Lázár János;paksi bővítés;Paks 2;

2017-02-22 06:05:00

Paks 2 - Lázár brüsszeli útja után is uniós várólistán

Nem hozott előrelépést Lázár János tegnapi brüsszeli látogatása Paks ügyében: a miniszterelnökség vezetője nem találkozott az energiaügyért felelős uniós biztosokkal, és nem tartott sajtótájékoztatót sem a kormány által remélt eredményekről. Az atomerőmű-bővítés tiltott állami támogatásáról továbbra sincs bizottsági álláspont, mint ahogy a beruházói tender elmaradása miatt indított eljárást lezáró döntés tartalmát és indoklását sem ismerjük.

Az Orbán-kabinet Lázár keddi vizitjétől remélte, hogy a bővítés uniós engedélyezésének ügye kimozdul a holtpontról. Novemberben boldogan tették közzé, hogy az Európai Bizottság lezárta a bővítési beruházás verseny nélküli odaítélése miatt indult kötelezettségszegési eljárást. Csakhogy a döntés részletes tartalma és indoklása máig nem vált nyilvánossá, ami szinte példátlan a bizottsági gyakorlatban. Pedig ebből derülhetne ki, hogy milyen jogi megalapozást találtak az uniós versenyjog valamint az Euratom szerződés betűjét és szellemét is sértő tender nélküli eljáráshoz, az orosz Roszatom uniós piacra való beengedéséhez. A Népszava információi szerint a napokban a Bizottság belső piaci főigazgatósága levelet írt a furcsa eljárás okait és hátterét firtató Jávor Benedeknek: a Párbeszéd EP-képviselőjének küldött irat azt tartalmazza, hogy az érdemi válasz „további elemzést és konzultációt igényel”, ami azt jelzi, hogy az uniós testület nem találja a megfelelő jogi indoklást a minden bizonnyal politikai alapon meghozott döntéshez.

A múlt év végi optimista hangulatban Orbánék még decemberre (mindenképpen karácsony előttre) remélték a másik, a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárás befejezését is – itt azt kellene elhitetni a Bizottsággal, hogy a bővítési projekt nem tartalmaz állami támogatást, vagy ha mégis tartalmaz, akkor a magyar állam indokoltan költi az adófizetők ezermilliárdjait egy nukleáris beruházásra.

Úgy tudjuk, Lázár sem Maros Sefcovic, a Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, sem pedig Miguel Arias Cañete klíma- és energiaügyekért felelős főbiztossal nem találkozott, bár a brüsszeli útnak nyilvánvalóan célja volt a függőben lévő eljárások felgyorsítása. A magyar kormány és az Európai Bizottság helyzetét egyaránt nehezíti, hogy az LMP-s Ungár Péter és a Liberálisok lépései nyomán kiderült: a bővítési üzlet tető alá hozásában tisztázatlan, de jelentős szerepet játszó Klaus Mangold lobbista (a német sajtóban „Mr. Oroszország") négy szerződést is kötött a magyar állammal, miközben nem szerepel az EU lobbijegyzékében. Az LMP vizsgálatot is kezdeményezett ellene tiltott lobbitevékenység gyanúja miatt.