Előfizetés

Nem rengette meg a kórházakat 200 milliárd

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.02.13. 06:03
Népszava fotó
Mint a szivacs szívta fel a kórházrendszer azt a mintegy 216 milliárdot, amit a kormány konszolidációra fordított az utóbbi öt évben. Bár a pénz elosztását gyakran használták ösztönzőként, az általunk megkérdezett szakértők szerint az érdemi átalakítást nem hozott. Nem csoda: ez idő alatt a költségvetés ennek az összegnek mintegy háromszorosát spórolta ki az intézmények finanszírozásából.

A minap a közösségi portálon széles körben ismertté vált annak a 39 éves férfinak az esete, aki egy ónos esős napon törte a bokáját. Futó Gábor négy órát várt a mentőre, majd a kórházban - elmondása szerint – újabb, majd öt órát várt egy tolószékben, amíg ágyat kapott. Végleges ellátására nem is került sor, szerda estétől szombatig hitegették, hogy műtőbe kerül, végül a beteg maga szervezte meg, hogy Tatabányán rögzítsék elmozdult bokacsontját. A jeges utakon nagyon sokan estek el - írta kérdésünkre a mentőszolgálat. Hasonlóan érvelt lapunknak a Szent János kórház is, miszerint a rendkívüli időjárás miatt föltorlódtak a műtétek és mindig érkezett egy sürgősebb eset. A férfi története azonban jól példázza az ellátórendszer problémáit, amelyben egyszerre van jelen a bőség és a hiány.

Az orvoshoz fordulók elé mind komolyabb akadályokat gördít az intézményrendszer, a betegeknek sokkal több erőfeszítést kell tenniük, mint korábban, hogy ellátást kapjanak.

Pedig a rendszerváltás óta zajló választási kampányok soha nem szűkölködtek a nagy egészségügyi ígéretekben. A nagy nemzeti álmot, a közpénzekből, szolidaritásra épülő, magas színvonalú, mindenki számára azonos hozzáférést biztosító, ingyenes ellátást - egyetlen kormánynak sem sikerült megvalósítania. Többnyire megelégedtek volna már azzal is, ha az állandó forráshiány okozta lyukakat “bestoppolhatják”. Így valamennyi, a rendszerjobbításra készült reformterv megcélozta a hiány eltüntetését. Az alapfeszültség azonban maradt. A költségvetési oldal, a források és a szolgáltatások között továbbra sincs egyensúly, a széttagolt intézményrendszer bármennyi pénzt fel tudni szívni, a szolgáltatás akkor is egyenetlen lesz.

A 2010-es Semmelweis-terv legfőbb célja volt, hogy a betegellátás minőségének javítása mellett megteremtse a kórházfenntartás és -működtetés stabil feltételeit. Szócska Miklós hivatalba lépésekor azonnal szerzett 50 milliárdot a kórházaknak, a ciklus elején – a Fideszen belül órási feszültségeket vállalva - „megszüntette” az ágyak 5 százalékát, a rendszer mégis egyre távolabb került a stabilitástól. Inkább csak gyorsult a kórházak eladósodása. A betegeknek pedig mindinkább a „nem tudja mikor és mit kap” ellátáshoz kellett alkalmazkodniuk.

A lapunknak csak a névtelenségük megtartása mellett nyilatkozó kórházi vezetők állítják: ebben a helyzetben két lehetőségük van. Az egyik, hogy betartják a nullszaldós költségvetést, a másik, hogy ellátják a betegeket. A jelen finanszírozási körülmények között a kettőt nem tudják egyszerre teljesíteni. Ezzel az állítással egyetértenek a Népszava által megkérdezett egészségügyi elemzők, közgazdászok is.

Dózsa Csaba szerint a baj az, hogy a kormányok sorra nem hajlandóak tudomásul venni, hogy ezt az intézményrendszert ennyi pénzből nem lehet finanszírozni. Számításai szerint egy nagyjából színvonalas és fenntartható kórházi szektor működtetéséhez nem lett volna szabad hagyni 2006 óta elértéktelenedni az esetek ellátásért járó kórházi és szakrendelői alapdíjakat. Mint mondta: ha csak ezt nézzük, akkor is 2014-2015-re már évente nagyságrendileg 100-120 milliárd forint közötti összeg hiányzott reálértékben a kórházak költségvetéséből. Ez az elmúlt öt évre vetítve jóval nagyobb az összeg, mint amit utólagosan, ezalatt a kormányzat az intézmények megmentésére belecsöpögtetett.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport képviselője, Lénárd Rita szerint ha csupán pénz kerül a rendszerbe, szerkezeti reformok nélkül, az menthetetlenül elfolyik, legfeljebb átmeneti feszültségoldásra jó. Mint mondja: a rendszerigazítással egyidejűleg legalább a V4-ek szintjére, a GDP 6,5 százalékára kellene növelni az egészségügyre szánt pénzt. „Amíg a beavatkozásokat nem az értékükön finanszírozzák, az adósság mindig újratermelődik.” Példaként említi, hogy egy szakrendelőben a teljes, mintegy 45 perces belgyógyászati kivizsgálásért, amelynek része a kórelőzmények felvétele, a fizikális vizsgálat, az EKG, a finanszírozó 5000 forintot fizet. Miközben ebből még az orvos és vele a dolgozó asszisztens időarányos bérére sem futja.

Csak nagyon célzott beruházásokkal, és fejlesztésekkel lehetne racionalizálni a kórházszektort – állítja Dózsa Csaba, aki szerint ebbe bőven belefér még néhány telephely és pár tucat régi épület bezárása, a felesleges labor- és képalkotó vizsgálatok megszüntetése, az egynapos sebészeti beavatkozások további bővítése, a hatékonyabb alapellátás és a krónikus betegségek gondozásának megszervezése. Hozzátette: ilyen programok híján nagyságrendileg megtakarítani azért sem lehetne, mert más területeken meg óriási hiányok halmozódtak fel, például a bérekben, a működés egyes elemeiben, amelyekre meg jóval többet kellene költeni.

A baj az, hogy míg csaknem 20 éve vacakolunk és nem tudjuk, mit csináljunk az egészségügyi ellátórendszerrel, a lakosság egészségi állapota tovább romlik – állítja Rékassy Balázs egészség-szakpolitikai szakértő. Hozzáteszi: eközben az ellátórendszer morálisan, pénzügyileg is csúszik szét. Erre kiváló példa a közelmúltban publikált European Health Index, amely 11 éve 35 európai ország egészségügyi ellátórendszerét értékeli 48 szempont alapján. Eszerint megbuktunk. A változás feltétele, hogy tudjuk, mit akarunk. Egy jó kórház-finanszírozási rendszerben a szereplők versengenek, hogy jobb minőségű szolgáltatást nyújtsanak, ezáltal a betegek gyógyulási esélye javul, s mindez megéri a szolgáltatóknak. A rendszeres pótlás, forráskiegészítés oda vezet, hogy egyes intézmények már meg sem próbálnak stratégia átalakításokba kezdeni.

Mire elég a pénz?

A Népszava megkérdezett két szakpolitikust arról, mit gondolnak: ha a kormány egy összegben és reformokhoz kötve adja a 200 milliárdot, az javíthatott volna-e érdemben az ellátások minőségén?

Havas Szófia, az MSZP szakpolitikusa biztos abban, hogy ebből pénzből a kormány megléphette volna a szükséges szerkezeti átalakításokat. Az, hogy csak az adósságokra csöpögtetett olykor-olykor, a kórházigazgatók sakkban tartására volt jó. A béremelések sem érték el a kívánt hatást, az elvándorlás nem állt meg. Az ellátórendszerben a helyzet pattanásig feszült, s ma már olyan kórházaknak is van adósságuk, amelyeknek korábban sohasem volt.

Lukács László, a Jobbik szakpolitikusa állítja, bár az egyösszegű célzott mintegy 200 milliárdos reformkísérlettel lehetett volna érdemi lépéseket tenni az adósság visszaszorítására, de ez kevés lett volna az okok felszámolására. Az összeg csöpögtetése nem járt haszonnal se az intézményeknek, se az államnak. Sokkal inkább növelte a belső feszültséget és csökkentette az egészségügybe vetett közbizalmat is. Az utóbbi években a kórházak megtanulták az adósságaikat úgy felhalmozni, hogy már előre számoltak az adósságrendezéssel érkező forrásokkal. A tanulási folyamatra most legutóbb már reagált a kormány azzal, hogy nem csak az adósság csökkentésére adott keretet, hanem pályázatok teljesítésére is 15 milliárd forintot.



Választási pártosodás

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.02.13. 06:01
Népszava fotó/Vajda József
Nyakunkon a választási kampány, ennek egyik csalhatatlan jele, hogy új pártok lépnek színre a hazai közéletben. A többség még csak önmagát szervezi, a Momentum Mozgalom azonban már mérhető támogatottságot ért el.

Szinte hetente mutatkozik be új politikai tömörülés, ahogyan a legutóbbi voksolások előtti évben is 23, míg 2014-ben további 4 párt jegyeztette be magát, amit akkor elemzők a megkönnyített jelöltállítással és az ehhez felhasználható kampánypénzek osztogatásával magyaráztak, az ellenzék meg azzal, hogy a Fidesz a választók megtévesztésére pénzelte az új szervezetek létrehozását. A legtöbb azóta megszűnt, most 124 pártot tartanak nyilván a bíróságok, de a listában még nem szerepelnek az idén alakult tömörülések. Pedig megint elindult a választási pártosodás, szinte heti rendszerességgel tűnnek fel új szervezetek.

A napokban juttatta el szerkesztőségünkbe a vállalt feladatait összegző bemutatkozó anyagot a bejegyzés alatt álló Változást Akaró Szavazók Pártja. A VÁLASZ magát demokratikus polgári pártnak tekinti, elnöke az a Katona Andrea, aki tavaly Magyar György ügyvéd helyettese volt a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület programjainak szervezésekor. Hosszan, 28 pontba szedve sorolják terveiket, amelyek végigvezetnek bennünket az Orbán-kormányok demokrácia ellenes lépéseinek kritikáin: szakértő kormányt hoznának létre, helyreállítanák a fékek és ellensúlyok rendszerét, elérnék, hogy a vezetők kiválasztása tudásuk alapján történjen, és ha hibáznak, felelősségre lehessen őket vonni. Szerepel a listában a korrupció felszámolása, a mezőgazdaság újjáélesztése, jó színvonalú és mindenki számára elérhető oktatás, megbízható egészségügy létrehozása, az állam és egyház szétválasztása, sőt az állatok védelme is. Mindezek elérése érdekében az induló párt a közvetlen demokráciára oktatná az embereket, és természetesen indulni akar a következő választásokon. Közben a már említett Magyar György Borz Miklós médiaszakértővel együtt interneten próbálja elérni egy előválasztás lebonyolítását, hogy az indulók felmérhessék valódi támogatottságukat, mert azt látják, hogy az ellenzéki pártok nem jutnak egyezségre a „nulladik fordulóról”. Egyelőre azonban az ő akciójuk sem látszik nagyon sikeresnek.

A VÁLASZ névválasztása nem a legszerencsésebb, hiszen ezen a néven már a 2014-es választáson is indult egy párt, amely azonban összesen 3 képviselőjelöltet tudott állítani olyan általános tervek mellé, mint hogy „emberi és bibliai alapú” kultúrát kell megteremteni. Az első Válasz 2015-ben meg is szűnt, viszont ezen a néven működik egy székesfehérvári egyesület is, érdemes lenne névváltozáson gondolkodnia az alakuló pártnak. Ezt az utat választotta a Nyugdíjasok Pártja 50+ néven szintén bejegyzés alatt álló szervezet is, amelyik hivatalosan január végén bontott zászlót, hogy az idős emberek érdekeit képviselje. Először Idős Demokraták Szövetsége (IDESZ) néven léptek a nyilvánosság elé, de a leendő tagságnak nagyon nem tetszett a Fidesszel vonható párhuzam, úgyhogy még a hivatalos bemutatkozás előtt átváltottak 50+-ra.

Az biztos, hogy ezeket a pártokat komolyabban kell venni, mint az év első jelentkezőjét a pártlistára. A január 10-én színre lépett magyar Hacker Párt ugyanis saját weboldalán bevallja, hogy a bíróságon nem is regisztráltatta magát. Az ország első digitális pártja céljának tekinti az oktatás megreformálását; a személyiségi és szabadságjogok védelmét; a fiatal generációk modern jövőképének kialakítását. A névtelenségüket őrző szervezők azt mondják „senki nem tagja egyik mai pártnak sem, nem áll mögöttünk Soros György és nem támogat minket senki”.

A bujkáló párthoz hasonlóan ma még keveset lehet tudni a várhatóan február 17-én Londonban megalakuló Európai Alternatíva Pártról is. A külföldön élő magyarok érdekeinek képviselőjeként teljes választójogot követelnek az „élhetetlen körülmények miatt külföldön munkát vállalni kényszerült” magyar állampolgároknak. Egyablakos online ügyintézést kérnek, az évente hazaküldött 1000 milliárd forintjuk fejében azt várják a kormánytól, hogy alapítson a nagy magyar kolóniákban: Londonban, Brüsszelben, Bécsben magyar iskolákat és teremtsen valós hazatérési lehetőséget számukra. S akkor még nem beszéltünk az olimpia-népszavazás aláírásait gyűjtő Momentum Mozgalomról, amely már bejelentette, hogy az akció után párttá alakul. A szervezet eddigi működésével máris elérte, hogy a Medián szerint a biztos szavazók 2 százaléka mögöttük áll.

Biztosak lehetünk benne, hogy az idén hosszú lesz az újonnan létrejövő kis pártok listája, ahogy az előző választás előtt is. Becsületes célokért indulnak, de attól még szabdalják az ellenzéket és ez a kormánypártoknak segít, vagyis épp azoknak, akiknek a ténykedése kiváltotta az alakuló szervezetek tagságának tiltakozását.

Választási pártosodás

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.02.13. 06:01
Népszava fotó/Vajda József
Nyakunkon a választási kampány, ennek egyik csalhatatlan jele, hogy új pártok lépnek színre a hazai közéletben. A többség még csak önmagát szervezi, a Momentum Mozgalom azonban már mérhető támogatottságot ért el.

Szinte hetente mutatkozik be új politikai tömörülés, ahogyan a legutóbbi voksolások előtti évben is 23, míg 2014-ben további 4 párt jegyeztette be magát, amit akkor elemzők a megkönnyített jelöltállítással és az ehhez felhasználható kampánypénzek osztogatásával magyaráztak, az ellenzék meg azzal, hogy a Fidesz a választók megtévesztésére pénzelte az új szervezetek létrehozását. A legtöbb azóta megszűnt, most 124 pártot tartanak nyilván a bíróságok, de a listában még nem szerepelnek az idén alakult tömörülések. Pedig megint elindult a választási pártosodás, szinte heti rendszerességgel tűnnek fel új szervezetek.

A napokban juttatta el szerkesztőségünkbe a vállalt feladatait összegző bemutatkozó anyagot a bejegyzés alatt álló Változást Akaró Szavazók Pártja. A VÁLASZ magát demokratikus polgári pártnak tekinti, elnöke az a Katona Andrea, aki tavaly Magyar György ügyvéd helyettese volt a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület programjainak szervezésekor. Hosszan, 28 pontba szedve sorolják terveiket, amelyek végigvezetnek bennünket az Orbán-kormányok demokrácia ellenes lépéseinek kritikáin: szakértő kormányt hoznának létre, helyreállítanák a fékek és ellensúlyok rendszerét, elérnék, hogy a vezetők kiválasztása tudásuk alapján történjen, és ha hibáznak, felelősségre lehessen őket vonni. Szerepel a listában a korrupció felszámolása, a mezőgazdaság újjáélesztése, jó színvonalú és mindenki számára elérhető oktatás, megbízható egészségügy létrehozása, az állam és egyház szétválasztása, sőt az állatok védelme is. Mindezek elérése érdekében az induló párt a közvetlen demokráciára oktatná az embereket, és természetesen indulni akar a következő választásokon. Közben a már említett Magyar György Borz Miklós médiaszakértővel együtt interneten próbálja elérni egy előválasztás lebonyolítását, hogy az indulók felmérhessék valódi támogatottságukat, mert azt látják, hogy az ellenzéki pártok nem jutnak egyezségre a „nulladik fordulóról”. Egyelőre azonban az ő akciójuk sem látszik nagyon sikeresnek.

A VÁLASZ névválasztása nem a legszerencsésebb, hiszen ezen a néven már a 2014-es választáson is indult egy párt, amely azonban összesen 3 képviselőjelöltet tudott állítani olyan általános tervek mellé, mint hogy „emberi és bibliai alapú” kultúrát kell megteremteni. Az első Válasz 2015-ben meg is szűnt, viszont ezen a néven működik egy székesfehérvári egyesület is, érdemes lenne névváltozáson gondolkodnia az alakuló pártnak. Ezt az utat választotta a Nyugdíjasok Pártja 50+ néven szintén bejegyzés alatt álló szervezet is, amelyik hivatalosan január végén bontott zászlót, hogy az idős emberek érdekeit képviselje. Először Idős Demokraták Szövetsége (IDESZ) néven léptek a nyilvánosság elé, de a leendő tagságnak nagyon nem tetszett a Fidesszel vonható párhuzam, úgyhogy még a hivatalos bemutatkozás előtt átváltottak 50+-ra.

Az biztos, hogy ezeket a pártokat komolyabban kell venni, mint az év első jelentkezőjét a pártlistára. A január 10-én színre lépett magyar Hacker Párt ugyanis saját weboldalán bevallja, hogy a bíróságon nem is regisztráltatta magát. Az ország első digitális pártja céljának tekinti az oktatás megreformálását; a személyiségi és szabadságjogok védelmét; a fiatal generációk modern jövőképének kialakítását. A névtelenségüket őrző szervezők azt mondják „senki nem tagja egyik mai pártnak sem, nem áll mögöttünk Soros György és nem támogat minket senki”.

A bujkáló párthoz hasonlóan ma még keveset lehet tudni a várhatóan február 17-én Londonban megalakuló Európai Alternatíva Pártról is. A külföldön élő magyarok érdekeinek képviselőjeként teljes választójogot követelnek az „élhetetlen körülmények miatt külföldön munkát vállalni kényszerült” magyar állampolgároknak. Egyablakos online ügyintézést kérnek, az évente hazaküldött 1000 milliárd forintjuk fejében azt várják a kormánytól, hogy alapítson a nagy magyar kolóniákban: Londonban, Brüsszelben, Bécsben magyar iskolákat és teremtsen valós hazatérési lehetőséget számukra. S akkor még nem beszéltünk az olimpia-népszavazás aláírásait gyűjtő Momentum Mozgalomról, amely már bejelentette, hogy az akció után párttá alakul. A szervezet eddigi működésével máris elérte, hogy a Medián szerint a biztos szavazók 2 százaléka mögöttük áll.

Biztosak lehetünk benne, hogy az idén hosszú lesz az újonnan létrejövő kis pártok listája, ahogy az előző választás előtt is. Becsületes célokért indulnak, de attól még szabdalják az ellenzéket és ez a kormánypártoknak segít, vagyis épp azoknak, akiknek a ténykedése kiváltotta az alakuló szervezetek tagságának tiltakozását.