Előfizetés

Enyedi Ildikó - „A kultúrpolitika ne mondja meg, mi a jó"

Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:46
Enyedi Ildikó FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Helyes emberek megint egymásnak estek, én nagyon megkérem azokat is, akik a Deutsch Tamással nem értenek egyet, hagyják békén ezt a dolgot – kommentálta sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre Enyedi Ildikó az utóbbi napokban támadt fejleményeket, amelyeket a Berlinben Arany Medvét nyert rendezőnő kinti interjújának pár mondata gerjesztett. 

Berlinben a Testről és lélekről című filmje óriási sikerét követően azt mondta, egyre abszurdabb országban élünk, ijesztő és abszurd országban. Az itthoni sajtótájékoztatón, ahol szereplői és munkatársai is részt vettek a sikeres filmről szóló beszámolón, Enyedi Ildikó azt mondta: „Azért sajnálom, bánom mint a kutya, hogy azt a két mondatot mondtam abban az interjúban, mert nagyon keserűen nézem azt, ahogy az ország jelenlegi kormánya működik, nagyon keserűen nézem azt, ahogy helyes emberek szét vannak választva, egymás ellen vannak hergelve, egymás ellen vannak uszítva. Borzasztóan bánt, hogy ahelyett hogy örömöt és egy kis megkönnyebbülést hoztunk volna haza Berlinből, sikerült megint itt kikötnünk. Ami történt, az kicsit illusztrálja azt, ami miatt itt vagyunk.”

Azaz, amit a filmje is érzékeltetni akart, tehát hogy ami összeköt minket, az jelentősebb annál, ami szétválaszt minket, ezért gondolja úgy, hogy többet kellene foglalkoznunk azzal, ami összeköt.

Ami egy itthoni felszólalását illeti, arról elmondta: „Csináltunk egy szép filmet mindenkinek, mindenféle embernek, és nagyon szeretném, hogy ha nyugodtan tudnák élvezni azt, amit mi letettünk a filmmel. Ami a Magyar Művészeti Akadémiát illeti, egyszer szólaltam fel nagyon röviden, most is így gondolom: nem gondolom, hogy bármely kultúrpolitikának az a dolga, hogy megmondja, mi a jó vagy mi a nem. Hála Istennek a Magyar Nemzeti filmalap is így gondolja.”

A alkotás a Berlinálén az Arany Medvén kívül még három díjat nyert, itthon a hétvégén a Magyar Filmhéten debütál majd.

Iraki műkincsek a velencei biennálén

Elrabolt és visszakapott műkincseiből mutat be válogatást Irak a május 13-án kezdődő Velencei Képzőművészeti Biennálén, hogy érzékeltesse az Iszlám Állam szélsőségesei által lerombolt, elpusztított műemlékek kulturális jelentőségét.

A bagdadi Irak Múzeum 40 ókori műtárgyat állít ki a velencei biennálén, köztük több olyant, amelyeket 2003-ban raboltak el az országból. Ez lesz az iraki műkincsek első olyan külföldi kiállítása, amelyekre a tárgyak az ország hatóságainak engedélyével érkeztek.

A kiállított tárgyak között lesznek agyagedények, gyógyászati eszközök, hangszerek, istennőés állatszobrok, egyes darabok a Kr. e. 6100-ból származnak – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján. „Soha nem volt ilyen fontos, hogy az Irakon kívül élő emberek lássák ezeket a tárgyakat és megértsék kulturális jelentőségüket akkor, amikor folyik Palmüra, Nimrúd és Moszul műemlékeinek nihilista megsemmisítése. Ezek a tárgyak egyetemesek, jelentőségük túllép

Jordán Tamás: ideje száműzni a politikát a színházból

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2017.02.21. 19:45
Fotó: Szalmás Péter
Jordán Tamás harmadik ciklusát kezdené a szombathelyi színház élén. Egyetlen vetélytársa Dér András hétfőn visszalépett a jelentkezéstől, botrányos körülményeket emlegetve. Jordán bízik a társulatában, a rendezőiben, szerinte beérett az elmúlt évek munkája, ezért folytatná. A szakmai bizottsági ülésen azonban egyetértés helyett patthelyzet alakult ki, négyen Jordán mellett voksoltak, négyen pedig új pályázatot szeretnének, mivel Dér pályázata akarata ellenére kiszivárgott, a képviselő-testület március 2-án dönt. Jordán Tamást többek közt a pályázatában szereplő Alföldi Róbertről is kérdeztük.

- Úgy látszik, hogy önt kísérti a múlt, hiszen öt évvel ezelőtt Koltay Gábor vonta vissza az utolsó pillanatban a direktori pályázatát. Most pedig Dér András filmrendező, aki botrányos körülményeket emleget. Úgy látszik, nem érdemes önnel szemben pályázni, mert hazai pályán „bedarálja” az ellenfelét.

- Egyrészt nem vagyok az a bedarálós, másrészt, ha már botrányos körülményeket emleget valaki, érdemes tudni, hogy az én Adél lányom és Dér András fia, Zsolt együtt játszanak a Katona József Színházban. Jóban vannak, Adél tehetségesnek tartja Zsoltot, jó kollégák. Mondtam neki, hogy eszébe se jusson ezentúl másként viselkedni vele. Ahhoz, hogy az apák mit csinálnak, az ő kapcsolatuknak nincs semmi köze. Nem lehet, hogy az apák tettei befolyásolják a másik generációt. Én egyébként semmilyen botrányban nem vettem részt, találkoztam korábban Andrással, beszélgettünk, még a Merlinből ismerjük egymást.

- Olvasta a pályázatát?

- Igen, mivel megjelent az interneten, sokféle színháznak van létjogosultsága, tehát bizonyára annak is, amit András leírt, de az sok tekintetben teljesen más, mint amit én leírtam. Én azt hiszem, nem fogok megváltozni és ez igaz a társulatra és a rendezőkre is.

- Az elmúlt hetekben főként a szombathelyi társulat részéről egyértelműen megfogalmazódott, hogy ragaszkodnak önhöz. Lájkokat gyűjtöttek, képeslapokat posztoltak. Bánfalvi Eszter képeslapján ez áll: „a lélek csak akkor öregszik, ha a földön járnak a vágyai, szárnyatlanul.” Az ön vágyai ezek szerint még a föld felett járnak, hiszen harmadszor pályázott a szombathelyi színház élére?

- Azt hiszem, a földön járnak, de nem szárnyatlanul. Jól érzem magam Szombathelyen, úgy gondolom jó, ami a színházban történik, nem látom okát, hogy abbahagyjam.

- A pályázatában egy külön bekezdésben a saját életkorával is foglalkozik. Miért tartotta ezt fontosnak. 

- Ha én benn ülnék egy kuratóriumban, biztos, hogy megkérdezném, miért pályázik egy hetvennégy éves ember egy színház vezetésére. Igyekeztem a kérdés elé vágni.

- Nem is gondolt arra, hogy nem pályázik?

- Igazából nem. Szombathelyen remek társulat és rendezőgárda jött össze. Jónak tartom az irányt, amerre megyünk.

- Tíz évvel ezelőtt szinte a semmiből indította el a szombathelyi színházat, lett saját épület, társulat, repertoár. Mára beérett az a munka, amit elkezdetek?

- A színházat 2007 október elsejétől jegyezték be, de mi onnan számítjuk a színház önálló életét, amire a régi épület átépítése elkészült. Ez 2009 januárjában történt meg. Az új épületet pedig hat éve adták át. Ez is jelentős időnek számít, aminek valóban beérett a termése és úgy gondolom érdemes folytatni ezt az utat. A társulat nagyon együtt van.

- Az elmúlt időszakban több szakmai díjat is kaptak? Ez számít a mérlegkészítésnél? 

- Díjat jó kapni, valamilyen elismerést jelent, ez a színház büszkesége.

- Az elmúlt tíz évben mi jelentette a legnagyobb nehézséget?   

- Először elég nehéz volt meggyőzni a helyi döntéshozókat, és a helyi értelmiség egy részét, hogy Szombathelynek igenis kell, hogy önálló színháza legyen. Akkor még egy hetvenhatezres városban, csupán ezren jártak színházba. Aztán gyakorlatilag fel kellett nevelnünk a saját közönségünket. Aki szereti Mozartot, nem biztos, hogy első hallásra megbarátkozik Eötvös Péter muzsikájával.

- Elég erős a rendezői csapat, ez hogy jött létre?

- Elsősorban a személyes barátságaimnak köszönhetően. Alföldi Róbert, Béres Attila, Horgas Ádám, Mohácsi János, Lukáts Andor, Réthly Attila, Valló Péter, azt hiszem mind rangos, jegyzett nevek. Mind jól ismerik a társulatot, egy nyelven beszélnek velük.  Az említett rendezők és a társulat együtt ma már azt hiszem, nyugodtan állítható, hogy egy igényes, szellemi műhelyet is alkotnak.

- Az első pályázatában azt ígérte, hogy önnek és a társulat tagjainak is szombathelyiekké kell válniuk. Teljesítették ezt az ígéretüket?

- Nagyon is, mindannyian Szombathelyen élünk. Kiss Mari szabadidejében a piacot járja, Trokán Péter a zuhanyhíradó adásait hallgatja az uszodában. Van olyan is, aki velem egy időben érkezett a városban, de már házat épített és gyerekei is születtek. Komolyan integrálódtunk Szombathelyre.

- Néhány éve távozott Szombathelyről Dömötör Tamás főrendező, akinek komoly érdemei voltak abban, hogy létrejött a szombathelyi színház. Akkor mindketten bevállalták, hogy ízlésbeli ellentét miatt nem tudtak tovább együtt dolgozni. Ilyen szakítások szükségszerűek?

- Nem feltétlenül szükségesek. De a kollégáimmal együtt megértettük Dömötör Tamás indokait, aki az alternatív színházi világ szerelemese, hogy nem látja a jövőjét egy hagyományos, bérletrendszerben működő színházban.

- Milyen új törekvések fogalmazódnak meg a pályázatában?

- Szombathely is szeretne 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lenni. Ehhez kapcsolódóan találtuk ki, hogy mivel Pécsnek 15 európai testvérvárosa van, velük  kialakítunk, a Nemzetiben a megyejárás példájára működő együttműködést. Másrészt szeretnénk megszólítani a régióban lévő színházakat is. Már kaptunk visszajelzést Varsóból, Pozsonyból, Belgrádból, azt kértük elsőre, hogy mindenhonnan küldjenek három kortárs dráma szinopszisát angolul. 2018 júniusában elhívnánk a szerzőket Szombathelyre és elsőként egy konferenciát rendeznénk, ez egy első lépése lenne egy majdani szombathelyi régiós kortárs drámafesztiválnak.

- A fiatalok megszólításáról is ír a pályázatában.

- Igen, tervezünk egy előadást Miből lesz a cserebogár címmel, amelyet utaztatnánk is, például környező települések iskoláiba.  Ebben megmutatjuk, hogy a felolvasott jelenetből miként lesz egy óra alatt egy komplett színház jelenet világítással, hanggal, díszlettel, jelmezzel, zenével, tánccal.  

- Milyen a kapcsolata a városvezetésével?

- Nem volt semmilyen probléma az elmúlt években, a polgármesterrel is rendszeresen találkozom.

- A pályázatnál előnyt vagy hátrányt jelent, hogy szerepel benne Alföldi Róbert neve. A visszalépett vetélytárséban egyébként Vidnyánszky Attiláé szerepelt.

- Itt az ideje a politika teljes száműzésének a színházból.

- Ezt már ön többször elmondta, de valljuk meg szinte semmi sem történt ez ügyben.

- Valóban, de nem tehetjük meg, hogy nem hiszünk ebben. A színház társulatában nagyon elkötelezett jobb és baloldali emberek vannak, és ez így volt a Nemzetiben is. Nem értem egyébként, hogy a politikusok miért félnek a színháztól.

- És akkor mi a helyzet az Alföldivel?

- Alföldi Róbert tehetségét én nagyra tartom és színészként, sőt színházi partnerként is szívesen dolgozom vele. Fel sem vetődik bennem, hogy mérlegeljem, ez számomra mennyi hátrányt jelent. Inkább arra gondolok, hogy mennyi hátrányt jelent a még működésbe hozható színészetemnek, hogy nem dolgozhatok az Alföldivel, mert egyes politikusok esetleg nem kedvelik.

- Mitől függ, hogy színészként mit vállal el színészként? Egyre többet játszik Pesten.

- Annyira bonyolult és deformálódott a mi színházi életünk, hogy aki nincs szem előtt, az nem is létezik. Nekem azért is kell Pesten lenni, hogy nagyobb presztízse legyen az általam vezetett színháznak. Azt gondolom, kikopik, eltűnik az ember, ha Pesten nem látják. Mindig aszerint mérlegelek, hogy mi a feladat és milyen kollégákkal. Remekül érzem magam színészként az Örkény Színházban, a Radnótiban, a Rózsavölgyiben a Tháliában és lehet, hogy sokaknak meglepetés, de kiválóan érzem magam a Budapesti Operettszínházban is, ahol van egy szerepem.

- Szombathelyen mennyit játszik?

- A mostani szezonban két új feladatom van, a Valló Péter rendezte Dédiben és majd az Alföldi Róbert által színre vitt Volponéban. 

A szakmai bizottság kétfelé voksolt
A szombathelyi színház igazgatói pályázatának értékelésére hivatott szakmai bizottságban a nyugat.hu információi szerint patthelyzet alakult ki. Jordán Tamást meg sem hallgatták. A portál szerint többen, például Eperjes Károly azt kifogásolta, hogy Dér András kifejezett akarata ellenére kiszivárgott a pályázata.
A 8 fős szakmai bizottságban 4-en támogatták a színházalapító Jordán Tamás anyagát és újbóli kinevezését, 4-en pedig arra voksoltak, hogy a város írjon ki új pályázatot. Jordán Tamás ellen szavazott: Koczka Tibor alpolgármester, Laklóth Aladár (az EMMI képviseletében), a szombathelyi kötődésű Kiss József rendező és Eperjes Károly színész.
Jordán igazgatói kinevezése mellett szavazott a volt szocialista polgármester, Ipkovich György, Mihályi Győző, Rázga Miklós és Csóti József. A döntés március 2-án a szombathelyi közgyűlés kezében lesz.