Soros György lett az első számú ellenségkép Moszkvától a Balkánig

Die Presse

"Hálátlansági járvány" terjed a kelet-európai országokban, így lehetne summázni a lapban megjelent írás mondanivalóját. Soros Györgyöt, aki a nyílt társadalmak megteremtéséért eddig világszerte már 12 milliárd dollárt áldozott a saját vagyonából, korábban nagyra becsülték ezért, napjainkban azonban a populisták szemében az első számú ellenségkép lett Moszkvától a Balkánig. Most éppen a volt macedón miniszterelnök hirdette meg, hogy „sorostalanítani” kell az országot, mivel szerinte az üzletemberhez kapcsolódó alapítványok korrupt polgárjogi csoportok korszerű hadseregét hozták létre és azok a demokrácia sírásói. Ennél súlyosabb vádat is megfogalmazott: meg akarják buktatni a nacionalista-populista Gruevszkit, aki ellen amúgy nyomozás folyik hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Soros már a rendszerváltás előtt támogatta a Szolidaritást és a Charta 77-et, mostanában azonban olyanok is ellene fordulnak, akik korábban ösztöndíjat kaptak tőle. Így Orbán Viktor már tavaly nekiment a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, mondván, hogy azok háttérhatalomként erőltetik a muzulmánok bevándorlását, mert gyengíteni igyekeznek a nemzetállamokat. Soros maga azt mondja, hogy válságba jutottak a nyílt társadalmak, a zárt rendszerek viszont feljövőben vannak, az Egyesült Államok élére pedig "egy szélhámos" került.