Budapesti olimpia - Közel a visszalépés

Publikálás dátuma
2017.02.17 21:50
Harmincegy dobozban szállították az íveket a Fővárosi Választási Irodához FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Erősen túlteljesített a Momentum Mozgalom: miközben körülbelül 138 ezer hiteles szignóra van szükség a népszavazás kiírásához, számításaik szerint több mint negyedmillió aláírást adtak le tegnap. A kormány máris hátrál, és a fővárosra tolnák az olimpiai rendezésének ügyét, pontosabban az esetleges kudarcot. Sőt, Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte, ha tényleg csak rajta múlik, akkor Budapest már szerdán kiszállhat a pályázatból.

Üdvrivalgásban és tapsban törtek ki a Momentum Mozgalom szimpatizánsai, aktivistái a Városház utcában, a Fővárosi Választási Irodánál, amikor pénteken, nem sokkal dél után Fekete-Győr András, a civil szervezet elnöke bejelentette: 266 ezer 151 aláírás gyűlt össze az olimpiarendezés ügyében kezdeményezett helyi népszavazás támogatására. Fekete-Győr az aláírások leadáskor rögtön üzent is Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Fidesznek és Tarlós István főpolgármesternek: óriási mulasztás volt, hogy nem kérdezték meg az embereket arról, akarnak-e olimpiát. Most pedig - tette hozzá - a Fidesz részéről már gyávaság és árulás lenne, ha a népszavazást megpróbálná ellehetetleníteni, vagy visszavonná a pályázatot.

Korántsem véletlen, hogy a Momentum Mozgalom elnöke már a Fidesz és a kormány hátrálásról beszélt. Világossá vált ugyanis, hogy a kormánypárt elkezdte a fővárosra tolni az ügyet. Elsőként Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető pendítette meg még csütörtökön, hogy a pályázatot Budapest adta be, így sem a kormánynak, sem a Fidesz frakciónak nincs ráhatása az ügyre. A Népszava szerette volna megtudni, hogy Orbán Viktor mit gondol a sikeres aláírásgyűjtésről, de a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan nem válaszolt megkeresésünkre. A hvg.hu pénteki információ szerint azonban a Fidesz frakcióülésén, zárt ajtók mögött Orbán azt mondta: "nem a Fidesznek vagy a kormánynak, hanem Budapestnek kell reagálnia, hiszen nem a párt vagy a kormány, hanem Budapest pályázott a 2024-es rendezésre." Minderre pénteken Kósa ismét ráerősített: "egyértelműen a fővárosnál pattog a labda", "nem mi vagyunk az urai az ügynek", hiszen a játékok megrendezésére a főváros jelentkezett. Mindez persze csak formailag igaz, hiszen a Fidesz, a kormány és maga a miniszerelnök is mindvégig saját ügyként menedzselte a pályázatot.

A kormányzat rapid álláspont-váltására gyorsan reagált, Tarlós István is. A főpolgármester előbb azt mondta: "ha összegyűlt a megfelelő számú aláírás az olimpiai népszavazás kiírásához, akkor személy szerint erősen el fogok gondolkozni, hogy vissza kell-e vonni a pályázatot." Hozzátette: "én ugyan úgy gondolom, hogy a város fejlesztésének biztosan jót tenne az olimpia. Ám egykor én is vezettem népszavazást és el tudom fogadni, hogy vannak párhuzamos igazságok." Tarlós azért az ellenzéknek is odaszúrt: "akik ma elkezdték verni a dobokat, azok másfél éve még erősen megszavazták az olimpiát. Hogy a fenében van ez?" Nem sokkal később azonban az Indexnek már ennél keményebben fogalmazott. Kijelentette, hogy ha a Momentum aláírásgyűjtésének sikere után a kormány tőle várja el, hogy lefújja az olimpiai pályázatot, akkor ő megteszi ezt a lépést. Jelezte ugyanakkor, hogy előbb azért beszélne a miniszterelnökkel és Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével. Ha utána úgy látja, hogy "tényleg így van, és mindenki visszalép, és mindenki rá néz, akkor ő ki fogja mondani, amit kell, és szerdán beviszi a fővárosi közgyűlés elé az olimpia visszavonásáról szóló javaslatot"- idézte a hírportál a főpolgármestert.

A Tarlós által remélt egyeztetést hamar megtartották: a távirati iroda jelentése szerint a miniszterelnök és főpolgármester már tegnap "hosszabb megbeszélést folytatott a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról". Részleteket nem közöltek, csak annyit: "jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is külön-külön áttekinti a helyzetet. Ezt követően - még szerda este, de legkésőbb a csütörtöki nap folyamán - Orbán Viktor és Tarlós István újból találkoznak, és megvitatják a további szükséges teendőket".

Megszólalt a MOB elnöke is; Borkai azt mondta, a MOB "a szakmai oldalt képviseli", arról dönteni azonban, hogy Budapest továbbra is megrendezné-e az olimpiát, a Fővárosi Önkormányzat jogosultsága.

Miközben a Fidesz és a kormány máris politikai és kommunikációs kármentésbe kezdett, a Momentum még csak most lendülne bele igazán. A sikeres kampány után a mozgalom - amelynek vezetői már korábban bejelentették, hogy a szervezet párttá alakul - országjárásra készül. Minden megyeszékhelyre elmennek, szeretnék megismerni a helyi problémákat, kialakítani a "cselekvés helyi köreit". Fekete-Győr András ezzel kapcsolatban azt mondta: "ne hagyjuk magunkat eltiporni, nem szabad félni. Foglalkozzunk a közös problémákkal, fogjunk össze, csatlakozzatok hozzánk. A sikeres kampányra utalva hozzátette azt is: ezek az aláírások jelentik az új kezdetet.

Megint megretten a hatalom az "erőtől"
Minden olyan alkalommal, amikor a Fidesz erővel találta szembe magát, megfutamodott. A legvalószínűbb, hogy most is ez fog következni - fogalmazott lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzőjét arról kérdeztük, hogy a kormánypárt mit léphet a Momentum sikeres aláírásgyűjtésére válaszul. Juhász szerint, ha 266 ezer aláírás összegyűlt - amely brutális szám -, akkor elég egyértelmű, hogy a népszavazás a Fidesz vereségével végződne. Így a szakértő nem számít arra, hogy Orbánrék beleállnának az olimpiai vitába. "Megpróbálnak nem beszélni az olimpiáról, kilépni belőle. A fővárosra hárítás ennek az első lépése" - vélekedett Juhász, aki szerint most nagyobb a Fidesz problémája, mint az internetadó belengetésénél volt. A mostani gyűjtés ugyanis egy deklaráltan ellenzéki politikai mozgalomnak a zászlóbontása, így hiába szeretne nagyon menekülni a hatalom, nem tudják teljesen elkerülni, hogy ne reagáljanak a Momentumra. Úgy tűnik velük számolni kell - mondta a szakértő.


Informálisan befolyásolhatja a NOB döntését

"Ez egy magyarországi folyamat, és a NOB ezen a ponton nem kommentálja" - reagálta lapunk megkeresésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek sajtóosztályát megkérdeztük arról, befolyásolja-e a döntéshozatal folyamatát, ha egy pályázó városban ilyen sok aláírást gyűjtenek össze, majd esetleg népszavazást tartanak az Olimpia-rendezésről. Arról is érdeklődtünk, az elbíráló bizottság figyelembe veszi-e a közhangulatot a pályázó városban, illetve lehet-e emiatt akár pontokat is veszítenie.

"A NOB figyelembe veszi a társadalmi támogatottságot a döntésben, de ehhez független és teljesen titkosan kezelt közvélemény-kutatást végeznek" - mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint azonban, ha most kialakul egy olimpiaellenes hangulat, az hatással lehet majd a NOB titkos kutatására, ami viszont már súlyosan latba esik a rendező ország kiválasztásánál. Pontosan azt sem lehet tudni, hogy a kutatást mikor végzi a nemzetközi szervezet, az eddigi gyakorlatok alapján a döntés évében szokták. Ha lesz népszavazás, az informálisan hatással lehet a NOB-ra, de a hivatalos döntéshozatalba csak a saját közvélemény-kutatásuk számít bele - hangsúlyozta a szakértő.

Mikor szavazhatunk?
A több mint negyedmillió aláírás megszámolására és hitelesítésére 45 nap áll a választási iroda, illetve a választási bizottság rendelkezésre. Ha minden érintett testület, szervezet felpörög, és a feljelentők is visszafogják magukat, akkor - legalábbis az Index számításai szerint - akár már nyár elején megtartható lenne a népszavazás. Sőt, a Momentum májust is el tud képzelni, de erre nagy esély nincs, mivel az összes szereplő hatékony és gyors munkájára lenne szükség, nem beszélve a bírósági procedúrákról. Valószínűbb - és erre a Civil Összefogás Fórum szóvivője már utalt is -, hogy több Fidesz-barát személy vagy szervezet jogorvoslati kérelmet nyújt be, és ha minden testület kihasználja a jogszabályban rendelkezésére álló időt, akkor a nyár végére, szeptemberre, de akár októberre is tolódhat a szavazás időpontja. Ez azért lenne érdekes, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeptember 13-án dönt a 2024-es olimpia helyszínéről. Vagyis könnyen megeshet, hogy a NOB-döntés utánra írják ki a népszavazást, amikor okafogyottá válhat az egész procedúra.



Szerző
2017.02.17 21:50

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30