívásaival szemben.

Szerző

Schulz az SPD reménysége

Publikálás dátuma
2017.01.28. 06:36
Gabriel (jobbra) az SPD nagy bukását próbálta megelőzni azzal, hogy lemondott Schulz javára FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BE
Martin Schulz német kancellárjelöltsége, illetve az SPD pártelnökké választása aligha rázza meg az Angela Merkel által irányított nagykoalíciót. Ugyanakkor az Európai Parlament volt elnöke jobban meg akarja szólítani a baloldali szavazókat elődjénél, Sigmar Gabrielnél. Schulz népszerű politikus hazájában, s azzal, hogy az SPD élére kerül, derűlátóbb forgatókönyvek szerint több százalékot is erősödhet a baloldali politikai erő.

A német belpolitika ugyan nem a kiegyensúlyozatlanságáról ismert, ám néhány hónapon belül két meglepetés is történt. Novemberben Angela Merkel belement abba, hogy a szociáldemokraták által jelölt Frank-Walter Steinmeier legyen Joachim Gauck utóda. Akkor még nem is lehetett sejteni, hogy a német kancellárnak ez a döntése bizonyos szempontból a nagykoalíciós partner szociáldemokraták egyik legfontosabb dilemmáját is befolyásolja, nevezetesen azt, hogy kit jelöljön az SPD kancellárjelöltnek. Azzal ugyanis, hogy Steinmeier a Bellevue palotába költözik, felszabadul a külügyi tárca irányítása. S bár a Keresztényszociális Uniónak (CSU) is voltak olyan ambíciói, hogy beveszi a külügyminisztériumot, erre sosem volt reális esélye. Nyilvánvaló volt, hogy a kancellár továbbra is az SPD-re bízza a külügyi tárcát.

Sokáig úgy látszott, hogy Martin Schulz lesz Steinmeier utóda. Az EP elnöki tisztségének búcsút kellett intenie az európai szocialisták és az Európai Néppárt közötti megállapodás nyomán, így végre a német nagypolitikában is kipróbálhatja magát. Diplomáciai érzékét senki sem vonhatja kétségbe, s a CDU-nál is mindenki meg volt győződve arról, kiváló külügyminiszter lesz majd. Merkel kifejezetten örült volna ennek a fordulatnak. Kiváló volt ugyanis az együttműködés a német kancellár és az EP elnök között, Schulz szívességeket is intézett Merkelnek.

S itt jön a másik meglepetés. Sigmar Gabriel belátta azt, hogy óriási bukást előz meg azzal, ha lemond a kancellárjelöltségről. Ha ragaszkodott volna ahhoz, hogy ő lesz az SPD listavezetője a szeptember 23-án megrendezendő parlamenti választáson, annak csak pártja látta volna kárát. Az a legelvakultabb SPD-hívek számára sem kérdés: bárkit jelöljenek is a kancellári tisztségre, semmi esélye sincs Merkellel szemben. Az azonban nem mindegy, miként szerepel majd a párt. Az SPD-t az utóbbi hetekben 20-21 százalékon mérték, ám felmérések szerint amennyiben Schulz lesz a listavezető, illetve a pártelnök – merthogy márciusban már ő lesz az SPD első embere –, akkor a szociáldemokraták népszerűségi mutatóját 23, pozitív esetben akár 25 százalékra is feltornászhatja. Ez ugyan még mindig messze van a CDU 35-38 százalékától, de az elmúlt éveket figyelembe véve nem is lenne olyan rossz eredmény. Csodák nincsenek, abban az SPD-nél sem bízhatnak, hogy egy varázsütésre jelentősen gyarapítja szavazóbázisát a baloldali politikai erő. Ám mostani súlyos válságában minden százalék számít. Utoljára tavaly február közepén mértek 25 százalékot az SPD-nek, akkor a Wahlen kutatócsoport részéről. Ennél jobban csak 2015 novemberében állt, amikor szintén a Wahlen, az Allensbach és az Emnid mért számára 26 százalékot.

Amikor Sigmar Gabriel bejelentette váratlan döntését, azt, hogy nem ő lesz a kancellárjelölt, azzal érvelt, az SPD túléléséről van szó, mert ha szeptemberben várakozások alatt szerepelnek, akkor 2021-ben már végképp teljesen súlytalanná válnak.

Hogy Gabriel hátra-, és Schulz előrelépése mennyire jó ötlet volt, azt az ARD televízió felmérése is igazolja. Eszerint ha közvetlenül választanának a németek kancellárt mind Merkel, mind Schulz 41-41 százalékot kapna. Csak 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy számukra egyikük se jöhet szóba. S ami különösen jó hír nemcsak Schulz, hanem a szociáldemokraták számára is: 69 százalék szerint az EP volt elnökével az SPD-nek sikerül az újrakezdés. Ugyanakkor 45 százalék úgy látja, gondot jelenthet, hogy Schulznak nincsenek tapasztalatai az országos politikában.

Schulz azt reméli, az SPD párducként száguld felfelé a közvéleménykutatásokban. A ragadozó említése nem véletlen: a szociáldemokrata politikus kedvenc könyve Giuseppe Tomasi di Lampedusa posztumusz megjelent A párduc című szerelmes regénye, amelyből 1963-ban készült világhírű film Burt Lancaster főszereplésével.

A legnagyobb kérdés az, milyen irányvonalat választ Martin Schulz vezetése alatt a párt. A szociáldemokrata politikus az EP elnökeként lényegében a szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció őrének tartotta magát. Állítólag a nagykoalíció Antonio Tajani EP elnökké való megválasztásával felbomlik, de ez természetesen Schulzot már nem érinti. Mindenesetre az a tény, hogy Schulz és Merkel viszonya évek óta kifejezetten jó volt, nem arra utal, hogy a megválasztandó pártelnök sodorná veszélybe az őszig hivatalban maradó nagykoalíció működését. Tavaly októberben azt közölte, folyamatosságra van szükség, „s arra kell alapoznunk, amit eddig elértünk”. Azt is közölte, hogy az SPD-nek olyan témákra kell koncentrálnia, amelyek hagyományosan a baloldalt foglalkoztatják. Ugyanerre utalt szerdán, amikor az SPD parlamenti frakciója előtt beszélt. Kifejtette, az SPD a keményen dolgozó emberekért és a szétszakadó társadalomban veszélybe került demokráciáért száll síkra a választási kampányban. Az SPD azért küzd, hogy a megélhetésért naponta megharcoló emberek, a párok és a gyermekek megkapják a nekik kijáró védelmet és tiszteletet - mondta Martin Schulz. Az SPD feladata „a társadalom összetartásának megőrzése és az összetartás révén a demokrácia megvédése” – fejtette ki. Kiemelte: a társadalom mellett az államok is egyre inkább szétsodródnak. Ezt jelzi, hogy az amerikai választási kampány tapasztalatai alapján az Egyesült Államok az elkülönülés, az izoláció útjára léphet, ezért minden eddiginél fontosabb az összefogás Európában és az együttműködés a világ más térségeivel. Megállapította, hogy a német választási hadjárat „európai kampány” lesz.

Az, hogy Schulz jobban felkarolná a tradicionálisan baloldali témákat, az is jelzi, hogy több forrást kíván felkutatni az iskolák és óvodák számára, s mint mondta, „gondoskodni kell a nyugdíjakról, a biztos megélhetésről”.

Schulz egy kérdésre válaszolva elmondta azt is, nem kívánja folytatni a nagykoalíciót a szeptemberi választás után. Ezt a kijelentést persze nem feltétlenül kell készpénznek venni, az SPD népszerűségének aligha tenne jót, ha már most bejelentené: továbbra is a CDU-val kíván szövetkezni. Ugyanakkor a Westdeutsche Allgemeine Zeitungnak adott interjújában nem zárta ki az esélyét annak, hogy egy következő kormányban a Balpárttal lépjenek koalícióra. Azaz inkább kitérő választ adott, de megjegyezte, „semmit sem lehet kizárni”.

Schulz kancellárjelöltté, majd pártelnökké választása formalitás lesz. Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője úgy vélte, Martin Schulz jelölése a pártelnöki tisztségre és a kancellárjelölti feladatok ellátására azt jelenti, hogy az SPD sikeresen kezdi meg a választási évet, amelyben a pártnak a Bundestag-választás mellett három tartományi törvényhozási választáson - Saar-vidéken, Schleswig-Holsteinban és Észak-Rajna-Vesztfáliában - is bizonyítania kell. Hozzátette: a 193 fős képviselőcsoport egy emberként támogatja Martin Schulzot.

A párt választmánya vasárnap foglalkozik az elnökség javaslatával, és biztosra vehető, hogy elfogadja. Martin Schulz az ülés után ismerteti részletesen programját, és márciusban rendkívüli pártkongresszuson választják meg elnöknek.

Schulz álláspontja
- A jobboldali populistákról
„Az SPD számára elfogadhatatlan, hogy a jobboldali populisták folyvást bűnösöket keresnek (a muzulmánokat, romákat és más nemzeteket tesznek felelőssé). A szociáldemokraták feladata megakadályozni, hogy ezek az erők teret nyerjenek.”
- A menekültválságról
„Közös európai bevándorlási és menekültpolitikára van szükség. A menekültválság egész egyértelmű üzenete számunkra, hogy nemzetállami szinten ezt nem lehet megoldani. A szolidaritás hiánya mindannyiunk számára káros, de legfőképpen azoknak az embereknek, akik menedéket keresnek.”
- A menekültek számának korlátozásáról
„A menekültek számának maximalizálása nem jelent választ a menekültválságra. Mit teszünk azzal a menekülttel, aki már az előre megszabott kontingens felett van? Visszaküldjük a biztos halálba? Amíg ezt a kérdést nem tisztázzák, addig erről nincs értelme vitát folytatni”.
- A terrorellenes küzdelemről
„Széleskörű stratégiára van a szükség, amely magában foglalja a belbiztonsági hatóságok szoros együttműködését, a közös európai menekültügyi koncepciót, a szegénység elleni küzdelmet érintő felzárkóztatási programokat, a menekültek hatékony integrációját elősegítő intézkedéseket.”
- Az álhírek terjesztéséről
„Közös európai szabályozással kell elejét venni az álhírek terjesztésének. Szükség esetén a törvényeket kell hozni ezek ellen akár nemzeti, akár összeurópai szinten. Meg kell büntetni azokat a közösségi oldalakat, amelyek nem akadályozzák meg kellőképpen az álinformációk terjedését.”
- Donald Trumpról
„Az új amerikai elnök biztosan nem nevezhető az európai integráció lelkes képviselőjének. Mégis együtt kell vele élnünk és együtt is fogunk. Meggyőződésem, hogy hamar rájön arra, mindkét fél érdeke a gyümölcsöző együttműködés az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Az azonban biztos, hogy a TTIP szabadkereskedelmi egyezmény nem tartozik a prioritásai közé.”


Magánéleti viharok után Brüsszelből a csúcsra

Martin Schulz a katolikus Szentlélek magániskolában folytatta gimnáziumi tanulmányait. Fiatalkorában focista karriert álmodott meg magának, egy súlyos térdsérülés miatt azonban idő előtt kénytelen volt szögre akasztani futballcipőjét. Nehezen tudta elfogadni az új helyzetet, mint a Bild Zeitungban 2012-ben elmondta, az alkoholba fojtotta bánatát. Könyvkereskedő tanonc volt, de kicsapongásai miatt eltanácsolták.

Orvos testvére segítette ki a bajból, az ő hatására járt terápiára, azóta egy korty alkoholt sem ivott. Később az Aachen közelében található 37 ezres városban, Würselenben egy könyvesboltot vezetett. Autodidakta módon sajátította el ismereteit. Írásaira, tehetségére az SPD-ben is felfigyeltek.

Amint egy kiadó jellemezte, nem csak eladó, hanem „olvasó” is volt. 1987-ben ő lett Észak-Rajna-Vesztfália legfiatalabb polgármestere Würselen városvezetőjeként. 1998-ig látta el a tisztséget. 1994-ben az európai parlamenti képviselő lett.

Bár Németországban nem feltétlenül könnyű az európai politikai színtér révén jelentős politikai karrierre szert tenni, neki ez sikerült, s nagy szerepe volt ebben Silvio Berlusconinak. 2003-ban ugyanis egy az EP-ben zajló vita során Schulz bírálni merészelte az akkori olasz kormányfőt (akkor Róma látta el az Európai Tanács soros elnöki tisztségét). Berlusconi erre úgy válaszolt, hogy Schulzot könnyen el tudja képzelni egy náci koncentrációs tábor kápójaként. Bátor kiállása nyomán Martin Schulz az EP "sztárja" lett, egy évvel később megválasztották az európai szocialisták frakcióvezetőjének.

A 2009-es EP-választást követően nagy feltűnést keltett, hogy megakadályozta a José Manuel Barroso volt európai bizottsági elnök által irányított Európai Bizottság újraválasztását, s a Zöldek frakcióvezetőjével, Daniel Cohn-Bendittel szövetkezve a liberális frakció belga vezetőjét, Guy Verhofstadtot javasolta Európa új erős emberének.

Később feladta ellenállását, ugyanakkor Barrosótól engedményeket, a baloldali követelések programjába való beépítését követelte a szocialisták szavazataiért cserébe.

Ennek az alkunak az eredményeként az EP mandátumának feléig az Európai Néppárt, majd a szocialisták láthatták el az Európai Parlament elnöki tisztségét. Martin Schulzot 2012. január 17-én már az első szavazási fordulóban megválasztották a testület elnökének.

Népszerűsége nemcsak Európában volt egyértelmű, saját pártjában is igen hozzáértő személyiségnek tartják. 2013 szeptemberében az SPD-nél 98 százalékkal erősítették meg a párt Európa-ügyi megbízottjának pozíciójában.

2014. március elsején pedig az európai szocialisták kongresszusán 91,1 százalékkal választották meg listavezetőnek. Schulz aktív választási kampányt folytatott, gyakran emelte fel hangát az európai adóparadicsomok ellen. Mivel azonban az EP-ben a jobboldal került többségbe, ezért az Európai Néppárt listavezetőjeként indított Jean-Claude Juncker lett a „brüsszeli kormány” elnöke. Bár két pártcsaládból származnak, Juncker és Schulz között mindvégig kiváló volt az együttműködés. Juncker sajnálta is Schulz januári távozását.

Merkel: össze kell fogni Trump ellen

Publikálás dátuma
2017.01.28. 06:33
FOTÓ: Getty Images
Össze kell fognia az Európai Uniónak a populista kihívások ellen – közölte Angela Merkel kancellár, mielőtt találkozott volna Francois Hollande francia elnökkel. A német szövetségi kormány feje az uniós tagországokat felszólította arra, tartsanak össze Donald Trump új amerikai elnökkel szemben. Mint mondta, csak így lehet úrrá a kihívásokon az EU Nagy-Britannia nélkül. A német kancellár szerint ragaszkodni kell a közös értékekhez, a szabadkereskedelemhez, a demokratikus alapértékekhez.

„Minden intézményt, illetve tagállamot felszólítunk arra, hogy elkötelezzék magukat mindezek mellett” – követelte a kancellár berlini sajtóértekezletén. „Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy felelősen kell viselkednie, s teljesítenie kell kötelezettségeit. Olyan Európai Unióra van szükség, amely határozott és gyors fellépésre képes, s azt, meg is tartja mindazt, amiről megállapodtunk” – fejtette ki a kancellár. Hozzátette, „látjuk azt, hogy a globális környezet drámaian és igen gyorsan változik”. Ezzel elsődlegesen az új amerikai elnök első lépéseire utalt. Donald Trump hétfőn lépett ki a Csendes-óceáni partnerségből (TPP) amely egyik kampányígérete is volt. Emellett közölte, falat építenek a mexikói határon, s húsz százalékos vámmal sújtanak minden, a déli szomszédtól érkezett importárut.

Hasonlóképpen nyilatkozott Francois Hollande is. „Erősebbek és szolidárisabbak leszünk, ha közösen lépünk fel” – jelentette ki, s ő is megemlítette, hogy az új amerikai adminisztáció új kihívások elé állítja az Uniót. Utalt arra, hogy protekcionista tendenciák jelentkeznek a világban. Kifejtette, el kell köteleznie magát az EU-nak a közös értékek mellett, amelyre már a jövő heti, Máltán esedékes informális uniós csúcstalálkozón, valamint a Római szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából esedékes márciusi uniós csúcson is lehetőség nyílhat.

Szerző