Majdnem összefogás a zuglói választás előtt

Publikálás dátuma
2017.02.10 06:07
Ellenzéki tabló hiányzókkal FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Bár a személyéről már a múlt héten megegyeztek, csak tegnap mutatták be a zuglói időközi választás baloldali jelöltjét, Bitskey Bencét. Nincs azonban teljes ellenzéki összefogás mögötte: négy ellenzéki formáció indul a Fidesz jelöltjével szemben.

Az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd összefog, közösen állít jelöltet az április 23-ai zuglói időközi választáson - jelentették be a pártok képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon, amelyen a Párbeszéd zuglói polgármestere, Karácsony Gergely mellett megjelent Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, Molnár Csaba, a DK alelnöke és Tóth Csaba szocialista képviselő is. A három párt az Összefogás Zuglóért Egyesülettel kiegészülve Bitskey Bencét indítja, aki a nemzet színészének, a néhai Bitskey Tibornak az unokája, Zuglóban született, ott is él, és jelenleg az önkormányzat egyik cégénél civil kapcsolatokkal és rendezvényszervezéssel foglalkozik.

„Az előző választáson a körzetet szintén közös jelölt nyerte, most ugyanolyan, vagy talán még jobb esélyekkel indulhatunk” – fogalmazott a Népszavának az újdonsült jelölt, aki mögött azonban nem teljes az ellenzéki összefogás. A Fidesszel szemben ugyanis az MSZP-DK-Párbeszéd-Összefogás Zuglóért Egyesület mellett külön indul a Civil Zugló Egyesület-Együtt páros, az LMP és a Liberálisok. A helyi felmérések alapján a polgármester által támogatott MSZP-DK-s jelölt a legerősebb, ám a választás olyan körzetben lesz, ahol az összefogás 2014-ben csak 7 szavazattal tudott győzni. Hiába "csak" időközi választásról van szó, a tét nagy: ha a Fidesznek sikerül megnyernie a szocialista körzetet, akkor többségbe kerül a zuglói képviselő-testületben. (Jelenleg 9 fideszes, 8 baloldali, plusz a párbeszédes Karácsony Gergely és egy-egy LMP-s, jobbikos és Civil Zugló Egyesület képviselője tagja a testületnek.) Karácsony azt javasolta, tartsanak előválasztást, hogy az időközi választáson valóban csak egy jelölt álljon a Fideszével szemben. Szerinte erre lenne elég idő, hiszen március 6-án indul el a hivatalos jelöltállítás. „Az LMP-nek, a Liberálisoknak és a Civil Zugló Egyesületnek kell eldöntenie, hogy nekik az a fontos, hogy megmutassák magukat, vagy pedig nem is a Fidesz ellenében indulnak, hanem az ellenzék megosztásáért” – fogalmazott a zuglói polgármester. Bitskey lapunknak azt mondta, neki már nem feladata közeledni az LMP-hez, vagy más pártokhoz, hiszen ezek „lejátszott körök”.

A Fidesz Szatmáry-Jähl Angélát indítja ő Szatmáry Kristóf fideszes parlamenti képviselő édesanyja, korábban is indult a körzetben.

„Pontosan az zajlik, amire számítani lehet, átfogó ellenzéki megállapodás a 2018-as választás előtt nem születik” – értékelt a Népszavának a Political Capital választási szakértője. László Róbert szerint a választási rendszer valamiféle együttműködésre kényszeríti a feleket, de ennek nem feltétlenül kellene úgy működnie, mint 2014-ben, amikor mindenhol közös jelölt indult egy nagy közös listán. „Amíg nem dőlnek el az erőviszonyok, a pártoknak mások az érdekei. Az előttünk álló hónapokban mindenki a maga módján próbálja a saját pozícióját erősíteni, hogy minél megkerülhetetlenebb legyen a későbbi tárgyalásokon” – vélekedett a szakértő, hozzátéve: az egyéni jelöltek megtalálása 2014 előtt nem működött, terepmunkát nem végeztek, hanem tárgyalóasztal mellett döntötték el, hogy ki hol induljon. László Róbert szerint ez volt a vereségük egyik oka. Épp ezért a választási szakértő úgy látja: kulcsfeladat a megfelelő jelöltek megtalálása. László szerint megfordulhat a logika: nem a pártok fogják majd jelölni a jó vagy rossz jelölteket, hanem a jelöltek mögé kell beállniuk a pártoknak.

2017.02.10 06:07

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30