Előfizetés

Paks 2 - Lázár brüsszeli útja után is uniós várólistán

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:05
FOTÓ: Népszava
Nem hozott előrelépést Lázár János tegnapi brüsszeli látogatása Paks ügyében: a miniszterelnökség vezetője nem találkozott az energiaügyért felelős uniós biztosokkal, és nem tartott sajtótájékoztatót sem a kormány által remélt eredményekről. Az atomerőmű-bővítés tiltott állami támogatásáról továbbra sincs bizottsági álláspont, mint ahogy a beruházói tender elmaradása miatt indított eljárást lezáró döntés tartalmát és indoklását sem ismerjük.

Az Orbán-kabinet Lázár keddi vizitjétől remélte, hogy a bővítés uniós engedélyezésének ügye kimozdul a holtpontról. Novemberben boldogan tették közzé, hogy az Európai Bizottság lezárta a bővítési beruházás verseny nélküli odaítélése miatt indult kötelezettségszegési eljárást. Csakhogy a döntés részletes tartalma és indoklása máig nem vált nyilvánossá, ami szinte példátlan a bizottsági gyakorlatban. Pedig ebből derülhetne ki, hogy milyen jogi megalapozást találtak az uniós versenyjog valamint az Euratom szerződés betűjét és szellemét is sértő tender nélküli eljáráshoz, az orosz Roszatom uniós piacra való beengedéséhez. A Népszava információi szerint a napokban a Bizottság belső piaci főigazgatósága levelet írt a furcsa eljárás okait és hátterét firtató Jávor Benedeknek: a Párbeszéd EP-képviselőjének küldött irat azt tartalmazza, hogy az érdemi válasz „további elemzést és konzultációt igényel”, ami azt jelzi, hogy az uniós testület nem találja a megfelelő jogi indoklást a minden bizonnyal politikai alapon meghozott döntéshez.

A múlt év végi optimista hangulatban Orbánék még decemberre (mindenképpen karácsony előttre) remélték a másik, a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárás befejezését is – itt azt kellene elhitetni a Bizottsággal, hogy a bővítési projekt nem tartalmaz állami támogatást, vagy ha mégis tartalmaz, akkor a magyar állam indokoltan költi az adófizetők ezermilliárdjait egy nukleáris beruházásra.

Úgy tudjuk, Lázár sem Maros Sefcovic, a Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, sem pedig Miguel Arias Cañete klíma- és energiaügyekért felelős főbiztossal nem találkozott, bár a brüsszeli útnak nyilvánvalóan célja volt a függőben lévő eljárások felgyorsítása. A magyar kormány és az Európai Bizottság helyzetét egyaránt nehezíti, hogy az LMP-s Ungár Péter és a Liberálisok lépései nyomán kiderült: a bővítési üzlet tető alá hozásában tisztázatlan, de jelentős szerepet játszó Klaus Mangold lobbista (a német sajtóban „Mr. Oroszország") négy szerződést is kötött a magyar állammal, miközben nem szerepel az EU lobbijegyzékében. Az LMP vizsgálatot is kezdeményezett ellene tiltott lobbitevékenység gyanúja miatt.

Olimpia- Vidékről nézve

- Uszkáról nézve Budapest csak egy távoli bolygó, az olimpia ügye meg egy elvont, a mindennapi valóságtól, a megélhetésért folyó küzdelemtől olyan messze álló „valami”, ami még csak meg sem borzolta az itteniek kedélyét – ezt mondta lapunknak Sértő-Radics István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkisebb, négyszáz lelkes településének polgármestere, s egyben háziorvosa. 

Amíg a fővárosban zajlott a megrendezéssel kapcsolatos kampány és ellenkampány, addig az uszkaiak dideregtek, mert elfogyott a szociális tüzelő, sőt, az a fabrikett is, amit az önkormányzat a legrászorultabbaknak vásárolt. Megelőzve, hogy az emberek az utolsó ruhadarabjaikat eltüzelve melegedjenek, a leghidegebb napokon kinyitották a helyi idősek otthonát, s befogadták azokat, akiknek otthon már nem volt mivel befűteni.

Annak híre azonban Uszkára is eljutott, hogy a Momentum néhány hét alatt a népszavazás kiírásához szükséges szavazatok dupláját gyűjtötte össze: ez már megütötte a fővárostól 365 kilométerre lévő falucska lakóinak ingerküszöbét is. – Egyfajta, jé, hát nincs veszve minden, ez is megtörténhet érzéssel fogadták a tényt, amin pártállástól függetlenül meglepődtek – mondta a polgármester.

A szegedieket nem rázza fel, nem osztja meg, s nem is nagyon érdekeli az olimpia – hallottuk a városban élőktől. Nem sportszakmai, hanem politikai ügyként tekintettek rá, Orbán Viktor „játszóterének” értékelték, s ennek fényében reagáltak is rá. Vagyis a miniszterelnök feltétlen hívei mellette, a másik tábor tagjai pedig ellene érveltek. Utóbbiak viszont most szinte választási győzelemként értékelik a népszavazási sikert, s egy olyasfajta lakmuszpapírnak tekintik, amely akár a jelenlegi hatalom megbuktatásának lehetőségét is jelezheti. Hasonló fogadtatásról számoltak be azok is, akiket Pécsen megkérdeztünk. - Egyetlen ismerősöm sem beszélt az olimpiáról, sem akkor, amikor a kormány elkezdte sztárolni a kandidálást, sem most, hogy a Momentum megszerezte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat – mondta egy helyi nyugdíjas. - Nem volt a közbeszédben, inkább csak egy hír maradt az összes többi között, amiről a tévében, rádióban beszélni szoktak. Ha kommentálták is, inkább olyasfajta éllel, hogy az olimpia sem más, mint egy „Paks2”, olyasmi, amiből rengeteg pénzt el lehet lopni.

A győriek viszont jó érzékelhetően kevésbé ágáltak az olimpia megrendezése ellen. Ennek egyrészt oka lehet, hogy polgármesterük, a város irányításában a pártharcok fölé emelkedett, s inkább pragmatikus településpolitikát folytató fideszes Borkai Zsolt egyben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, másrészt a település egy nagyszabású eseménysorozatra, a július 23-tól 29-ig tartó Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra készül, ahová Európa 50 országából 3600 sportoló érkezik. Létszámát és szervezettségét tekintve a rendezvény egy téli olimpiához hasonló nagyságrendű. A helyiek ráadásul saját bőrükön is tapasztalják a rendezvény hasznát: a kormány eddig több mint 20 milliárd forinttal támogatta az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtését. Valamennyi létesítmény a helyi igényeket szolgálja, az ifjúsági olimpia után sem marad kihasználatlanul.

Wass Albertet csak nyomokban szerepelteti a Fidesz

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:03

Ahhoz képest, hogy milyen nagy volt körülötte a politikai felhajtás, Wass Albertet csak nyomokban szerepelteti a Fidesz a Nemzeti alaptantervben (Nat). A közéleti viták elcsitultak, és bár kevesebbet hallani róla a hírekben, népszerűsége töretlen a jobboldalon. Halálának évfordulóján tizedik alkalommal mintegy hatvan helyszínen rendeztek úgynevezett "felolvasó maratont".

Bizonyára sokak lelkébe befészkelődött tavaly valamilyen furcsa, kellemetlen hiányérzet, amelynek okára képtelenek voltak rájönni. Segítünk. Az történt, hogy – a köztéri alkotások adatbázisa, a Köztérkép.hu szerint – 2016-ban egyetlen emlékművet sem állítottak Wass Albert tiszteletére. Sem szobrot, sem domborművet, de még kopjafát sem. Az előző években is mindössze egyet-egyet.

Az író szobra Debrecenben FOTÓ: NÉPSZAVA

Az író szobra Debrecenben FOTÓ: NÉPSZAVA

Csüggedésre sem ok, így is van belőlük elég, több mint ötven szerte az országban. Nem beszélve a róla elnevezett utcákról, terekről, közintézményekről. Ha így megy tovább, Wass Albertnek rövidesen több szobra lesz az országban, mint József Attilának – jósolta pár éve Pótó János történész.

A szoboralapítási láz időközben csökkent ugyan, ebből azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke legalábbis nem érzékeli, hogy lanyhulóban lenne Wass kultusza. Inkább csak a közéleti vihar ült el, amit a kormány azzal kavart, hogy Nyirő József és Szabó Dezső társaságában Wass Albertet is a Nemzeti Alaptanterv (NAT) részévé tette. (A 2012-es döntést az akkor még karakteresen szélsőjobboldali Jobbik a saját sikereként ünnepelte.)

A nyilvánosságban folyó viták elcsendesültek, a megosztottság megmaradt – jellemezte a helyzetet Arató, aki korábban pejoratív értelemben vett lektűrszerzőnek titulálta Wass Albertet. Állítását nem vonja vissza, de igyekszik árnyaltabban fogalmazni. Bár a Farkasverem szerinte nem korszakos remekmű, kétségkívül „elég jó regény” (Wass 1934-ben ezért kapta meg a Baumgarten-díjat). Legismertebb könyve, A funtineli boszorkány is figyelmet érdemel.

Ha a politikai vonatkozásokat figyelmen kívül hagyjuk, és szigorúan irodalmi szempontból vizsgáljuk munkásságát, Wass Albertről akkor sincs teljes közmegegyezés – jegyezte meg Arató László. Miközben mértékadó irodalmi körökben jellemzően nem tartják nagyra műveit, olyan elismert író-irodalomtörténészek is méltatják, mint például Grendel Lajos.

Ezzel szemben Arató határozottan úgy gondolja, hogy Wass Albert a legkevésbé sem tartozik a kiemelkedő szerzők közé. Régimódi, XIX. századi sémát követő, ideologikus könyvei leegyszerűsített természetmítoszra, a „romlott város” és a „romlatlan természet” ellentétpárjára épülnek. Költőként Wass még kevésbé jelentős. Számos író van, aki Arató László szerint nála sokkal jobban megérdemelné, hogy bekerüljön a NAT-ba.

Apropó: senki ne higgye, hogy Wass Albert szerves része az alaptantervnek. A középiskolai anyagban éppen csak a neve tűnik fel, a kisiskolások számára pedig csupán lehetséges gyermekvers-szerzőként ajánlják. Regényei totálisan kimaradtak. A politikai kommunikáció tehát lényegesen nagyobb nyomatékot adott személyének, mint amit a NAT tükröz – nyugtázta Arató László.

Wass kultusza a kerületi és országos szavalóversenyeken érhető tetten – mondta. Nincs jele annak, hogy versei vesztettek volna népszerűségükből, noha ezek inkább hatásos szavalati darabok, mintsem gazdag jelentésű vagy eredeti formanyelvű költemények. Bármi szerepel is az alaptantervben, Arató László tényként közölte: Wass Albert betört a köztudatba.

Emlékének ápolását szolgálja a „25 órás Wass Albert felolvasó maraton a Kárpát-medencében és azon is túl”, amit halálának évfordulóján rendeztek meg a minap – immáron tizedik alkalommal, nagyjából hatvan helyszínen. A helyi szervezők sok esetben hangsúlyozták, hogy Wass Alberten kívül más magyar írók, költők műveit is szívesen fogadják.

A Jobbik budai szervezetei például a Keleti Károly utcában jöttek össze, a programban többek között Döbrentei Kornél, Dörner György, Gregor Bernadett és Gyöngyösi Márton fellépése is szerepelt.

Politikai hitvallás dolga
Wass Albert 1908-ban született Erdélyben, a II. világháború után emigrált. Az Egyesült Államokban halt meg 1998-ban. Öngyilkos lett. Magyarországon a rendszerváltásig ismeretlen volt, utána viszont tízezrével keltek el a könyvei. Az egyik tábor íróként középszerűnek, politikailag vállalhatatlannak – antiszemitának és háborús bűnösnek – tartja. Az ellentábor szerint Wass Albert műveit áthatja a magyar nemzeti érzés, a háborús bűnök elkövetéséből pedig semmi nem igaz: ártatlanul, koncepciós perben ítélték el a „románok”. Aligha közlünk újdonságot azzal, hogy Wass Albert elsősorban a jobb– és szélsőjobboldalon örvend nagy népszerűségnek. Könyveit szeretni vagy elutasítani nem pusztán ízlés kérdése. Ismét Pótó János történészt idézzük: A jobboldali kultúrkör másod- és harmadvonalbeli írókat sztárol. Teljesen világos, hogy ebben nem az irodalmi élmény, hanem egyfajta zavaros politikai hitvallás játszik szerepet.