Előfizetés

Lázár fenyeget, Tarlós nem idegeskedik

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.02.26. 21:13
Lázár János és Tarlós István. Nem lehet összeugrasztani őket FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az olimpia elmaradása miatt ezer milliárd forintos fejlesztési pénz elvonásával fenyegette meg Lázár János a fővárost. Tarlós István mégsem aggódik. Kommunikációs igazgatója szerint az a fontos, hogy a kormány még nem döntött: a miniszternek és a főpolgármesternek amúgy továbbra is ugyanaz a véleménye. A szocialista Horváth Csaba ellenben a Fidesz újabb aljas húzásáról beszél.

Nem lehet összeugrasztani egymással Lázár Jánost és Tarlós Istvánt – jelentette ki lapunknak Szűcs Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója.

Pedig lenne miért összeugraniuk. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken egy debreceni fórumon azt találta mondani, hogy „Budapestnek nem kellett az olimpiára ezer milliárd forint fejlesztési forrás", így abból a vidék fejleszthető. Tuzson Bence, a kormány kommunikációs államtitkára utóbb próbálta menteni a menthetőt. Szerinte senkinek nincs ellenérzése a fővárossal szemben, Budapestet nem akarják büntetni. A szükséges fejlesztéseket olimpia nélkül is el kell végezni, és még nem született döntés az olimpiai pályázattól való visszalépés után felszabadult pénzekről.

Annak érzékeltetésére, mit jelent Budapest életében ezer milliárd forint, elég annyit megemlíteni, hogy idei költségvetésében a főváros mintegy 256 milliárd forintos bevétellel és 381 milliárdos kiadással számol.

Érthető, ha a kormány nem szeretné kiélezni az ellentétet a fővárossal, nagyon nem mindegy, hogyan szavaznak majd a budapestiek a jövő évi parlamenti választáson. (A fenyegetőzés nem mindig jön be. Kövér László házelnök például a salgótarjáni időközi polgármesterválasztás előtt gyakorlatilag megzsarolta a helybélieket, de végül a baloldal jelöltje győzött.)

Úgy látszik, Tarlós Istvánnak sem érdeke beleállni a mostani konfliktusba. Szűcs Somlyó Mária közlése szerint pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón a főpolgármester – éppen a Népszava kérdésére – már elmondta, amit a témáról mondani akart.

Jelesül: egyelőre nem tudni, hogy az olimpiához kapcsolódó, tervezett fejlesztések közül mi valósulhat meg és mi maradhat el. A Liszt Ferenc repülőtér és a belváros közötti közlekedési összeköttetés ez utóbbiak közé tartozhat. A 3-as metró felújítása és az árvízvédelmi mű megépítése viszont bizonyosan megvalósul.

A főpolgármester beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és „továbbra is küzdeni fog" a fővárosi fejlesztésekért. Tarlós akkor hozzátette: „Soha nem mondtam olyat, hogy ha nem lesz olimpia, akkor Budapest egy fillért sem kap".

Bár Lázár János a főpolgármesteri sajtótájékoztató után helyezte kilátásba, hogy Budapest helyett vidékre kerül az ezermilliárdos fejlesztési forrás, Szűcs Somlyó szerint ez nem indokolja, hogy Tarlós István újra megszólaljon az ügyben. Már csak azért sem, mert Tuzson Bence, a kormány kommunikációs államtitkára egyértelművé tette: még nincs döntés a pénz felhasználásáról.

Kérdésünkre, hogy a hétvégén, az ominózus kijelentés után Tarlós beszélt-e Lázárral, a kommunikációs igazgató kitérő választ adott. „Akár beszéltek, akár nem, ennek nincs jelentősége. A főpolgármesternek és a miniszternek továbbra is ugyanaz a véleménye, nem lehet összeugrasztani őket egymással."

A szocialisták nem érik be ennyi magyarázattal

Megint egy aljas húzás a Fidesz részéről, most éppen a fővárost és a vidéket akarják összeveszejteni – értékelte Horváth Csaba, a fővárosi közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője Lázár János szavait. A szocialista politikusnak ugyanis nincs kétsége afelől, hogy a miniszter véresen komolyan gondolta Budapest megbüntetését. A valóságban évek óta ez folyik, az olimpiai kudarc nélkül is.

A fideszesek újra ellentmondásba kerültek saját magukkal – állapította meg Horváth. Hiszen arra hivatkoznak, hogy a fejlesztések nagy részét olimpia nélkül is meg kellene valósítani. Ehhez képest az elmúlt másfél évben semmi nem történt, egyetlen fillért sem költöttek ilyen célra.

A fejlesztési források – mondta Horváth Csaba – folyamatosan csökkennek, 2019-re szinte teljesen eltűnnek. Évente 100-150 milliárdra lenne szükség, ennek az összegnek már most is csak a töredéke áll a főváros rendelkezésére. Miközben a kormánynak gondot okoz néhány tízmilliárdot előteremteni a metrófelújításra, egyik pillanatról a másikra találnak újabb 60 milliárdot a Puskás-stadionra.

A szocialista frakcióvezető szerint szomorú, hogy a kormány statisztának használja a főpolgármestert, Tarlós István pedig tiltakozás helyett asszisztál ahhoz a büntetőpolitikához, amit a Fidesz folytat Budapest ellen.

Büntet a Fidesz, amiért a fővárosiak nem akartak olimpiát
Kibújt a szög a zsákból – állítja Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képviselője. Orbán Viktor szerinte elveszi a fővárosi fejlesztési pénzeket (üzenőfüzete ezúttal Lázár János volt), és az ok egyértelmű: a budapestiek nem akartak olimpiát. Közel kétmillió fővárosi lakos azért lesz kénytelen továbbra is életveszélyes metrón közlekedni, azért nem lesz panelfelújítás, azért nem költenek a budapesti kórházakra, mert több mint negyedmillióan megállítottak az államcsőddel és brutális korrupcióval fenyegető olimpiarendezést.
Orbán nem képes elviselni az újabb kudarcot. Reméljük – írta közleményében Gy. Németh Erzsébet --, hogy a budapestiek nem felejtik el a kilátásba helyezett büntetést, ezért a 2018-as választáson ők is büntetni fognak: „kiszavazzák a hatalomból a Fidesz és országpusztító csapatukat."
Stummer János, a Jobbik budapesti regionális igazgatója szerint nem teheti meg Lázár János, hogy „kukoricán térdepeltetéssel" fenyegesse a fővárost az olimpiarendezés meghiúsulása miatt, éket verve "az olimpiapárti vidék és az azt nem támogató budapesti emberek közé".
A Jobbik javaslatokat tesz, „mielőtt a fideszes haverok szemet vetnének az egyelőre gazdátlan százmilliókra". Stummer szerint például az egészségügyi intézmények fejlesztésére lehetne költeni a pénzt. Tavaly év végén a kórházak a működési szempontból elengedhetetlen beszerzésekre nyújthattak be pályázatokat egy 15 milliárd forintos keretre, amelyet 54 milliárd forinttal „túlpályáztak". A Jobbik kikérte a nem nyert pályázatok listáját, ahol a pénznek „sokkal jobb helye lenne, mint Felcsúton vagy az új Puskás-stadionban".

A V4-eket állította példának Balog Zoltán

Publikálás dátuma
2017.02.26. 19:41
Az emlékhely MTI Fotó: Máthé Zoltán
Európai egység, valóságos párbeszéd akkor lesz, ha Nyugat-Európa képes és hajlandó lesz a kommunizmus bűneit a nácizmus bűneivel együtt Európa szégyenének tekinteni - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ferencvárosi vasútállomásnál épített Málenkij Robot Emlékhely vasárnapi avatóünnepségén.

Mint mondta, a visegrádi négyek példája is azt mutatja: akár közösséget is teremthet a múlt és a tőle való megszabadulás szándéka, megjegyezve, hogy az Elba és Vlagyivosztok közötti területen élők a múlt század közepére megismerték a Gulág valóságát, így az "nem speciálisan magyar történet".

A miniszter arra emlékeztetett: százmilliónál többen estek a kommunista terror áldozatául, Kelet-Európában az egymilliót meghaladta a halálos áldozatok száma, Magyarországon is majd minden családból elhurcoltak valakit.

Hozzátette: 1950 és 1956 között egymillió bírósági ügyben 630 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak, az 1956-os forradalom után 30 ezer embert börtönöztek be, háromszázat kivégeztek; napjainkban még 61 és fél ezer politikai rehabilitált él, akiknek nyugdíj-kiegészítését két lépésben megduplázza a kormány.

Balog Zoltán kiemelte: a százezrek elhurcolásával a Szovjetuniónak két célja volt, mégpedig az ellenállás megtörése, és az, hogy rabszolgamunkásokkal pótolják a hiányzó dolgozókat.

Hozzátette: egyik törekvés sem járt sikerrel, hiszen 1956-ban Magyarország felkelt, az elrabolt embereket pedig rendkívül alacsony hatékonysággal dolgoztatták, az embertelen körülményeket pedig körülbelül egyharmaduk túl sem élte.

Az emlékév véget ér, az emlékezés marad - jelentette ki a miniszter, aki a helyszín kapcsán arra emlékeztetett: a múlt század közepén még annak egyik jelképe volt a vasút, "hogy az ember mi mindenre képes".

Ugyanakkor, tette hozzá, innen indultak a világháborús katonavonatok, ide érkeztek a sebesülteket szállító szerelvények, de a ferencvárosi vasútállomás éppúgy tanúja volt a nagyvárosi nyomornak és az elszakított területekről érkező "vagonlakók" életének, mint az Auschwitzba, a Gulágra tartó vagy a magyarországi svábokat szállító vonatok indulásának.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az eseményen arra emlékeztetett: a fővárosból mintegy százezer embert hurcoltak a Gulágra, megemlítve, hogy a kommunista rendszer idején a történteket évtizedeken keresztül elhallgatták.
Egy nemzet történelmében az elhallgatás és az elhallgattatás nem megengedhető - fogalmazott a politikus, az emlékezés fontosságára hívva fel a figyelmet.

Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke szerint a feledés veszélye fenyeget, ezért is volt fontos, hogy a kormány Gulág-emlékévvé nyilvánította 2016-ot, mint mondta, a fiatal nemzedékeknek ma már magyarázni kell, mi volt az a kegyetlen rabszolgamunka, amire legalább 800 ezer embert elhurcoltak Magyarországról.

Hol a hatos?

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 8. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

5 (öt)
9 (kilenc)
16 (tizenhat)
32 (harminckettő)
35 (harmincöt)
40 (negyven)


Nyeremények:

6 találatos szelvény nem volt;
az 5 találatos szelvényekre 337 100;
a 4 találatos szelvényekre 6775;
a 3 találatos szelvényekre 1560 forintot fizetnek.