Nem lesz Botkával szemben baloldali ellenjelölt?

Publikálás dátuma
2017.02.24 06:02

Fotó: /
Jövő szerdán az Együtt vezetőivel, így Juhász Péter elnökkel és Szigetvári Viktorral is találkozik Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Molnár Gyula pártelnökkel karöltve tárgyal tovább hivatalosan az ellenzéki pártokkal. Eddig az LMP társelnökeivel ült le, azonban megállapodni semmiben sem sikerült. Széll Bernadett, Hadházy Ákos, valamint Ungár Péter elnökségi tag olyan közleményt adott ki, mely szerint szó sem lehet közös jelöltállításról vagy listáról, mind a 106 választókerületben önállóan kíván indulni az LMP.

Botka ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, nem adja fel, számos szakpolitikai ügy és ideológiai álláspont összeköti a zöldpárttal is, s szeretné, ha átgondolnák álláspontjukat, mert ez lehet az Orbán-kormány leváltásának kulcsa. Egyébként Botka abban bizakodhat, hogy az LMP nem állít önálló miniszterelnök-jelöltet, így még ha külön is indulnak a demokratikus pártok, onnan kihívója aligha akad. Emlékezetes: nemcsak a zöldpárt különutas politikája, de a Párbeszéd és a Modern Magyarország előválasztási tárgyalásokból való kiszállása, továbbá Demokratikus Koalícióban (DK) forrongó indulatok is nehezítik a Botka-Molnár tandem dolgát a közös listáról való megállapodásban. Gyurcsány Ferenc pártja számára a volt miniszterelnök személyes szereplése kardinális kérdés, így jutottak el tavaly óta a választási párttól, a közös lista mostani elvetésén át a koordinált indulás lehetőségéig. Botka László ugyanis többször, egyértelműen kizárta a közös listán való szereplést Gyurácsánnyal. Ha viszont ezen áll vagy bukik a közös jelölt- és listaállítás, nem tudni, miféle együttműködés jöhet szóba még.

"Nem tiszte, hogy egyik vagy másik megoldást minősítse" - reagált László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője lapunk információjára, miszerint a DK-ban valóban elfogadhatónak tartanák, ha a demokratikus ellenzék csak az egyéni jelöltekről állapodna meg a következő parlamenti választás előtt. A szakértő emlékeztetett, 2011 óta lehet tudni, hogy kétféle forgatókönyv van. Vagy közös egyéni jelöltek és közös lista, vagy az úgynevezett koordinált indulás, amikor a pártok megállapodnak abban, hogy a nyerhető körzetekben nem indítanak egymás ellen egyéni jelölteket, ám külön listát állítanak. Az egymással együttműködni akaró demokratikus pártok számára a két forgatókönyvön túl nincs más lehetőség.

Még 2013-ben Bajnai Gordon, az Együtt 2014 irányítója a koordinált indulásban állapodott meg Mesterházy Attilával, az MSZP akkori elnökével. Néhány hónapig úgy tűnt, hogy ez lesz a megoldás, végül 2014 elején mégis közös listát állítottak a demokratikus ellenzéki pártok. László Róbert figyelmeztetett, 2014 óta sokan elmondták, a PC is, mások is, hogy amíg az ellenzéki pártok közös támogatottsága meg sem közelíti a Fideszét, addig lényegtelen, milyen választási modellben gondolkodnak. Nem ez a siker kulcsa. "Politizálni kellene, amit az elmúlt hét évben elmulasztottak. Hatékonyan fellépni a Fidesz ellen és hálózatot építeni vidéken. Ha a választásokra készülve ismét csak az a kérdés, hogyan, milyen módon osszák fel egymás között a körzeteket, az a bukás biztos receptje. Függetlenül attól, hogy közös listával készülnek-e a parlamenti választásra vagy a koordinált indulás mellett döntenek" - vélekedett. A választási szakértő szerint, ha a következő hónapokban nem történik valami, akkor ugyanarra lehet számítani, ami 2014-ban történt. Mindenki a saját pozícióit próbálja erősíteni annak érdekében, hogy néhány hónappal a parlamenti választások előtt, amikor kialakul a visszalépési kényszer, minél több körzetben az ő jelöltjei maradhassanak állva.

Forrásaink szerint a DK - bár korábban minden megoldás érdekelte - ma már kizárólag a koordinált indulást favorizálja, így minden párt saját listát állíthat. A DK saját miniszterelnök-jelöltet állítólag nem nevezne meg, mert így Orbán Viktornak és a Fidesznek nem lenne kire "lőni" a kampányban. Ugyanakkor a saját listával kiderülne, melyik párt mennyit ér. Abban Botka Lászlóval egyetért a DK, hogy tavasszal el kell dönteni, milyen modellt választanak, bár eddig nem láttak "bombabiztos" elválasztási koncepciót. Az egyéni jelöltekről meg akarnak állapodni, mert azt elfogadhatatlannak tartják, hogy a nyerhető körzetekben egymás ellen induljanak a demokratikus ellenzék pártjai.

"Ha Botka komolyan gondolja, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje akar lenni, már régen fel kellett volna keresnie minden pártelnököt konkrét számokkal, nevekkel" - fogalmaztak lapunknak névtelenséget kérő DK-sok, akik szerint a szegedi polgármester feltételeiről már kiderült, nem teljesülnek. Botka ugyanis - mint évértékelőjében is egyértelművé tette - azt akarja, Gyurcsány Ferenc álljon félre. A DK-sok pedig azt tették világossá, hogy ha Gyurcsány azon nem szerepelhet, közös lista nem lesz. Szerintük ezt az LMP és az Együtt sem akarja, azt pedig, hogy a miniszterelnök-jelölt személyéről ne előválasztáson döntsenek, a MoMa fúrta meg, amikor bejelentették, Bokros Lajost jelölik a posztra.

Az mindenesetre biztos - bár az LMP és a DK is azt állítja, képesek önállóan elindulni mind a 106 választókerületben -, hogy egyelőre kizárólag az MSZP kész bemutatni jelölti listáját a tárgyalópartnereknek, ahogyan Botka Lászlót is elsőként nevezték meg miniszterelnök-jelöltként.

2017.02.24 06:02

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30