Felőröl bennünket a rendszer

Előrelépés a szakmai párbeszéd beindításában, de a széleskörű társadalmi egyeztetést nem helyettesíti - így értékelték többen is azt, hogy a Karátson Gábor Kör konferenciáján a kormány és a civilek képviselői vitáztak az oktatás helyzetéről. Bár Magyarországon már az is eredménynek számít, hogy a kormány illetékesei hajlandóak egy asztalhoz ülni kritikus civilekkel, a rendezvény szervezői máris továbblépnének, s kidolgoznák az oktatásügyi közmegegyezés pontjait.

Heves, estig tartó viták alakultak ki az oktatási rendszer helyzetéről a jezsuita rend budapesti lelkiségi és kulturális központjában, a Párbeszéd Házában pénteken. A Karátson Gábor Kör alapítóinak ugyanis sikerült elérniük azt, amivel a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform (CKP) egy éve csak próbálkozik: egy asztalhoz ültek az oktatásirányítás, valamint a kormánnyal kritikus civil szakmai szervezetek képviselői. Ebben a helyszínválasztásnak is szerepe lehetett, a jezsuiták háza ugyanis "a hit, a kultúra és a társadalmi igazságosság területén kibontakozó teremtő párbeszédet szolgálja, ennek érdekében nyújt otthont jezsuita és más keresztény kezdeményezések számára" - vagyis nem vette volna ki magát túl jól, ha a "keresztény nemzeti kormány" innen is kibúvót keres.

A kabinetet Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) vezetője, leendő köznevelési helyettes államtitkár képviselte, és ott volt a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke, Horváth Péter is. A civil szakmai szervezetek képviselői mellett szép számmal jelentek meg pedagógusok, iskolaigazgatók, egyetemi oktatók, s elfogadta a meghívást Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is. "Szeretném leszögezni, ez nem konferencia, hanem egy munkaértekezlet. Itt most az együttműködés lehetőségét, a közös hangot keressük, amelyből építkezhetünk" - hangsúlyozta a szakmai vita megkezdése előtt Ikotity István LMP-s parlamenti képviselő, a Karátson Gábor Kör egyik alapítója.

Setényi János oktatáskutató, egyetemi tanár beszélt arról, hogy lényegében a rendszerváltás óta radikális oktatási modellek követik egymást, minden új kormány megtagadja elődje oktatáspolitikáját. "Egy rángatózás az egész, ami nagyon sok energiát elvesz az iskoláktól, nem tudnak alkalmazkodni az ilyen gyors változásokhoz" - fogalmazott. Utána Aáry-Tamás Lajos egyebek mellett arról beszélt: hiába az állam működteti a rendszert, az oktatás közszolgáltatás, senkit nem zárhatnak ki a döntéseket előkészítő vitákból. "Az oktatásnak elérhetőnek, hozzáférhetőnek, elfogadhatónak és alkalmazkodónak kell lennie" - mondta.

A "munkaértekezleten" az oktatási rendszer valamennyi problémája felmerült a tanulók leterheltségének kérdésétől a tanfelügyeleti rendszer anomáliáin át az intézményi autonómiák kérdéséig. Az egyik szekcióülésen Nahalka István oktatáskutató, a CKP ügyvivője és Maruzsa Zoltán számadatokkal próbálta alátámasztani a tanárok helyzetének változásait, sokszor egymásnak ellentmondva. Míg Nahalka előadásában a bérezési anomáliákról, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének sérüléséről hallhattunk, az OH vezetője arról beszélt, a kormány életpálya intézkedéscsomagja, a differenciált béremelés sikeresnek mondható.

A jelen lévő pedagógusok nem így érezték. "Az életpálya bevezetése szép céllal indult, ám az mára köddé vált. Ebben nagy szerepe volt a bérgaranciák módosításának, a munkaterhek jelentős növekedésének. Jelenleg ott tartunk, lassan nem érünk a munkánk végére, felőröl minket ez a rendszer" - reagált az elhangzottakra Bajkó Judit, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója. De Horváth Péter NPK-elnök, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója sem volt teljesen elégedett, sérelmezték, hogy a bérrendszer kiszámíthatatlan. Bírálta a tanfelügyeletet is, szerinte a pedagógusok többsége azzal nem tud azonosulni, így hatékonysága is kétséges. Maruzsa egyébként elismerte: tisztában vannak azzal, hogy egyes pedagógusok az életpálya ellenére kedvezőtlenebb bérhelyzetbe kerültek.

"Az intellektuális vitához hozzátartozik, hogy olykor elismerjük, nem mindig nekünk van igazunk" - szólt hozzá Lányi András. Az ELTE docense hangsúlyozta: az iskolaügy nem lehet nyers politikai viták része. "A politikai vita a harc logikája szerint működik. Nem az igazság kiderítése a célja, hanem az ellenfél pozícióinak gyengítése" - mondta. A Karátson Gábor Kör vállalása is az, hogy az oktatás ügyét függetlenítse a politikai játszmák mindenkori állásától. Ezért szakértői munkacsoport létrehozását kezdeményezik, amely a konferencia tanulságai alapján kidolgozza az oktatásügyi közmegegyezés pontjait. A készülő javaslattal a szakmai közvéleményhez és a parlamenti pártokhoz fordulnak majd.

Továbbra sincs társadalmi egyeztetés

A vitán részt vett a CKP szóvivője is, igaz, csak a közönség soraiban. Ercse Kriszta lapunknak elmondta: értékes, tiszteletre méltó kezdeményezés történt a Karátson Gábor Kör részéről. Ma nincs egységes szakmai diskurzus, a konferencián pedig úgy tűnt, ez végre elindulhat. "Fontos lépés, hogy mindenféle ideológiáktól függetlenül a szakma képviselői beszélgethettek egymással. Ugyanakkor a konferenciát nem tekinthetjük valódi, szervezett érdekegyeztető fórumnak. Továbbra is szükség van egy széleskörű társadalmi egyeztetési folyamatra."