Bihari Tamás;

Brüsszel;háború;Orbán;

2017-02-17 06:22:00

Aggódik az uralkodó klán

Aggódik a kormányfő amiatt, hogy Brüsszel az adópolitika mellett megtámadhatja a munkahelyteremtő támogatások nemzeti hatáskörben tartását is. Csakhogy egyik területen sem akar beavatkozni az Európai Bizottság, csupán a közös jog betartását - amelyet Magyarország is elfogadott - kéri számon. A munkahelyteremtő támogatás bizonyos korlátozása viszont hátrányosan érintheti az Orbán-klán üzleti érdekeit.

Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy továbbra is dönthetnek-e adóikról szabadon a nemzetek. A munkahelyteremtő támogatásoknál pedig ugyanez a kérdés, mert az Unió azokat is támadás alá veszi - állította Orbán Viktor évértékelőnek beharangozott szónoklatában, amelyben még további négy megvédendő területet is megemlített. "Ebben az öt kérdésben nekünk, magyaroknak egyértelmű választ kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy Magyarország a 2017-es évben is győztes ország legyen " - mondta.

A szakértők szerint azonban Orbán Viktor fölöslegesen aggódik. Arról nem is szólva, hogy az Uniónak Magyarország is a tagja, és például a közösségi adószabályok megváltoztatását, ha azok valamelyik ország számára hátrányosak, az adott tagállam megvétózhatja. Így semmi szükség a meg sem indított támadás elleni védelemre.

Általános tilalom nincs az Unióban munkahelyteremtő támogatások nyújtására sem. A jelentősebb beruházások esetében akár milliárdos összegeket is adhat a kormányzat az adott cégnek, igaz, mielőtt erről döntene, meg kell indokolnia Brüsszelben a tervezett lépést. Az indokok között szerepelhet a területfejlesztés, a munkahelyek védelme, a helyi iparűzési adó megteremtése, illetve a költségvetésbe befolyó személyi jövedelem adó, illetve nyereségadó bevétel növelése. Átlagosan 5-6, esetenként 8-10 millió forint is jut egy-egy munkahely megteremtésre. Az uniós illetékesek még azt vizsgálhatják, hogy a beruházás, a támogatás megfelel-e az európai általános felzárkóztatási, fejlesztési céloknak, amiért Magyarország is a kohéziós pénzeket kapja. Ha e magyar kormány megindokolja, hogy ezekkel összhangban van a beruházás, a munkahelyteremtő támogatás, akkor Brüsszel nem emelhet kifogást.

Eddig még egyszer sem tagadta meg Brüsszel a magyar kormány egyedi döntése alapján biztosított készpénztámogatást (ekd), illetve adókedvezmény nyújtását. Azt persze zokon vették az uniós biztosok, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter korában az Audinak nyújtott több mint 40 milliárd forintos állami támogatásból 20 milliárdot meghaladó összegre "elfelejtett" engedélyt kérni.

Kétségtelen, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) átlagosan legföljebb 1-1,5 millió forintos támogatást kapnak munkahelyenként, de nem ördögtől való a multik sok milliárdos kistafírozása sem - nyilatkozta a Népszavának Józsa István, az országgyűlés európai ügyek bizottságának gazdasággal, energetikával foglalkozó országgyűlési képviselője. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy minél tőkeigényesebb, minél magasabb technológiai színvonalat képvisel egy beruházás, annál kevesebb élőmunkára van szükség. Vagyis a beruházási értékből kevesebb jut munkahelyteremtésre. mert a korszerűtlenebb üzemekhez képest a kevesebb munkavállaló sokkal magasabb termelési értéket állít elő, ami után a költségvetésbe több helyi iparűzési, illetve nyereségadót fizeti. Ez a technológiai, vagy foglalkoztatási paradoxon, amikor minél magasabb technológiai szintet képvisel egy üzem, annál kevesebb emberre van szükség. Ezért is elhibázott Orbán Viktor újraiparosítási koncepciója, mert az iparosítás csak önmagában nem képes felszívni jelentős számú munkaerőt.

Brüsszel a munkahelyteremtő támogatások esetében csak azt vizsgálja, hogy nem tiltott állami támogatásról van-e szó. Orbán Viktor árnyékbokszolásba kezd, amikor a munkahelyteremtő támogatások elleni uniós támadásról beszél. Az persze lehet, hogy a kormányfőt az egyeztetési szabály zavarja, mert esetleg a hozzá közel álló oligarchák, például Mészáros Lőrinc valamelyik beruházásnak kiugróan nagy összegű munkahelyteremtő támogatását Brüsszel nem hagyná jóvá.

A 2014-ben újrafogalmazott és 2020-ig érvényes szabályok időközben ugyan tovább enyhültek, de egyebek mellett turisztikai, valamint kereskedelmi tevékenységre irányuló beruházáshoz továbbra sem nyújtható munkahelyteremtő támogatást. A kormányfő Brüsszel ellenőrző lehetőségével kapcsolatos aggodalmát talán az is táplálhatja, hogy a családja és hozzá közel álló üzleti körök már a kereskedelemben és a turisztikai iparban is megjelentek.