Heti Hetes - Vége a dumapartinak

Publikálás dátuma
2017.02.22 10:59
Forrás: Heti Hetes/Facebook
Fotó: /
17 év után megszűnik a hosszú időn át egyik legtöbb vitát kiváltó, parlamenti felszólalásokban is emlegetett televízióműsor, az RTL Klub emblematikus produkciója, a Heti Hetes. A csatorna a producernek nem indokolta a döntést, Kolosi Péter, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese a modern időkre hivatkozik. Akad, aki politikai okot sejt a háttérben, akad, aki kizárja ennek lehetőségét.
Ónodi György Forrás: Heti Hetes/Facebook

Ónodi György Forrás: Heti Hetes/Facebook

Ónodi György, a Heti Hetes producere a Népszava a műsor megszűnéséről szóló kérdésére válaszolva elmondta, hogy a 17 éve futó produkció befejezéséről szóló döntésről négy hete értesítette az RTL Klub vezetősége, amely nem indokolta az elhatározást, de azt a producer kizártnak tartja, hogy a műsor politikai okokból szűnt volna meg. Ónodi küzdött a műsorért, majd érzékelve kudarcát, egy héttel ezelőtt értesítette a szereplőket a hírről. A következő Heti Hetest március 3-án pénteken vették volna fel.

A 17 évvel ezelőtt indult, 10. adásával 2 milliós nézettséggel rekordot döntő produkció 2012-ben került az RTL Klubról az RTL II csatornára, amelynek kifejezetten jót tett, hogy egy ennyire közismert műsort tudhat programjai között. Ónodi szerint az összesen 108, köztük 9 Kossuth-díjas szereplővel képernyőre kerülő Heti Hetes hozta az RTL II átlagos – 3-4 százalékos – nézettségét, és a nézettségi adatok értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy az RTL II hosszú időn át nem volt országosan fogható televízió.

A producer nem tudja elfogadni indokként a műsor állítólagos elfáradását, hiszen egy közismert emberek aktuális eseményekről humorral fűszerezett véleményére épülő produkció frissességét maguk az események biztosítják. Különleges alkalmakkor különlegesre hangolták a produkciót. Ilyen volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások hetében adásba kerülő Heti Hetes, akkor Árpa Attila, az RTL akkori kreatív igazgatója azt javasolta, hogy a tragédia okán maradjon el a modern politikai kabaréként is aposztrofált műsor, ám Ónodi meggyőzte arról, hogy az eseményeket méltó módon feldolgozó műsor készül el, majd került képernyőre.

A Heti Hetes folyamatosan és kis lépésekben újult meg, az alapkonstrukció megtartása mellett fiatalabb szereplőket kértek fel, akik több könnyedebb, olykor pajzán hírt kommentáltak, több anekdota hangzott el benne, mint a műsor első, legfényesebb, éles politikai tartalommal bíró időszakában.

A producer már januárban gyanította, milyen sorsra vár rájuk, akkor jelentette be a csatorna, hogy 40 helyett csak 16 adással terveznek erre az évre.

A bulvármédiában hatalmas gázsikról terjedő pletykákat Ónodi cáfolja, a többször emlegetett ötszázezres összeg töredékét kapták a szereplők a műsor csúcsidőszakában is, az RTL II-re került produkció pedig ennél is alacsonyabb fellépti díjat fizetett a szereplőknek, akik nem pénzügyi, hanem érzelmi okokból keseredtek el a rossz hír hallatán. Éppúgy ahogy a producer, akinek cége az RTL Klubnak gyártott műsorokat, közöttük az utolsót, a most megszűnt Heti Hetest. Ahogy lapunknak fogalmazott „nálam hűségesebb gyártója az RTL-nek nem volt.”

Ónodi elárulta, hogy megírja a műsor 17 éves történetét, a könyv kiadására jelentkezett már kiadó, a kötet megjelenése májusra várható.

Modern idők

Nekrológ Deutsch Tamástól
Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő közösségi oldalán írt:
„Megszűnt az SZDSZ.
Megszűnt a Népszabadság.
Megszűnt a Heti Hetes.
Nem lennék a haladó értelmiség helyében."

„A Heti Hetes az RTL egyik legrégebbi és legsikeresebb brandje. Nagyon fontos számunkra ez a műsor, a jövőben is számolunk vele, ezért gondoljuk úgy, a Heti Hetesnek meg kell újulnia. A Heti Hetes a mai napig hozza azokat a számokat, amit elvárunk tőle, hogy az RTL II-n, ami egyébként csatornaátlag vagy a feletti mutatókat jelent. Ez pedig egy jól működő formátum így – nyilatkozta Kolosi Péter, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese januárban, az akkor még csak ritkább adással jelentkező műsorról a Blikknek.

Kolosi Péter nem válaszolt a Népszava a megszűnést firtató kérdéseire, a hvg.hu-nak azonban nyilatkozott: „Akkora átalakítás kellene ahhoz, hogy a műsort a modern időkhöz fazonírozzák, hogy a végeredmény már nem is a Heti Hetes lenne. A megújítása pedig olyan befektetés lenne, amiről egyáltalán nem biztos, hogy megtérül.” Kolosi most azt mondta, a nézettségi adatok is alátámasztják, hogy a talk show-t teljesen újra kellene gondolni: az RTL Klubról az RTL II-re eleve azért került át, mert volt egy döccenés a nézettségben, de a fiókcsatornán is gyengébben teljesít, mint a sikeres műsorok. Akkori nyilatkozatát most azzal magyarázta a hvg.hu-nak, hogy akkor még olyan adatokra támaszkodott, amikor a Való Világot adták a Heti Hetes előtt. Bár a Heti Hetes előállítása relatíve olcsó, így is milliókba kerül epizódonként, a megújítása pedig olyan befektetés lenne, amiről egyáltalán nem biztos, hogy megtérül - mondta Kolosi. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1999-ben indult talk show így is nagyobb kort ért meg, mint a német eredetije, ami 9 év után fulladt ki.

Elesett végvár

Farkasházy TivadarForrás: Heti Hetes/Facebook

Farkasházy Tivadar Forrás: Heti Hetes/Facebook

„Szép, hosszú házasság nagyon csúnya válással – fogalmaz Farkasházy Tivadar. „Az RTL vezetőségével hosszú ideig udvarias és úriemberi viszonyban voltunk. Az utóbbi néhány évben ez megváltozott, s a kapcsolat gyakorlatilag megszűnt. Így fordulhatott elő, hogy mi közvetett módon, a műsor producerétől tudtuk meg: itt a vége.”

Farkasházy, aki az elejétől fogva állandó szereplője volt a Heti Hetesnek, azt mondja: úgy érezte, Ónodi György egészen keddig reménykedett abban, hogy valamilyen módon lesz folytatás. „Decemberben a takarékosságra hivatkozva közölték, hogy negyven helyett csupán tizenhat adás lesz 2017-ben. Most egészen más okból szüntettek meg minket, és a két indok közül az egyik biztosan nem igaz. Vélelmezem, hogy a Heti Hetes megszüntetése beleillik azokba a sajtófolyamatba, amelyek a Népszabadság bezárásától a Figyelő Schmidt Mária általi „megmentéséig” húzódnak. Deutsch Tamás már örömmel üdvözölte is a hírt. Ezek megtervezett, gondosan kivitelezett lépések, itt zajlik minden a szemünk előtt. De az összefogás szitokszó lett Magyarországon: gnúcsorda vagyunk, és hagyjuk magunkat egyenként levadászni.”

A jövőt illetően Farkasházy azt mondta: ő már jó ideje bevette magát a Hócipő bástyái mögé, és kollégáival – köztük a Heti Hetes más állandó szereplőivel, Para-Kovács Imrével, Kéri Lászlóval és Váncsa Istvánnal – ott folytatják. „Nem látok más esélyt, mint a végvári küzdelmet.”

Tökéletesen egybecsengenek ezzel a hír alatti kommentek: „Bírom a fenti "hurrákommentelőket" és ujjongókat, akik szerintem alapból nem is nézték a műsort, de keselyűként ideszálltak kárörvendeni – írja például egyikük a Comment.blog.hu-n. – A színvonal más lett, változott: a humor kevésbé került előtérbe, inkább az emberek szemét próbálták felnyitni a legtöbb esetben, rávilágítani a bagatell hazugságokra. Mondhatni, hogy az utolsó ellenzéki bástya volt némi humorral körítve.”

Véget ért a Dallas is

Para-Kovács ImreForrás: Heti Hetes/Facebook

Para-Kovács Imre Forrás: Heti Hetes/Facebook

„A Dallas sem ment örökké" - mondja Para-Kovács Imre író, rádiós műsorvezető. Majdnem hat évig volt állandó tagja a műsornak, de nem érzi, hogy az ő személyes dolga lenne megfejteni a megszüntetés valós hátterét, az összeesküvés-elméleteket pedig nem szereti. Szerinte a piacgazdaság 26. évében még mindig egybemossuk a közszolgálati és a kereskedelmi csatornát. Az utóbbinak nem a demokrácia őrzése a célkitűzése, hanem a profitmaximalizálás, rövid- és hosszútávú döntéseit eszerint hozza, hasonlóan egy mosóporgyárhoz. Para-Kovács szerint a műfajban továbbra is van ráció, a műsor formátuma jó, ezt az is bizonyítja, hogy más csatornák is próbálkoznak vele. Azt mondja, elég hét, viszonylag szellemes embert leültetni egy félköríves asztalhoz, hogy kommentálják a heti eseményeket, az már önmagában is érdekes tud lenni.

„Inspiráló volt a többiekkel együtt tölteni a felvételeken néhány órát. Ez hiányozni fog az életemből. Jáksóval jóbarátok lettünk, nagyon különös, számomra vonzó agya van, meg is fogom kérni, hogy halála után hagyja rám." – viccel. A műsorból leginkább arra büszke, hogy együtt szerepelhetett gyerekkora egyik bálványával, Gálvölgyi Jánossal. „Színészi képességeim soha nem tennék lehetővé, hogy más körülmények között is együtt lépjünk fel. – mondja Para-Kovács a műsorból jól ismert iróniájával. Hajdú Steve egy külön univerzum, elhatároztuk hogy a közös jeleneteinket nem fogjuk abbahagyni, így most közhírré is teszem, hogy kérésre falunapokon és esküvőkön is szívesen fellépünk a produkcióval. 

A Heti Hetes törzsnézői a stáb több tagja szerint is feltehetően az idősebb korosztályból kerültek ki, velük a kereskedelmi televíziók kevésbé szoktak tervezni. A műsor előállítása annyiban mindig is különbözött a hasonló (poénos bemondásokon alapuló) műsoroktól, hogy nem állt mögött e úgynevezett kreatív stáb, amelyik előre megírná a szellemes riposztokat és szóvicceket. Így a Heti Hetes szereplői mindig ki voltak téve az aktuális állapotuknak, frissességüknek. A nézők ebből hol profitáltak, hol inkább elszenvedték az aznapi gyengébb felhozatalt."

Arra a kérdésre, hogy vajon miért éljenzi meg Deutsch Tamás és vele együtt több jobboldali véleményformáló a műsor eltűnését, a becsípődés szót lehetne használni. Para-Kovács Imre szerint vannak például  úgynevezett politikai becsípődések mindegyik oldalon, így fordulhat az elő, hogy bizonyos személyek, szerkesztőségek, műsorok szimbólummá válnak. Túlnőnek önmagukon, jelentékenyebbnek tűnnek, mint amekkora a valódi jelentőségük. Így tud egy kis nézettségű műsor a baloldal jelentős orgánumává válni a jobboldal szemében. 

Hiánypótló műfajteremtés
A Heti hetes az első Orbán-kormány idején 1999 szeptemberében indult az RTL Klubon. Sokak szerint ehhez a starthoz kellett az akkori politikai környezet is, amelyre érdemes volt reagálni, volt tehát mire „beszólni”. A hírkommentálós közéleti szórakoztató politikai kabaré műfaja egyébként is korábban hiányzott a hazai televíziózásból. Tehát a Heti hetes itthon mindenképp új műfajt teremtett. Az ötlet azonban nem volt teljesen új, hiszen az egyik német csatornán futott hasonló műsor. Meg kellett azonban találni a hazai szereplőket. Állítólag több hónapon át tartott a szereplőválogatás.
Szóba jöttek színészek, humoristák, újságírók, végül 15-20 fős csapat maradt. Az első időkben szerepelt az adásban például Bodrogi Gyula, Pécsi Ildikó, Váncsa István, Heilig Gábor, Kern András. Később kialakult egy a nézők által is elfogadott, sőt kifejezetten kedvelt alapcsapat, amelynek tagjai Bajor Imre, Farkasházy Tivadar, Gálvölgyi János, Havas Henrik, Hernádi Judit és Verebes István voltak. A hat megmondóhoz csatlakozott a hetedik, vagyis az adást moderáló és híreket beolvasó műsorvezető, először egy éven át Csiszár Jenő, majd egészen a műsor mostani megszűnéséig Jáksó László. A Heti hetes felvételeit mindig élőszerűen rögzítették. A híreket nagyrészt Ónodi György válogatta, a szereplők a felvétel előtt egy nappal előbb kapták meg, így tehát készülhettek is előre, de a műsor akkor pörgött fel igazán, amikor a résztvevők egymásra, egymás poénjaira reagáltak. Tehát az improvizáció „betört” a Heti hetesbe, ez nem is csoda, mert a szereplők egy része a színház világából érkezett. Ez igaz Kern Andrásra is, aki Elfogtunk egy levelet címmel gyakorlatilag privatizált egy saját rovatot a műsorban, a szöveget előre megírta, majd előadta és erre aztán szintén lehetett jókat mondani.
Úgy tudjuk, tizenhét év alatt egyetlen adás sem maradt el, a műsort nem cenzúrázták, nem tiltották le egyszer sem. Egy szimbolikus, főként a fénykorra vonatkoztatva legendás televíziós műhely lenyomatát mindenesetre úgy tűnik, ezentúl csupán az archívumból élvezhetjük.

Szerző
2017.02.22 10:59

Krétával és szerelemmel

Publikálás dátuma
2018.09.25 13:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fekete-fehér krétarajzok színesítik Budapest számos szórakozóhelyét, de többnyire nem tudni ki készítette azokat. Pedig lehet épp KrétaRéka rajzai alatt ücsörögve isszuk a reggeli kávénkat.
Kávézóban vagy szórakozóhelyen ülve valószínűleg egyikünk se azon gondolkodik, hogy ki írta fel a falra kacskaringós betűkkel a választékot, azon pedig végképp nem, hogy ez művészeti kifejezőeszközként is értelmezhető lenne. A fekete táblákra krétával felírt szövegek, mókás rajzok azonban korántsem mindig unatkozó pincérek munkái, gyakran olyan grafikusok, vagy ügyes kezű rajzolók készítik őket, mint KrétaRéka. A fazekas-festőművész családból származó Szekeres Réka kalandos utat tett meg a krétarajzokig: bár nem vették fel az Iparművészeti Egyetemre, tizenöt évet a vendéglátásban töltve rátalált erre a munkára – ahol dolgozott, ő írta a táblákat. Egyszer a szintén hasonló projekteken dolgozó Szalai Szilvi grafikust helyettesítette, s akkor gondolkodott el a váltáson. 
„Amikor elkezdtem, Szilvi – aki már három-négy éve csinálta ezt – azt mondta, nagyon jó ez a dolog, de ne nagyon éljük bele magunkat, mert pár éven belül lecseng, és minden digitalizálnak majd. Ehhez képest rengeteg munkánk van” – meséli KrétaRéka. Azóta számos nagy alkotáson van túl, Szalai Szilvivel közösen dolgoztak a UPC székházon, volt egy három napos bécsi munkájuk, s a kecskeméti Malom Központ teljes belső oszloprendszerét is ők díszítették fel. A tizennyolc darab öt méteres oszlop arculatának kivitelezése egy hetet vett igénybe, s komoly előzetes tervezést igényelt – hangsúlyozta KrétaRéka.
„Kezdőként egy utcai portát készítettem, s évekig úgy mentem el arra, hogy érzékeltem, teljesen megváltozott tőle az utca. Tehát van ennek jelentősége” – válaszolta KrétaRéka a kérdésre, művészetként lehet-e tekinteni a munkájára. Úgy véli, mivel egy adott ember gondolatainak, kreativitásának eredményei az elkészült rajzok, nem lehet másnak nevezni. Azt azonban, hogy múzeumba kerüljenek a feliratok, nehezen tudja elképzelni: úgy látja, a magyarok némileg fantáziátlanok – egy-két szuper kezdeményezéstől eltekintve –, s gyakran nem mernek elrugaszkodni, azt gondolják, nem szabad elvonni a lényeges dolgokról a figyelmet. „Ne rakjunk egy Modigliani mellé kalligráfiát, mert akkor nem arra fog koncentrálni a látogató” – teszi hozzá gúnyosan. Ugyanakkor hozzátette, azt el tudná képzelni, hogy több művész krétarajzaiból kiállítás nyíljon. A street art rohamos terjedését tekintve, talán nem is állunk ettől olyan távol. Addig is, érdemes nyitott szemmel járni, a művészet bármikor szembe jöhet velünk: akár egy gőzölgő csésze képében is.
2018.09.25 13:00
Frissítve: 2018.09.25 13:34

Elhunyt Gary Kurtz

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:15

Fotó: Youtube/The Latest TV/
Az első két Star Wars-film producere 78 éves korában halt meg.
78 éves korában, Londonban elhunyt Gary Kurtz, az első két Star Wars-film Oscar-díjra jelölt producere – írja a BBC.  Családja közleménye szerint Gary Kurtz rákban szenvedett. Hozzátették, hogy Kurtz csodálatos ember volt, akinek az volt az élete, hogy a filmművészeten keresztül megossza az „audiovizuális mesemondás csodáját”. Tehetsége a filmkészítéstől a fotózáson és a zenén át a filmtörténetig számos területen megmutatkozott, emellett szenvedélyes világutazó volt – tették hozzá. Gary Kurtz 1940. július 27-én, Los Angelesben született, és elsőként az Amerikai Graffiti című filmmel szerzett hírnevet, melyet George Lucas rendezett. A Star Wars IV. – Egy új remény és a Star Wars V. – A birodalom visszavág című filmekért Oscar-jelölést kapott.  
2018.09.25 12:15
Frissítve: 2018.09.25 12:15