Következményekkel jár a szegregáció

Publikálás dátuma
2017.03.01. 06:03
A tiszaburai iskola FOTÓ: NÉPSZAVA
Még csak nem is vitázott a parlament igazságügyi bizottsága arról a törvénymódosító javaslatról, amit tavaly októberben nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a roma diákok szegregációja ügyében - értesült lapunk. Brüsszel tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ha nem történnek érdemi intézkedések, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül.

Brüsszelben fogadta az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetőit Vera Jourova, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa. Mohácsi Erzsébet és Ujlaky András petíciót adott át a biztosnak, amelynek aláírói azzal a kérelemmel fordultak az EB-hez, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a magyarországi roma gyermekek oktatási esélyegyenlőségének előmozdításáért, az őket érő szegregáció minden formájának megszüntetéséért.

A brüsszeli bizottság munkatársai 2015-ben hónapokon át tanulmányozták a szegregáció megszüntetésére tett kormányzati erőfeszítéseket. Noha a kabinet folyamatosan azt kommunikálja, mindent megtesz az ügyben, a szakembereket nem sikerült meggyőzniük, az EB pedig tavaly májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Aggályosnak találták például, hogy a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. Az eljárást Vera Jourova felügyeli.

"Jourova uniós biztos megerősítette, hogy a bizottság nagyon komolyan veszi a roma gyerekek iskolai szegregációját, ami nemcsak emberi jogi szempontból megengedhetetlen, de súlyos gazdasági következményei már ma is jól láthatóak a munkaerőpiacon" - mondta lapunknak Ujlaky András. A CFCF kuratóriumi elnöke figyelmeztetett: ha a kormány nem tesz eleget szerződéses kötelezettségeinek és nem változtat szegregációs gyakorlatán, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül. Ezt Vera Jourova is megerősítette.

Ujlaky szerint a luxemburgi bíróság azt vizsgálná, a kormány valóban megsértette-e az uniós csatlakozáskor aláírt nemzetközi szerződésben vállalt valamely kötelezettséget - ez esetben a faji egyenlőségről szóló irányelvet. "Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződésszegést, annak - a reputációs kockázat mellett - súlyos pénzügyi következményei lehetnek, Brüsszel akár a fejlesztési források folyósítását is felfüggesztheti" - mondta.

A kormány és az EB levelezése az ügyben nem nyilvános, így a kötelezettségszegési eljárás állapotáról semmit sem lehet tudni, ugyanakkor az eddigi intézkedésekből nem sok jó olvasható ki. A CFCF már számos szegregációs pert megnyert, ennek, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései ellenére lényegében még sehol sem valósult meg Magyarországon deszegregáció. Igaz, Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben - feltehetőleg az EB nyomására - benyújtott egy, az egyenlő bánásmód törvényre vonatkozó módosító javaslatot (amit korábban úgy írtak át, hogy az egyházi iskolákban "felzárkózás" ürügyén lehetővé váljon az etnikai elkülönítés), ám szakértők szerint az továbbra is kiskaput hagy a szegregációnak.

A javaslatot ráadásul - szokatlan módon - ősz óta még vitára sem bocsátotta a parlament igazságügyi bizottsága. Ujlaky szerint e mögött az állhat, hogy az EB is elégedetlen a módosítással.

Hasonló helyzet Szlovákiában
A szlovákiai roma gyerekeknek továbbra is olyan előítéleteken alapuló iskolai rendszerben kell tanulniuk, amely jogellenes elkülöníti őket és aláássa a valódi oktatáshoz való jogukat. A szegregáció szegénységre és kirekesztettségre kárhoztatja a roma tanulókat - áll az Amnesty International (AI) és a European Roma Rights Centre (ERCC) új jelentésében. A dolgozat feltárja, hogy a korábbi igen korlátozott reformok és az EU kötelezettségszegési eljárása sem változtatott érdemben a roma gyerekek rutinszerű iskolai elkülönítésén. Ezeket a gyerekeket továbbra is rendszeresen minősítik "középsúlyos értelmi fogyatékosnak" és küldik alacsonyabb színvonalú speciális iskolákba. "A roma gyerekek iskolai elkülönítése nem pusztán zavaró, hanem jogellenes. Ennek és nem a valószínűsíthetően komoly uniós bírságoknak kellene motiválnia a szlovák hatóságokat, hogy vessenek véget a jelenségnek" - mondta John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai igazgatója. Az AI és az ERRC felszólítja az Európai Bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a szlovák szabályozás megfeleljen az uniós hátrányos faji megkülönböztetés elleni irányelvének, és adjon ki indokolással ellátott véleményt Szlovákia ellen, amely az utolsó lépés a bírósági eljárás előtt.

Szerző

Jogi csűrcsavarral utasítják el a trafikkárosultak kártérítését

Publikálás dátuma
2017.03.01. 06:00
Irathalmaz Varju László alelnök előtt a DK-nál FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Más megítélés alá esik az, ha magánszemély vagy a magánszemély cégének keletkezett kára - erre hivatkozva utasítják el a nem magánszemélyként a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduló trafikkárosultak kártérítését. A jogsértés már szinte tény, ám a magyar állam másként is cselezne trafikügyben, melyben a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése is kérdéses.

Újabb egykori trafik-üzemeltetőknek ítéltek meg kártérítést Strasbourgban. Nemrégiben hárman harcoltak ki 15-15 ezer eurós, azaz egyenként 4,6 millió forintos kártérítést azért, mert 2013-ban a magyar állam a trafikrendszer bevezetésével egyik napról a másikra elvette addigi megélhetésüket - tudtuk meg a pórul járt trafikosok egy részét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviselő Magyar Gábor ügyvédtől. Velük együtt már féltucat olyan trafikosról tudni, akiknek az Emberi Jogok Európai Bíráságának ítélete alapján kártérítést kell fizetnie a magyar államnak. A strasbourgi testület azt már korábban megállapította, hogy önkényes és átláthatatlan volt a dohánykoncessziók kiosztásának rendszere, a kiskereskedőknek pedig esélye sem volt a piacot újratervező állammal szemben.

Nem minden trafikkárosult jár azonban sikerrel Strasbourgban. Úgy tudjuk, hogy nemrégiben a strasbourgi bíróság több érintettnek is felajánlotta, hogy gyorsított és egyszerűsített eljárásban tárgyalja az ügyét. A panaszos trafikosok bele is mentek ebbe, hogy hamarabb pénzükhöz jussanak. Csakhogy a gyorsított eljárásban a háromfős bíróság úgy látta, nem jár kártérítés azoknak a trafikosoknak, akik nem magánszemélyként, hanem a cégük nevében adták be a kérelmüket a bíróságra. A bíróság - több ügyvédet is meglepve - úgy érvelt, más megítélés alá esik az, ha magánszemély vagy a magánszemély cégének keletkezett kára.

Ennek az esetnek azért nagy a jelentősége, mert a trafikosokkal pereskedő és alkudozó magyar állam erre a döntésre hivatkozva más, cége nevében pereskedő trafikosnak sem akar már peren kívül kártérítést fizetni. Az érintett trafikosok ügyvédei az elkövetkező napokban próbálnak jogorvoslatot kérni. A magyar állam ráadásul a gyorsított eljárás nyomán született döntés indoklásából azt a következtetést is levonta, hogy csak az a trafikos kérhet kártérítést, aki annak idején indult a trafikpályázaton. Tény, hogy annak idején sok kiskereskedő meg sem próbált pályázni. A pályázat kiírásakor ugyanis még olyan alacsony volt a dohány kiskereskedelmi árrése, hogy tisztán a dohánytermékekből képtelenségnek tűnt fenntartani egy nemzeti trafikot, így éppen a régóta szakmában dolgozó trafikkereskedők nem mertek jelentkezni. Ugyanakkor néhány nappal a trafiktender lebonyolítása után Lázár János kancelláriaminiszter javaslatára az Országgyűlés hirtelen triplájára emelte fel a dohány kiskereskedelmi árrését, majd jelentősen bővítették a trafikokban árulható termékek körét is.

Nem meri kiadni a DK a pályázatokat
Irathalmaz Varju László alelnök előtt a DK-nál FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Irathalmaz Varju László alelnök előtt a DK-nál FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Mégsem nyilvános a trafikpályázatok Demokratikus Koalícióhoz (DK) került anyaga, a párt ugyanis jogi okokból egyelőre vár a közzététellel. Az iratok azután kerültek a DK-hoz, hogy a párt jogerősen nyert pert a trafikpályázatot lebonyolító Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-vel (ND) szemben és a bíróság kötelezte az állami céget, hogy adja át a még birtokában lévő trafikpályázati anyagokat. Ezt az ND januárban meg is tette, igaz, kutathatatlan formában, magyarán "teherautónyi" kinyomtatott dokumentumot adott át a pártnak. Közben ugyanakkor az ND jogorvoslattal élt a Kúriánál és a bíróság négy nappal a trafikakták átadása után úgy döntött, hogy felfüggeszti fel jogerős ítélet végrehajtását.
A DK jogászai úgy látták, hogy érdemesebb megvárni a Kúria, március végére várható végleges döntését. Korábban a DK már kiperelte az ND-től a trafikpályázatok értékelőlapjait és a területi összesítőket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cég már akkor is kinyomtatva, sok ezer oldalnyi dokumentumként adta át az adatokat a pártnak. Mivel a DK-nál később nem digitalizálták a pályázati elbíráló lapokat, így azok azóta is lényegében feldolgozatlanul hevernek a párt központjában. A DK-nál lapunknak elmondták: amint a Kúria zöld utat ad nekik, korrupcióellenes társadalmi szervezetek segítségét kérik az óriási papírmennyiség kutathatóvá tételéhez.

Az Est Media benyújtotta a csődkérelmet

 Az Est Media Vagyonkezelő Nyrt. február 28-án benyújtotta a csődkérelmet a Fővárosi Törvényszéknél - jelentette be a társaság kedden, a BÉT honlapján.

A közlemény szerint a társaság célja, hogy a csődeljárás során hitelezőivel csődegyezséget kössön, biztosítva ezzel az Est Media további működését. Olyan csődegyezséget kívánnak előterjeszteni, amely egyúttal a sajáttőke-helyzet rendezését is szolgálja.


Amennyiben a társaság hitelezői nem fogadják el a csődegyezséget, a csődeljárás a jogszabályok értelmében automatikusan felszámolási eljárásba fordul át, amely végső soron a társaság megszűnéséhez vezethet - hívja fel a figyelmet az Est Media.
A társaság a csődeljárás iránti kérelméhez a 2016. november 30-i fordulónapra összeállított, nem auditált mérleget és eredménykimutatást nyújtotta be, amelyet szintén közzétett.

Az Est Media mérlegfőösszege a 2015. december 31-i 3,402 milliárd forintról 2016. november 30-ra 206,5 millió forintra csökkent. A társaság saját tőkéje 2016. november végén mínusz 4,171 milliárd forint volt a 2015 év végi mínusz 571 millió forint után. Az adózott veszteség 2015-ben 611 millió forint, 2016 első tizenegy hónapjában pedig 3,6 milliárd forint volt.
A társaság felhívja a figyelmet: a november végi mérlegfőösszeg jelentősen alacsonyabb, mint a 2016. szeptember 30-i gyorsjelentésben szereplő (3,624 milliárd forint), mivel a fordulónapon a társaság birtokában volt, illetve a társaság által követelt EM2024 kötvényekre és azok kamataira - figyelemmel azoknak a társaság, mint kibocsátó pénzügyi helyzetéből adódó fedezetlenségére - 100 százalékos értékvesztést számoltak el. Mindez a saját tőkét további több mint 3,5 milliárd forinttal csökkenti, ezt azonban egy sikeres csődeljárás ellensúlyozná.

Az Est Media igazgatósága 2016. október 28-án jelentette be, hogy a 2016. július 29-i rendkívüli közgyűlésen kapott felhatalmazás alapján kezdeményezi a társaság csődeljárásának megindítását. A közgyűlési felhatalmazás alapján az igazgatóság a társaság tulajdonában lévő, EM 2024 saját kötvények értékesítésére és későbbi visszavásárlására vagy visszavásárolhatóságára vonatkozóan olyan ügyletet köthet, amely olyan mértékű egyszeri nyereséggel jár, amely rendezné a társaság saját tőke helyzetét. Ilyen ügylet azonban nem jött létre, és tőkebefektetőt sem tudtak bevonni, ezért határoztak a csődeljárás megindításáról.

Szerző