Rejtegetett szegénység - Nehezen adja ki az adatokat a KSH

Publikálás dátuma
2017.02.21 22:00
Létminimumon élő háromgyerekes család – félretenni már nem tudna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
A létminimumot és a társadalmi minimumot is kiszámítaná a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ám kétséges, lesz-e erre lehetősége. A méréseket ugyanis csak akkor végezhetik el a szakértők, ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hajlandó eladni a kutatóknak a szükséges adatokat.

A létminimum-számítások mellett a társadalmi minimumot is szeretné évente meghatározni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) - tudta meg a Népszava Sáling Józseftől, a tömörülés bérpolitikai ügyvivőjétől. Ezt a feladatot is a Policy Agenda elemzői készítenék el, ahogyan tavaly ők állították össze a szakszervezetek és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a 2015-ös magyar létminimumot is, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai okokra hivatkozva 2015 végén beszüntette ezeket a számításokat.

A létminimum és a társadalmi minimum közti különbséget úgy magyarázta az elemző intézet munkatársa: a létminimum azt mutatja meg, mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak a szerény megélhetéshez anélkül, hogy tartalékot tudnának félretenni váratlan kiadások esetére. A társadalmi minimum annyival több, hogy lehetővé tesz egy nem magas, de rendszeres megtakarítást, vagyis nagyobb biztonságot nyújt a családoknak – magyarázta Kiss Ambrus, a Policy Agenda kutatási igazgatója. Hasonló elemzéseknél a létminimumnál általában 20 százalékkal magasabb összegben határozzák meg a társadalmi minimumot – tette hozzá a Policy Agenda kutatási igazgatója, kiemelve, hogy a létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

Épp erre hivatkozva szüntette be 25 év után a létminimum-számításokat a KSH: „a létminimum hazai elnevezése a köznyelvben a mélyszegénységre utal, de valójában az átlagos jövedelemhez közeli érték”, amely a szerény, de tisztes megélhetést biztosítja. Magyarországon egyébként 1990 szeptemberében parlamenti szakbizottságot hoztak létre a létminimum számítás módszertanának kidolgozására és a következő év júliusára elkészült feltételekkel számolták negyed századig a mutatót. A szakszervezetek nem fogadták el a KSH indoklását, hogy a módszertan azért nem jó, mert közben átalakult a lakosság fogyasztási szerkezete és a háztartások összetétele, változatlanul politikai döntésnek tartják a számítások leállítását. A MASZSZ szerint a lépés célja az volt, hogy a társadalom ne tudja meg, a magyar háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. Az érdekvédők a KSH döntése után bejelentették, hogy nemcsak a létminimum számítást készek támogatni, hanem minden olyan szakmai kezdeményezést, amely a dolgozói szegénység mérésére alkalmas. Sáling József ebből kiindulva azzal magyarázta a társadalmi minimum kiszámításának fontosságát: ez segítene meghatározni, mekkora nettó jövedelemért kell harcolniuk az érdekvédőknek, hogy abból már valamennyit félre is tudjanak tenni a 8 órában foglalkoztatott munkavállalók.

A MASZSZ felkérte a társadalmi minimum fogyasztói kosarának összeállítására a Policy Agenda kutatóit, és megkezdődtek az egyeztetések, hogy a számításokhoz szükséges adatbázist idén is megvehessék a KSH-tól. A hivatal a felkínált jelentős összeg ellenére még nem egyezett ebbe bele, de ha megakadályozzák az újabb „civil” számítás elvégzését, azt a szakszervezetek újabb politikai döntésként értékelnék. A lépés szerintük már csak azért sem lenne érthető, mert a tavaly év végi bérmegállapodás értelmében a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

Hogyan mérik a létminimumot?
Az egy főre jutó létminimum összege a Policy Agenda számításai szerint 2015-ben havonta 88 016 Ft volt. A létminimum-számítás egyik része az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) élelmiszer-normatívája alapján összeállított élelmiszerkosár, amely az egészséges felnőttek napi kalória igénye mellett azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekeknek és az időseknek ennél kisebb a szükséglete. Az elemző intézet honlapján olvasható részletek szerint a háztartások személyes kiadásaik 30,8 százalékát költik élelmiszerre, 22,8 százalékát fordítják lakásfenntartásra, aminek legnagyobb része, majdnem 70 százaléka energiavásárlásra megy el. Ezen felül 9 százaléknyi részt költünk közlekedésre, 5 százalékot egészségügyre és testápolásra, ennél többet, 6 és fél százalékot pedig eltelefonálunk. Ruhára, cipőre csak a jövedelem 3,6 százaléka jut, oktatásra, szórakozásra pedig kicsivel több, mint 5 százalék.


Statisztikai kísérletek

A Központi Statisztikai Hivatal a létminimum számítás eddigi megoldása helyett új eljárást akart bevezetni, de a „Létminimum számítás megújítása” című kiadványukban közreadott két javaslatuk nem nyerte el a szakmai közönség és a felhasználók tetszését. Mivel pedig sem a szakszervezetek, sem a kutatók nem álltak elő új javaslattal, a KSH úgy döntött, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére ezentúl kizárólag annak nemzetközileg elfogadott eszközét, a laekeni indikátorok mérőszámait használja és az így nyert adatokat a „A háztartások életszínvonala” című kiadványban teszi közzé.

A laekeni indikátorok, vagyis az egységes uniós szegénységi mutatók nemcsak a jövedelmeket mutatják meg, hanem a szociális hátrányokat, a társadalmi elszigetelődést is. Az átlagos jövedelem 60 százaléka alatt élőket tekintik relatív szegénységben élőnek, veszélyeztettnek pedig azokat, akik kilenc mutatóból legalább négyről kénytelenek lemondani, mert nincs elég pénzük például automata mosógépre, színes tv-re, évente egy hét nyaralásra.

2017.02.21 22:00

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33

Ellenőrizte már? Íme az ötös lottó nyerőszámai

Publikálás dátuma
2019.02.16 19:51
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az ötös lottó televízióban közvetített számsorsolásán az alábbi nyerőszámokat húzták ki:
37 (harminchét), 38 (harmincnyolc), 58 (ötvennyolc),      59 (ötvenkilenc),    68 (hatvannyolc).   Joker: 630350
Szerző
2019.02.16 19:51