Írja ki Tarlós a referendumot

"Ön és fideszes társai 2015-ben az MSZP népszavazási kezdeményezését arra hivatkozva utasították el, hogy az túl korai, pedig ha a Fővárosi Közgyűlés akkor élt volna jogával, már túl lehetnénk a népszavazáson" - írta a főpolgármesternek Horváth Csaba. Az MSZP-s politikus szerint ehhez képest kissé furcsa, hogy Tarlós István szerint most már késő népszavazást tartani. "Ez azonban nincs így, a Fővárosi Közgyűlés bármikor dönthet úgy, hogy népszavazást ír ki az olimpiáról, ezzel jelentősen leegyszerűsítené és felgyorsítaná a jelenleg is zajló folyamatokat" - írta Horváth, aki éppen ezért azt javasolta Tarlósnak, hogy nyújtson be javaslatot az olimpiáról szóló népszavazásról. A szocialisták szerint az olimpia kellően fontos ahhoz, hogy ne múljék egy szűk politikai elit döntésén, a budapestiek pedig naponta 20 milliárd forintnyi adót fizetnek be az államkasszába, ezért cserébe joguk van dönteni arról, hogy az általuk befizetett adókból a következő években olimpiára költsenek vagy például az egészségügy és az oktatás rendbetételére. Horváth emlékeztetett, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a fővárosi lakosság 60 százaléka népszavazást akar az olimpiáról, köztük sokan olyanok is, akik egyébként támogatják az olimpiarendezést. "Ebben a helyzetben a városvezetés nem engedheti meg magának, hogy ne hallja meg a budapestiek szavát".

Eközben javában zajlik a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtése, amely a napokban lassulni látszott a zord időjárás miatt. Az LMP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) számait is egybevetve 83-86 ezer szignónál járhat a kezdeményezés, s még két hét van a szükséges, 138 ezer szignó összegyűjtésére. A momentumosok a hírverés okán online játékot is kiadtak, amelyben az olimpia költségvetését lehet más fejlesztésekre elkölteni. Az MKKP péntekig 300 olimpiás plakátot helyezett ki városszerte. Ezen kívül a kormány propagandaanyagaira hajazó, többoldalas kiadvánnyal is készülnek, ebből 20 ezret terveznek szétosztani. Mindezt, mint közölték adományokból finanszírozzák: eddig nagyjából 12 millió forint jött össze ilyen módon, tette hozzá.

Szerző

Iszlám központtal dobják fel Zugló kertvárosát

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:06
Az ingatlanban mecset, étterem, kávézó, kulturális rendezvények megtartására alkalmas terem kap helyet FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Március végén mecsettel kombinált iszlám kulturális központot avatnak Zuglóban. A magánszemélytől vásárolt épületet több mint 100 millió forintból vették meg és alakítják át. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint öt éven keresztül spóroltak, mire összegyűlt a pénz.

A XIV. kerület egyik meglehetősen félreeső kertvárosi részén, a Körvasút sornál lévő Paskál utcában hozza létre központját a Magyar Iszlám Közösség. Erről a szervezet egyik képviselője beszélt egy videóban, amit az atv.hu szúrt ki a neten. Bolek Zoltán, a közösség vezetője a portálnak, majd lapunknak is megerősítette a hírt.

A „félig ipari” épületet magánszemélytől vásárolta meg az iszlám közösség. A 200 négyzetméter alapterületű, a félszuterénnel együtt háromszintes (összesen tehát 600 négyzetméteres) ingatlanban mecset, étterem, kávézó, kulturális rendezvények megtartására alkalmas terem is helyet kap – számolt be a Népszavának Bolek Zoltán.

Minaret és müezzin nem lesz. Az összhatás kedvéért azonban Egyiptomból hoznak egy minareteket idéző, aranyozott rézből készült „csúcsot”, amit az előtetőn helyeznek el. A központ kulturális részlegének névadója Germanus Gyula nemzetközi hírű magyar orientalista, a mecsetet Durics Hilmi Huszein bosnyák származású iszlám vezetőről nevezik el. Róla tudni kell, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében volt tábori imám, aztán csatlakozott a „Rongyos Gárdához”.

A szóban forgó, erősen vegyes megítélésű szabadcsapatot a szélsőjobboldal tartja nagy becsben. „A Rongyos Gárda történetének voltak dicstelen időszakai, de voltak elismerésre méltó cselekedetei is” – zárta le a vitát Bolek Zoltán.

A Paskál utcai központot a tervek szerint március végén avatják fel. Ekkor lesz a százéves évfordulója annak, hogy Magyarországon egyháznak ismertek el egy iszlám szervezetet – indokolta a dátumválasztást Bolek Zoltán. Az elkövetkező két hónapban azonban még 7-8 millió forintos kiadásra és rengeteg társadalmi munkára van szükség. Az iszlám közösség vezetője igyekszik jó példát mutatni: éppen villanyszerelési munkákat végzett, amikor kerestük.

Az épület előző tulajdonosának kilétéről és a kiadásokról Bolek egyelőre nem kívánt részleteket elárulni. Ígérte, hogy a megnyitó ünnepségen minden kérdésre válaszolni fog. Annyit azért elmondott, hogy a beruházás költsége – beleértve az épület megvásárlását és a felújítást – nagyságrendileg 100 és 150 millió forint közé tehető.

Számítanak támogatásra Törökországból és például Szaúd-Arábiából is, de konkrét segítséget csak az „Ausztriában élő muszlim testvéreinktől” kaptak, 5200 eurót. Minden más kiadást saját maguk fedeztek, a magyar államtól „egyetlen fillért sem” kaptak. „Öt éven keresztül spóroltunk, hogy összejöjjön a pénz” – jelentette ki Bolek Zoltán, aki nem tart attól, hogy konfliktusok lehetnek a környéken élőkkel. A közösség – állapította meg – békeszerető hívekből áll, elutasít mindenfajta szélsőségességet és erőszakot.

A Magyar Iszlám Közösség székhelye eddig a Róbert Károly körúton volt. A viszonylag kisméretű ingatlan Bolek szerint ma már teljesen alkalmatlan mecset céljaira. Ettől még nem válnak meg tőle, hanem más funkcióval ruházzák fel. A Róbert Károly körúti létesítményben ingyenes szociális étkeztetés lesz, hajléktalanokat és rászorulókat fognak ellátni. Ételosztáskor nem nézik majd – mondta Bolek Zoltán –, hogy kinek mi a vallása és a származása.

Szerző

Romokban hever a menekültügy

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:05
Menekültek Horgosnál MTI Fotó: Molnár Edvárd
Minden az ellen szól, hogy értelmes és racionális párbeszéd folyjon Magyarországon a menekültügyről. Más megoldás azonban nincs. A menekültekre vonatkozó Genfi Egyezmény ugyanúgy érvényes ma is, ahogyan például 1956-ban az volt, vagy a '90-es évek elején, a délszláv háború idején. A vitának nem arról kell szólnia, hogy Magyarország eleget tesz-e menedékjogi kötelezettségeinek, hanem arról, milyen módon tesz eleget azoknak.

A Magyar Helsinki Bizottság programvezetője, Gyulai Gábor kezdte így annak az alternatív koncepciónak a bemutatását, amit szervezete dolgozott ki – a Menedék Egyesület és a Cordelia Alapítvány közreműködésével – a mostani áldatlan helyzet megváltoztatására.

A jogvédők egyetlen pillanatig sem vitatják, hogy a terrorizmus valós veszély, ahogyan azt sem, hogy a szervezett bűnözés „iszonyatos mértékben” rátelepül a migrációra. A kihívásokra azonban a legkevésbé sem jó válasz, hogy a magyar kormány „lerombolta” a menekültügyi rendszert. Magyarországot a háborúk elől menekülők nem tekintik célországnak, és a nálunk maradók aránya akkor sem fog lényegesen növekedni, ha a menekültügyi eljárás során emberséges körülményeket teremtünk a számukra – hangsúlyozta Gyulai Gábor. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint tavaly július óta a magyar hatóságok több mint 20 ezer embertől tagadták meg jogsértő módon, hogy benyújthassák menedékkérelmüket. A menekültügy „baromi nehéz műfaj”, sok szempontot kell egyszerre érvényesíteni – konstatálta a programvezető. A tájékoztatón résztvevő újságírók rögtön ízelítőt is kaptak a műfaj nehézségeiből: a jogvédők egy órán át sorolták, milyen elképzeléseik vannak a rendszer átalakítására.

A 40 oldalas kiadványban összegzett javaslatok között szerepel: biztosítani kell a menekülőknek, hogy alapvető jogukkal élve beadhassák menedékkérelmüket. Így a hatóságok számára is lehetővé válik, hogy beazonosíthassák – és nemzetbiztonsági szempontból is átvilágíthassák – az ország területére érkező külföldieket. Tranzitzónák helyett a jogvédők megfelelő körülményeket és ellátást biztosító regisztrációs táborokat hoznának létre. A javaslatcsomag költségeiről nem készült pontos kimutatás, de Gyulai Gábor biztosra veszi, hogy erre a célra lenne uniós támogatás. És az is biztos, hogy a menekültügyi rendszer átalakítása nem vinne el annyi pénzt, amennyibe a kormány idegenellenes kampánya került.

Szerző