Menekültválság - Változnak a schengeni szabályok

Üdvözölte az Európai Bizottság szerdán a schengeni szabályok módosítására vonatkozó német-francia javaslatot, amely a biztonságot hivatott fokozni azáltal, hogy egyszerűsítené a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítását az övezet tagállamai számára.

Thomas de Maiziere német és Bruno Le Roux francia belügyminiszter nemrégiben levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben egy sor javaslatot fogalmaztak meg a közbiztonság fokozására.

Ezek értelmében az övezet tagállamai szükség esetén könnyebben elrendelhetnék a belső határok ellenőrzését, és a jelenleginél hosszabb időre. A tagországok "rendes körülmények" között is sűríthetnék a határok ellenőrzését.

A tárcavezetők emellett a már létrejött megállapodások mihamarabbi végrehajtását sürgették, kitérve például arra az Európai Parlament által múlt héten elfogadott egyezségre, amelynek értelmében szisztematikus ellenőrzéseket fognak végezni az EU külső határain. Továbbá szorosabb együttműködést és információmegosztást sürgettek a tagországok között.

"A biztonság és a szabadság ugyanazon érme két oldalát jelenti. A hangzatos populista szlogenek helyett folytatnunk és mélyítenünk kell a belbiztonság erősítését célzó munkát annak érdekében, hogy jobban megóvhassuk az uniós polgárokat" - írták a levélben.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos üdvözölte a javaslatokat, amelyek szerinte "összhangban vannak" a brüsszeli testület terveivel.

A jelenlegi szabályok szerint biztonsági okokból legfeljebb két évre lehet visszaállítani a határellenőrzést a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezeten belül.

Elemzők rámutattak, hogy idén Németországban és Franciaországban is választásokat tartanak, és mindkét országban megerősödtek azok a populista pártok, amelyek az utóbbi időben elkövetett európai terrorcselekményeket legalábbis részben a nyitott határok számlájára írják.

Szerző
2017.02.22 19:59

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 

Reakciók

A magyar cégek erősítése, a metrószerelvények kötbérének kifizetése és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének elutasítása is szerepel az LMP elvárásai között, amelyeket frakcióvezető-helyettesük fogalmazott meg keddi budapesti sajtótájékoztatóján a miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban. Demeter Márta Orbán látogatásával összefüggésben azt is kifogásolta, hogy „sosem ad kellő tájékoztatást” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól. Az ellenzéki politikus a kormány feladatának nevezte a magyar vállalatok segítését a multik helyett annak érdekében, hogy a hazai cégek exportképessé válhassanak. Azt a kérdést is feltette: milyen hasznot hozott az embereknek az, hogy az ország csatlakozott a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz, és kinek a piacfoglalását szolgálják az innen érkező hitelek. A 3-as metró szerelvényeinek kötbérével kapcsolatban azt mondta: vagy haladéktalanul fizesse ki az orosz fél az összeget, vagy építsen légkondicionálót a szerelvényekbe.    A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta: Orbán Viktor a magyar emberek helyett Vlagyimir Putyin céljait szolgálja azzal, hogy a Brüsszel-ellenes harcával folyamatosan hátráltatja a menekültválság valódi megoldását. Az európai határvédelem ötletének elvetésével Orbán hivatalosan is elismerte: abban érdekelt, amiben a Putyin által támogatott, európai szélsőjobboldal is: hogy minél tovább tartson a menekültválság. Putyin célja az európai közösség és Európai Unió szétzilálása, és ebben egyik legfőbb partnere éppen a magyar kormányfő – tették hozzá. „Miközben a július 12-i NATO-csúcson Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot, a magyar kormányfő ma azért utazott Moszkvába, hogy újabb hosszú távú gázszerződést kössön Putyinnal és részesedést szerezzen az orosz Nemzetközi Befektetési Bankban. Orbán Viktor történelmi bűne, hogy a paksi bővítéssel évtizedekre kiszolgáltatottá tette hazánkat Oroszországnak. Annak az Oroszországnak, amely jelenleg is háborúval fenyegeti Ukrajna függetlenségét és a kárpátaljai magyarokat” – fogalmaztakA párt szerint a Fidesz-kormány nem csak gazdasági és nemzetbiztonsági együttműködésben áll Putyin Oroszországával, hanem politikai szövetségben is. „Orbán illiberális állama ezért üldözi az emberi jogok védelmével foglalkozó magyar civil szervezeteket, ezért szállta meg a Fidesz a jogállamot, és építette le a magyar demokráciát, ezért sértik meg itthon az LMBTQ-szervezetek jogait, ezért akarják tönkre tenni hazánk egyik legjobb egyetemét, ezért burjánzik a korrupció, és ezért szállták a magyar gazdaságot a kormánypárti oligarchák” – olvasható a közleményben.

2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 15:39

Képpárok mesélnek a két Korea közötti különbségekről

Úgy tűnik, hogy megkezdődött az enyhülés időszaka, talán a háborút is végleg lezárják az észak- és dél-koreai vezetők. Az AFP fotósa portrékat készített mindkét országban, hogy majd emlékezzünk, honnan indult a békefolyamat.

Szerző

Megosztás
2018.09.18 14:44
KisiskolásokAFP/ Ed Jones
HatárőrökAFP/ Ed Jones
LövészoktatókAFP/ Ed Jones
FürdőzőkAFP/ Ed Jones
FöldművesekAFP/ Ed Jones
Élelmiszeripari dolgozókAFP/ Ed Jones
EgyetemistákAFP/ Ed Jones
Önkéntesek a főiskolájuk számítástechnikai laborjábanAFP/ Ed Jones
ÚszómesterekAFP/ Ed Jones
Gyári munkásokAFP/ Ed Jones
BenzinkutasokAFP/ Ed Jones
IdegenvezetőkAFP/ Ed Jones
Vásárlók egy szupermarketbenAFP/ Ed Jones
Motorcsónak-kapitányokAFP/ Ed Jones
Résztvevők egy-egy tömegrendezvényen. Az északi hölgy egy katonai parádén, a déli nyugdíjas pedig egy atomfegyver ellenes tüntetAFP/ Ed Jones