Elnépteledik az orosz Távol-Kelet

Publikálás dátuma
2017.02.20. 06:32
Így hordják az ivóvizet a kelet-szibériai Cseremsankában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLEG NYIKISIN
Kilátástalannak tűnő küzdelem folyik az orosz Távol-Keleten azért, hogy valahogy megtartsák a lakosságot és megakadályozzák a további elvándorlást. Már ingyen adják a földet, csak hogy maradjanak vagy jöjjenek ide az emberek. Ha ez az újabb kísérlet is dugába dől, félő, hogy ez a gigantikus térség teljesen elnéptelenedik.

Ha ránézünk Oroszország térképére, azon a Távol-keleti szövetségi körzet irdatlan nagy térséget ölel át: 6 millió 215.900 négyzetkilométert. Ide tartozik az Amuri, Kamcsatkai, Magadani, Szahalini terület, a Habarovszki és a Tengermelléki határterület, Jakutföld, Csukcsföld és a Zsidó Autonóm Terület. Olyan városok vannak itt, mint Vlagyivosztok. És mindössze 6,2 millió lakos! Ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre egyetlen ember jut. Ilyen gyér népsűrűség sehol másutt nincs Oroszországban.

A helyzet drámaiságát jól érzékelteti, hogy az orosz kormány nagy sikerként könyveli el, hogy 2016-ban 25 év óta a legjobb eredményt érték el, mivel a lakosság csökkenése az előző évinek a felére esett vissza, ám így is folytatódott. Hivatalos adatok szerint évente 20-30 ezer ember hagyta ott a Távol-Keletet. A legnagyobb veszteség a rendszerváltozás után, a reformok időszakában volt. 1991 és 2010 között lakosságának 22 százalékát vesztette el a térség. 2015-ben mintegy 24 ezren mentek el, miközben a lakosság természetes szaporulata mindössze 8 ezer volt.

Reményteljes nagy változásra a kormányzat sem számít, ami lemérhető abból, hogy a kitűzött cél mindössze az, hogy 2020-ra 6,3 millió legyen a népesség, 2030-ra pedig elérjék a 8,5 milliót. Ehhez is nagy erőfeszítésekre van szükség. Az adókedvezményektől kezdve a családtámogatásig sok mindennel próbálkozik a kormányzat. Rubelmilliárdokat fordítanak befektetésekre. Siker, hogy 1 rubelnyi költségvetési befektetésre 13 egyéni befektetés jut. Ötszáz projektről írnak, új gyárak, üzemek, termelő, feldolgozó komplexumok szerepelnek a tervekben. Tavaly 25 új vállalat kezdte meg működését, idén ötvenre számítanak, összességében 3 éven belül 280 új vállalat 34 ezer dolgozóval lát munkához. A legjelentősebbek közé tartozik a nukleáris technológiával foglalkozó vlagyivosztoki nemzetközi tudományos kutató központ.

Ennek ellenére, mint ez a Nyezaviszimaja Gazeta cikkeiből kiderül, az orosz Távol-Kelet lakossága csak egy valamiben tartozik az élenjáró körzetek közé: a reáljövedelmek esése tekintetében. S a beruházások csökkenése is ott a harmadik legnagyobb az országban. A többi régióval összevetve még mindig rosszabb a szociális ellátás, mint másutt. A munkanélküliség tavaly meghaladta az 5 százalékot.

Február elsejétől nagy kísérlet kezdődött az emberek ide csábításához. Ezentúl minden orosz állampolgár ingyen juthat egy hektár földhöz a Távol-Keleten, ha vállalja, hogy öt éven belül azt megműveli, építkezik rajta, vagy valamilyen vállalkozásba kezd. Ennek fejében öt év múlva a föld saját tulajdonába kerül. A múlt év júliusában életbe lépett törvény még csak a távol-keleti körzetben élőknek engedélyezte a föld használatba vételét, ezt terjesztették ki idén az egész lakosságra. A RIA Novosztyi beszámolója szerint az ország összes régiójából érkezett kérelem, Moszkva, Szentpétervár, a Krím-félsziget vagy Tatárföld is szerepel a 85 térség között, ahonnan útra kelnének az emberek az egy hektár föld reményében, mondjuk a sokezer kilométerre lévő, vulkánoktól terhes Kamcsatkára. A kérelmezők száma meghaladta az 58 ezret, ebből majdnem 22 ezren február elseje óta jelentkeztek. Érdekesség, hogy kollektív kérelmezők is vannak, ami arra vall, hogy egész falvak jöhetnek létre egy-egy ilyen kollektív beadvány eredményeképpen.

A legtöbben a Tengermelléket, Jakutföldet és Szahalint választották. Csak az érdekesség kedvéért, nézzük, mi jellemzi a legvonzóbb térségeket. A majdnem két Magyarország nagyságú, Vlagyivosztok székhelyű Tengermellék a Japán tengerrel, Kínával és Észak-Koreával határos. Zord időjárás, mínusz negyven fokos téli hideg, s a tájfunok aligha tartoznak a vonzó jelenségek közé. Állatai közül talán a leopárdot és a medvét tarthatja valaki vonzónak.

Jakutföld sok-sok magyarországnyi terület: 3.103.200 négyzetkilométer. Ez a világ legnagyobb olyan közigazgatási egysége, amely nem rendelkezik önálló államisággal. Fővárosa, Jakutszk Moszkvától 8.468 kilométerre fekszik. Északon a Jeges-tengerrel határos. Jelentős része az északi sarkkörön túlra esik, ami azt jelenti, hogy az ország nagy része az örök fagy birodalma. A tél 9 hónapig is eltarthat, a januári átlaghőmérséklet mínusz 50 fok. A január és a július között 75 fok a hőmérsékletbeli különbség.

Az 1062 kilométer hosszú Szahalin partjait az Ohotszkij és a Japán tenger, valamint a Csendes-óceán mossa. Nagy hegységeit mocsaras folyók választják el egymástól. 16 ezer tava, a tajga, a tundra elbűvölheti a turistákat, az élet azonban itt sem tartozik a könnyebbek közé. A hírekbe Szahalin leginkább a Japánnal fennálló konfliktus miatt kerül. A Kuril-szigetek négy japán szigetét ugyanis a második világháború után Oroszország elcsatolta. E miatt azóta sem jött létre Japánnal a békeszerződés. Fővárosa Juzsno-Szahalinszk több mint tizezer kilométerre fekszik Moszkvától. Ez is lehetett az oka annak, hogy a 19. században Szahalinon építették ki a korszak leghírhedtebb büntető telepeit. Most ide kel útra néhány elszánt moszkvai, aligha a kalandvágy, inkább a megélhetés biztosítása hajtja őket.

Adódna egy egyszerűnek tűnő megoldás a térség benépesítésére. Ehhez meg kellene nyitni a határokat a kínaiak irdatlan tömege előtt. Nincs kétség, jönnének és velük együtt jönne a kínai tőke is. Az ezzel járó kockázatot azonban a Kreml nem vállalja. Még akkor sem, ha nemcsak emberben, de külföldi tőkebefektetésekben is szűkölködik az orosz Távol-Kelet. E helyett a kormányzat igyekszik olyan nagy beruházásokhoz megnyerni Kínát, amelyek vonzanák a tőkét, de nem járnának együtt a kínai dolgozók végleges letelepedésével.

Tíz orosz közül egy költözne
Felmérések szerint tíz orosz közül egy kész lenne arra, hogy a Távol-Keletre költözzön. A superjob.ru portál szerint 22 százalék fontolóra venné az áttelepülést, a megkérdezettek harmada elzárkózna ilyen változtatás elől, további harmada pedig nem is válaszolt. Az alacsony jövedelműek kétharmada még nem is hallott a programról. A fiatalok 14 százaléka elfogadná a lehetőséget.
Az idősebb generáció tud legtöbbet az ajánlatról, de legfeljebb 4 százalékuk költözne. Az RT által közölt felmérés szerint a program iránt érdeklődők 28 százaléka házat építene, 17 százalék mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre használná az ingyen kapott földet, 7 százalék a helyi turizmust fejlesztené.

Szerző

Európát győzködte Pence

Publikálás dátuma
2017.02.20. 06:31
Angela Merkel és Mike Pence külön megbeszélést is folytatott Münchenben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Mike Pence amerikai alelnök hétvégén, az 53. müncheni biztonságpolitikai konferencián igyekezett biztosítani az európai szövetségeseket, hogy az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettsége nem változik. Pence ugyanakkor megismételte Donald Trump elvárását, miszerint a NATO-tagállamoknak teljesíteniük kell védelmi kötelezettségeiket.

Az idei müncheni fórum vitáinak középpontjában az állt, mit várhat a világ a kiszámíthatatlan Trump-adminisztrációtól. Pence alelnök beszéde az Egyesült Államok hagyományos külpolitikai irányvonalát tükrözte vissza, de utóbb többen is kétségüket fejezték ki, hogy az alelnök Trump nevében beszélt-e, s az amerikai elnök is kész-e visszatérni a közös euroatlanti értékrendhez. Pence emlékeztetett, hogy csupán négy NATO-tagállam teljesíti vállalását, a GDP legalább két százalékát fordítva védelmi kiadásokra, s ha a többi tagállam nem zárkózik fel, az „alááshatja a katonai szövetség alapjait”. Az alelnök hangsúlyozta, Washington továbbra is számon kéri Oroszországon, hogy tiszteletben tartja-e a minszki megállapodást, de azt is megerősítette, hogy Trump azt reméli, közös nevezőt tud találni Moszkvával. Az alelnök beszédét mérsékelt taps fogadta.

Angela Merkel beszédében számos utalást tett a Washington és az európai szövetségesek közötti újkeletű nézetkülönbségekre. A német kancellár kiemelte a multilaterális együttműködés fontosságát, rámutatva, hogy a globális kihívásokat egyetlen állam sem tudja maga megoldani. Merkel jelezte, hogy Németország legfeljebb évi 8 százalékkal tudja emelni védelmi kiadásait, azaz, 2024-re teljesítheti a 2 százalékos vállalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Berlin jelentős terheket vállal a válságkezelésben, a nemzetközi fejlesztés, a szegénység, betegségek elleni küzdelem terén. Az ukrán válság rendezése kapcsán Merkel hangsúlyozta: „teljes szigorral” kell fellépni Oroszországgal szemben, mert a Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása aláássa a második világháború után kialakult békerendet. A kancellár kérdésre válaszolva a demokrácia egyik alappillérének nevezte a sajtó szabadságát.

Nagy érdeklődéssel követték John McCain volt republikánus elnökjelölt, arizonai szenátor felszólalását, aki egy panelbeszélgetésen elismerte, hogy zűrzavar uralkodik a Trump-kormányzat politikájában. McCain feltette a kérdést, vajon a müncheni fórum alapítóinak generációja mit szólna a világ jelenlegi állapotához. „Riasztónak találnák, hogy egyre jobban elfordul a világ az egyetemes értékektől, a vér, a faj és a szektarianizmus ásatag kötelékei felé. Aggódnának a bevándorlókkal, menekültekkel, kisebbségi csoportokkal, különösképpen a muszlimokkal szemben erősödő ellenségesség láttán. Aggódnának amiatt, hogy egyesek mind kevésbé képesek, s nem is akarják megkülönböztetni az igazságot a hazugságoktól. Aggódnának, hogy minél többen kacérkodnak az autoritariánus rendszerekkel” – fogalmazott beszédben. McCain az NBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, a demokrácia elengedhetetlen része az ellenvéleményeket is megfogalmazó szabad sajtó. A média elhallgattatásáról azt mondta, „így kezdték a diktátorok". A müncheni konferencián részt vett kongresszusi delegáció egyik demokrata tagja, Chris Murphy szenátor ugyan üdvözölte Pence alelnök beszédét, de a Reuters jelentése szerint úgy vélte, két rivális kormány hadakozik a Trump-adminisztráción belül.

Tovább keresi az elnök Flynn utódát
Donald Trump a hétvégét ismét a „nyári Fehér Házban”, Mar-a-Lago-i rezidenciáján töltötte. Az elnök szokatlan módon nagygyűlést tartott a floridai Melbourne-ben, ahol közvetlenül szólhatott híveihez. A tavalyi kampányt idéző rendezvényen Trump ismét a médiát támadta.
Az elnök vasárnap négy jelölttel is tárgyalt a Mike Flynn menesztésével megüresedett nemzetbiztonsági posztról, Robert Harward nyugalmazott altengernagy után David Petraeus volt CIA-főnök is jelezte, hogy nem vállalná a megbízatást.

Szerző

Időzített bombán hajóznak a Balatonon

Publikálás dátuma
2017.02.20. 06:21
Illusztráció: Thinsktock
Nehézséget okoz a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormányzatoknak az időszerűvé vált tőkeemeléshez a források előteremtése. Októberig van idejük a pénz előteremtésére, különben jön az állam, vagy más "megmentő". Vinnék a céget darabokban is, a kikötőkre bőven lenne jelentkező.

Időzített bombán ülünk – mondta a Népszavának Lengyel Róbert, a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart) legnagyobb részvényhányaddal bíró Siófok független polgármestere annak kapcsán, hogy csaknem másfél milliárd forinttal kell(ene) feltőkésíteniük a hajózási céget a tulajdonos önkormányzatoknak.

Önkormányzatok részvényaránya a Bahart Zrt.-ben (a legnagyobb részvényesek, százalék)
Siófok 44,21
Keszthely 12
Balatonfüred 9
Balatonboglár 7,49
Balatonföldvár 5,49
Balatonlelle 4,51
Fonyód 3,73
forrás: Bahart

A kikötővel rendelkező balatoni önkormányzatok két lépcsőben, az első Orbán-, majd a Gyurcsány-kormány idején jutottak a Bahart részvényeihez egyebek között azzal a feltétellel, hogy 2017. októberig csaknem 1,5 milliárd forintos tőkeemelésben részesítik a céget. Siófok az évek során rendre felvásárolta más települések forrásteremtő céllal eladásra kínált értékpapírjait, s mára ötven százalékhoz közeli tulajdonhányadot szerzett. Így a tőkeemelésből is Siófokra jut a legnagyobb összeg, több mint 700 millió forint, ami a polgármester szerint idei költségvetésük fejlesztési keretének jelentős részét el is viszi.

De a nem egészen nyolc százaléknyi tulajdoni hányaddal bíró Balatonboglár, vagy például az öt százalékkal sem rendelkező Balatonlelle számára is nehézséget okoz a rá jutó több mint száz, illetve csaknem százmillió forint kifizetése. A tulajdonos települések polgármestereinek köreiből hallottuk: mivel szerintük idő kérdése csak, hogy Siófok ötven százalék fölé kerüljön, amivel ugyanakkora szavazati arány is jár, „akkortól fogva a többiek csak asszisztálnak, a döntésekbe nem tudunk beleszólni, egyből elértéktelenedik a tulajdonrészünk”. Akadt olyan a városvezetők közül, aki felvetette: az ellenben már tárgyalási alap lehetne, ha a kikötők a Baharttól az önkormányzatokhoz kerülnének, mert a működtetésből származó bevétel onnantól kezdve hozzájuk folyna be.

– A város vezetése egységes abban, hogy ezt a nagy múltú céget egyben és Siófokon tartsuk – így Lengyel Róbert siófoki polgármester. – Vannak hírek arról, hogy az állam is szemetet vetett a hajózási vállalatra, akadnak kisebbségi részvényesi törekvések a feldarabolására, mások szeretnék „elköltöztetni” Siófokról.

Tény: a balatoni kikötőkre régóta, sokaknak fáj a foga…

Kollár József: A Bahart-részvény jobb, mint az állampapír
Elképzelhetőnek tartja, hogy egy ma még ismeretlen, de pénzes „megmentő” fizessen az önkormányzatok helyett, aki nyilván kérne is valamit cserébe? – kérdeztük Kollár Józseftől, a Bahart vezérigazgatójától.
– Nem tartom elképzelhetőnek pénzes megmentő megjelenését. Zajlanak az egyeztetések, úgy gondolom, a tulajdonosok kellő komolysággal kezelik ezt a kérdést. Egy halasztást már kaptak az önkormányzatok öt éve, újabb nem valószínű, így a feltőkésítés idén megtörténhet.
– Felül kell vizsgálni a Balatoni Hajózási Zrt. működését – áll a múlt év végén elfogadott, 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési keretet véglegesítő kormányhatározatban. E mögött többen visszaállamosítási szándékot feltételeznek…
– A cég működésének a felülvizsgálata korábban is ismert szándék volt. A balatoni turizmus élénkítésében fontos szerepe lesz a közlekedés, ezen belül a vízi közlekedés fejlesztésének, amit dinamikusabbá, rugalmasabbá kell tennünk. A turizmusirányítás részéről természetes igény, hogy megvizsgálják, milyen állapotban van a Bahart, illetve hogy milyen fejlesztésekre van szüksége. (Kikötőfejlesztésre 2,1 milliárd, új hajók beszerzésére 4,9, a Fonyód és Badacsony közé tervezett második kompra 5,6 milliárd forintot fordíthat a Bahart – a szerző.)
– Megéri Bahart-részvényesnek lenni? Néhány polgármester ezt ma már megkérdőjelezi…
– A zrt. saját tőkéje 5,2 milliárd forint, ha ehhez hozzávesszük a várt fejlesztési milliárdokat és a tőkeemelést, akkor öt éven belül jóval több mint a dupláját érheti a cég. Ha ugyanezt a pénzt állampapírba fekteti egy önkormányzat, akkor csak 2,5-3 százalék a hozam, míg a Bahart-részvényé jóval magasabb. És a tőkeemelés után már százmilliós osztalékkal számolhatnak a tulajdonosok.



Szerző