Egészségügy: lefelé a listán

Három helyet csúszott vissza a magyar egészségügy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) rangsorában, és az eredmény az aktuális romlásnál is mélyebb bajokra mutat rá – állították a lapunk által megkérdezett szakértők. Magyarországon kevéssé szokás foglalkozni olyan mutatókkal, mint például a betegjogok érvényesülése, a betegek tájékozottsága vagy az antibiotikum-használat, amelyek súlyosan rontották a hazai egészségügy teljesítményét.

Az európai egészségügyi rendszerek versenyében az elérhető 1000-ből 575 pontot szereztünk meg. Ezzel Magyarország a 30. a 2016. évet értékelő listán, amelyen csak Lengyelországot, Albániát, Bulgáriát, Montenegrót és Romániát előztük meg. A mezőnyt Hollandia és Svájc vezeti, amely több mint 900 pontot gyűjtött. Stockholmban évek óta összevetik 35 európai ország egészségügyét hat területen, így vizsgálják a betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetőségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát, a megelőzést, a gyógyszerellátást.

Ugyan Európa legjobbjai vagyunk a védőoltási rendszerünkkel, és az iskolai testneveléssel pedig a második helyre kerültünk, de minden egyéb vizsgált mutatónk, ha nem is romlott, de nem javult, miközben az országok többségének teljesítménye pozitívan változott. Magyarországon még mindig sokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatokra, nagy a korrupció mértéke, miközben minimális lehetőség van a betegjogok érvényesítésére.

A Népszava több egészségügyi szakembert megkérdezett arról, hogy valóban akkora-e a romlás, miben látják annak okát, hogy az utóbbi tíz évben középmezőnyből a lista végére csúszott Magyarország.

Csak nevetni tudok – reagált Szócska Miklós, a második Orbán-kormány egészségügyért felelős államtitkára. - Értem, hogy politikailag nagyon jó hivatkozási alap ez a jelentés, de az megmosolyogtató, ha olyan országok mögé sorolnak bennünket, ahol a csapvízzel még fogat sem lehet mosni.

Módszertani hiányosságokat Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő is talált az Indexben, mint mondta: például senki nem tudja megmondani, hogy Magyarország, miért nem a legrosszabb kategóriába került az e-receptet illetően, amikor nálunk még nincs is elektronikus recept. Ám az is tény, hogy a magyar egészségügy intézményrendszerében semmilyen korszerűsödési folyamat nem zajlik, miközben a világban másutt meg igen. Azonkívül, hogy uniós pénzből a vidéki kórházak megújultak, semmi jót nem tudok mondani a hazai egészségügyről – mondta Kincses Gyula. Eközben egyre többen kényszerülnek a magán egészségügybe, és ezzel egyre drágábban jutnak ellátáshoz, vagyis romlik a hozzáférés.

Lénárd Rita belgyógyász, az ”1001 orvos hálapénz nélkül” közösség képviselője a jelentésből visszaigazoltnak látta mindazokat a problémákat, amelyeket szervezete hosszú ideje maga is ismételget, így például a hálapénzt. Szerinte a változáshoz rendszerszintű beavatkozásra van szükség, köztük a finanszírozás jelentős növelésére, az orvosbérek rendezésére, és azzal egyidejűleg a hálapénz kriminalizálására.

A stockholmiak indexe olyan mátrix, mérőrendszer, amit komolyan lehet venni, mert értéket hordoz - vélekedett Erdős Attila orvos, közgazdász, kutató a jelentésről. Szerinte sem egyik évről a másikra romlott az egészségügyben a helyzet, hanem olyan indikátorokkal bővítették a vizsgálatot, amelyekben az ország kifejezetten rosszul teljesít. Így például az állam részvételét a finanszírozásban, vagy hogy nehezen érhetők el egyes daganatos terápiák. Nagyon rossz értékelést kaptunk a betegjogok érvényesülésben, mert a döntéshozók nem vonják be a betegszervezeteket az egészségpolitikai döntések előkészítésébe, és hiányzik a szolgáltatók minősítése. Rosszul szerepeltünk az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségében. Még mindig túl sokat, azaz európai standardban meghatározott 21 napnál jóval többet kell várniuk a daganatos betegeknek arra, hogy megkapják a terápiát, és az előre tervezhető sebészeti műtéteknek is két héten belül meg kellene történniük. A hét napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok terén is lenne mit lépnie a rendszer irányítóinak. A szakember szerint csak a stroke-kezelésében látszik egyértelmű javulás, a többiben, mint például a rákbetegek túlélési arányában, a kórházi fertőzések visszaszorításában kevésbé sikerült eredményeket elérni.

A magyar egészségügy e lista alapján rosszabbul teljesít, de inkább úgy értékelném, hogy Magyarország teljesítménye az egészségügyi ellátások területén stagnál - állapította meg Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Szerinte az egészségügy egyes területein van fejlődés, de azt az Indexben ellensúlyozza, hogy egyre több szempontot vizsgálnak, és a mutatók gazdagítása nem feltétlenül kedvez a megítélésünknek. Az új szempontokkal Magyarországon kevesebbet foglalkozunk, miközben ezek a fontosabbak a betegnek. Például a tájékozottság, a döntésekben való részvétel, a hálapénz mentesség, vagy az, hogy ők és orvosaik hogyan használják az antibiotikumokat.

Kovácsy felidézte: a szöveges értékelés kitér arra, hogy a magyar és az alig kevesebb pontra értékelt lengyel két nagyon gazdag hagyományokkal rendelkező, "többet érdemlő" egészségügyi rendszer, ám e két ország kormánya az utóbbi években mintha inkább foglalkozna felesleges dolgokkal, mint a népjóléttel, és nem sikerül az államszocialista modell helyett betegközpontú szemléletet meghonosítani. Hozzátette: talán jogos nosztalgiával jegyzem meg, hogy a magyar egészségügy összesen két évben jutott el az erős középmezőnybe - 2008-2009-ben, amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet átláthatóságot, betegtájékoztatást javító munkáját emelték ki, mint sikertényezőt.