Következményekkel jár a szegregáció

Publikálás dátuma
2017.03.01 06:03
A tiszaburai iskola FOTÓ: NÉPSZAVA
Még csak nem is vitázott a parlament igazságügyi bizottsága arról a törvénymódosító javaslatról, amit tavaly októberben nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a roma diákok szegregációja ügyében - értesült lapunk. Brüsszel tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ha nem történnek érdemi intézkedések, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül.

Brüsszelben fogadta az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetőit Vera Jourova, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa. Mohácsi Erzsébet és Ujlaky András petíciót adott át a biztosnak, amelynek aláírói azzal a kérelemmel fordultak az EB-hez, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a magyarországi roma gyermekek oktatási esélyegyenlőségének előmozdításáért, az őket érő szegregáció minden formájának megszüntetéséért.

A brüsszeli bizottság munkatársai 2015-ben hónapokon át tanulmányozták a szegregáció megszüntetésére tett kormányzati erőfeszítéseket. Noha a kabinet folyamatosan azt kommunikálja, mindent megtesz az ügyben, a szakembereket nem sikerült meggyőzniük, az EB pedig tavaly májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Aggályosnak találták például, hogy a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. Az eljárást Vera Jourova felügyeli.

"Jourova uniós biztos megerősítette, hogy a bizottság nagyon komolyan veszi a roma gyerekek iskolai szegregációját, ami nemcsak emberi jogi szempontból megengedhetetlen, de súlyos gazdasági következményei már ma is jól láthatóak a munkaerőpiacon" - mondta lapunknak Ujlaky András. A CFCF kuratóriumi elnöke figyelmeztetett: ha a kormány nem tesz eleget szerződéses kötelezettségeinek és nem változtat szegregációs gyakorlatán, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül. Ezt Vera Jourova is megerősítette.

Ujlaky szerint a luxemburgi bíróság azt vizsgálná, a kormány valóban megsértette-e az uniós csatlakozáskor aláírt nemzetközi szerződésben vállalt valamely kötelezettséget - ez esetben a faji egyenlőségről szóló irányelvet. "Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződésszegést, annak - a reputációs kockázat mellett - súlyos pénzügyi következményei lehetnek, Brüsszel akár a fejlesztési források folyósítását is felfüggesztheti" - mondta.

A kormány és az EB levelezése az ügyben nem nyilvános, így a kötelezettségszegési eljárás állapotáról semmit sem lehet tudni, ugyanakkor az eddigi intézkedésekből nem sok jó olvasható ki. A CFCF már számos szegregációs pert megnyert, ennek, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései ellenére lényegében még sehol sem valósult meg Magyarországon deszegregáció. Igaz, Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben - feltehetőleg az EB nyomására - benyújtott egy, az egyenlő bánásmód törvényre vonatkozó módosító javaslatot (amit korábban úgy írtak át, hogy az egyházi iskolákban "felzárkózás" ürügyén lehetővé váljon az etnikai elkülönítés), ám szakértők szerint az továbbra is kiskaput hagy a szegregációnak.

A javaslatot ráadásul - szokatlan módon - ősz óta még vitára sem bocsátotta a parlament igazságügyi bizottsága. Ujlaky szerint e mögött az állhat, hogy az EB is elégedetlen a módosítással.

Hasonló helyzet Szlovákiában
A szlovákiai roma gyerekeknek továbbra is olyan előítéleteken alapuló iskolai rendszerben kell tanulniuk, amely jogellenes elkülöníti őket és aláássa a valódi oktatáshoz való jogukat. A szegregáció szegénységre és kirekesztettségre kárhoztatja a roma tanulókat - áll az Amnesty International (AI) és a European Roma Rights Centre (ERCC) új jelentésében. A dolgozat feltárja, hogy a korábbi igen korlátozott reformok és az EU kötelezettségszegési eljárása sem változtatott érdemben a roma gyerekek rutinszerű iskolai elkülönítésén. Ezeket a gyerekeket továbbra is rendszeresen minősítik "középsúlyos értelmi fogyatékosnak" és küldik alacsonyabb színvonalú speciális iskolákba. "A roma gyerekek iskolai elkülönítése nem pusztán zavaró, hanem jogellenes. Ennek és nem a valószínűsíthetően komoly uniós bírságoknak kellene motiválnia a szlovák hatóságokat, hogy vessenek véget a jelenségnek" - mondta John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai igazgatója. Az AI és az ERRC felszólítja az Európai Bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a szlovák szabályozás megfeleljen az uniós hátrányos faji megkülönböztetés elleni irányelvének, és adjon ki indokolással ellátott véleményt Szlovákia ellen, amely az utolsó lépés a bírósági eljárás előtt.

Szerző

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.

Minden washingtoni szempár az igazságügyi miniszterre tapad - Trumpé a leginkább

Publikálás dátuma
2019.03.23 18:35
Mueller has submitted report on Russia investigation: attorney general
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Feszülten várták szombaton az amerikai fővárosban, hogy az igazságügyi miniszter közzétegye annak a beszámolónak legalább a lényegi elemeit, amelyben Robert Mueller különleges ügyész összegzi a Trump-csapat ügyében közel két éven át folytatott vizsgálatának a következtetéseit.
Mueller, az FBI volt igazgatója arra kapott megbízást 2017-ben az igazságügyi tárcától, hogy járjon utána, összejátszott-e a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump republikánus jelölt kampánycsapata a választás kimenetelét befolyásolni próbáló oroszokkal, illetve akadályozta-e az elnökké választott Trump az igazságszolgáltatás tevékenységét. Mueller a vizsgálat során több személy ellen büntető eljárást kezdeményezett, és ezek némelyike eljutott az ítélethozatalig is, de egyik esetben sem olyan cselekmények miatt történt mindez, ami a különleges ügyész megbízatásának a lényegére vonatkozott, hanem olyan köztörvényes ügyek – például adócsals, pénzmosás - miatt, amelyek mintegy mellékesen kerültek felszínre a nyomozás során Trump egykori kampánycsapatának, illetve az elnök környezetének egyes volt tagjaival kapcsolatban. Mueller pénteken – az amerikai keleti parti idő szerint kora este, amikor Európában már éjszaka volt – elküldte a vizsgálódását összegző jelentését William Barr igazságügyi miniszternek. A jelentés tartalmáról eddig lényegében csak annyit közöltek, hogy a különleges ügyész nem indítványoz további vádemeléseket – vagyis olyasmi nem jutott tudomására a nyomozás során, ami a bíróság előtt is képviselhető, megalapozott érvekkel támasztaná alá az elnök, illetve korábbi vagy mostani környezete bármely tagjának a büntetőjogi felróhatóságát az oroszokkal való összejátszás miatt. Abból, ami korábban a médiához eljutott a vizsgálat során megállapított tényekből, a leginkább kézzelfogható elem az volt, hogy Trump legszűkebb környezetének egyes tagjai a kampány alatt találkoztak olyan oroszokkal, akik azt állították, hogy Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltre nézve kompromittáló információk birtokában vannak. Szombaton William Barr igazságügyi miniszter – a hétvége ellenére – megjelent hivatalában, a rá várakozó újságírókkal szóba sem állt, és, miként hírlik, dolgozószobájában tanulmányozni kezdte a Mueller-jelentést. Egyes források szerint Barr azt is mérlegeli, mit lehet közzétenni a dokumentumból, esetleg már szombaton. A jelentés szövegének mielőbbi megismerésére az ellenzéki demokrata párti törvényhozók is benyújtották igényüket.
Témák
USA