Előfizetés

Mindenkit sújt a civiltörvény

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.03.04. 06:01
A magyar kormányfő az amerikai választások éjszakáján, 2016. november 8-án - Forrás: Orbán Viktor/Facebook
A magyar kormány várhatóan a jövő héten nyújtja majd be a parlament elé azt a törvénytervezetet, amit az utóbbi hónapok civilellenes kirohanásai közben érleltek. A Társaság a Szabadságjogokért ügyvezetője a napokban hiába írt levelet Trócsányi Lászlónak, semmilyen választ nem kapott arra a kérdésére, hogy mi várható a tervezettől. Kapronczay Stefánia szerint „Magyarország összes állampolgárát érinti az a kérdés, hogy vajon azért, mert valakinek van véleménye közügyekről és ezt el is mondja, retorzióra számíthat."

Légből kapott, lázálom szerű dolgot elkezdeni magyarázni és a mögé nagyon tudatos stratégiát felrajzolni nem érdemes. Ha egy naiv külföldi nagykövet lennék Budapesten azt mondanám, hogy Matolcsy György a „puccsvádjával” meg akarta buktatni Orbán Viktort – mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint ugyanis a jegybankelnök akkor támadta Amerikát, amikor a miniszterelnök és a külügyminiszter épp barátkozni próbált az új amerikai elnökkel. „Az időzítés is logikátlan” – fogalmazott Balázs, aki ezért nem is keresne Matolcsy mondatai mögött összefüggéseket. Ráadásul a jegybankelnök lázálma ellentmond Orbán reményeinek is. A miniszterelnök ugyanis azt gondolja, attól, hogy néhány gondolata hasonlít Donald Trump gondolataihoz, Amerika barátsága a Fidesz kormány iránt nagyon nagy lesz – hívta fel a figyelmet a volt külügyminiszter. Azonban „láthatjuk, hogy ez Oroszország esetében sem így működik”. Hiába tetszik Trumpnak Vlagyimir Putyin, a nemzetbiztonsági embereknek nem tetszik az orosz terjeszkedés. Lehet, hogy Trumpnak tetszik Orbán, de a nemzetbiztonsági emberei azt fogják mondani, hogy ezek a magyarok nagyon közel mentek az oroszokhoz, szólni kellene nekik, hogy ne felejtsék el a NATO-t sem – vélekedett Balázs Péter.

Az amerikai apparátus valóban kikelt már Orbán orosz barátsága miatt. "Lengyelország és Magyarország - két ország, amelyik nem lenne szabad az Egyesült Államok és a hosszú hidegháború nélkül - most úgy döntött, hogy a demokráciával túl sok a baj, ezért most egy Putyin-féle vezetést akarnak. Jöjjön csak egy tekintélyelvű diktatúra, és ne engedjék be a külföldieket. Ismerősen hangzik? Ez megy mindenütt" - fogalmazott Bill Clinton. Az Egyesült Államok volt elnöke tavaly májusban putyinizálódó Magyarországról beszélt. Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium volt európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese pedig 2014-ben azt mondta: Közép-Európa ismét az "értékeink" megvédéséért folytatott háború frontvonalában áll, és szerinte ezt a harcot kívül és belül is meg kell vívni. Nem mondta ki konkrétan a magyar kormányfő nevét, de utalt arra, hogy Orbán bírálta az oroszok elleni uniós szankciókat. "Amikor egyes európai vezetők azon ügyködnek, hogy felhasogassák az eltökéltségünk szövetét, arra kérném őket, emlékezzenek vissza a saját történelmükre, és arra, hogy mennyire szerették volna, ha a szomszédaik kiállnak mellettük" – fogalmazott Nuland. Orbán Viktor valóban többször is arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt az oroszok ellen bevezetett uniós szankciók sikertelenek és fájnak Magyarországnak.

Victoria Nuland azt is kijelentette: annak ellenére, hogy az európai vezetők hasznot húznak az uniós és a NATO-tagságból, úgy tűnik, egyesek közülük elfelejtették, hogy ezek az intézmények milyen értékeken alapulnak. "Azt kérdezem ezektől a vezetőktől, hogyan képesek a NATO 5. cikkelyével takarózva aludni éjszaka, miközben nappal az illiberális demokráciát építik, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a szabad sajtót, és démonizálják a civil társadalmat" - hangsúlyozta az amerikai politikus, aki szerint két "rákbetegség" van Kelet-Európában, amely aláássa a nemzetbiztonságot: visszaesés a demokratizálódásban, és a korrupció. Az amerikai diplomata azután bírálta áttételesen a magyar kormányt, hogy Barack Obama volt amerikai elnök név szerint is említette Magyarországot azon államok között, amelyek megpróbálják megfélemlíteni a civil szervezeteket. Ezzel arra a 2014-es Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati hadjáratra utalt, amelynek részeként több tucat rendőr tartott házkutatást.

A civilek elleni támadás az idén gőzerővel folytatódik. A Reuters úgy értesült, hogy a magyar kormány várhatóan a jövő héten nyújtja majd be a parlament elé azt a törvénytervezetet, amit az utóbbi hónapok civilellenes kirohanásai közben érleltek. A törvény a civilszervezetek működését fogja szabályozni, de sok magyar szervezet, a nemzetközi partnereik és külföldi elemzők is attól tartanak, hogy a törvény hátrányosan érinti majd a Magyarországon működő civilszervezeteket. A Reuters is emlékeztet: maga Orbán Viktor miniszterelnök is sokszor szkeptikusan beszélt itthoni civilszervezetekről, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke pedig fel is sorolt három szervezetet (a TASZ-t, a Transparency Internationalt és a Magyar Helsinki Bizottságot), amiket szerinte ki kellene söpörni az országból. Közben pedig a magyar jobboldal prominensei vígan sorosbérenceznek le bárkit, aki nem ért velük feltétlenül és mindenben egyet.

A TASZ ügyvezetője a napokban azért írt levelet az igazságügyi és a humánminiszternek, hogy tisztázzák, mi várható a civil szervezetekkel. Kapronczay Stefánia lapunknak elmondta: semmilyen választ nem kaptak. Az ügyvezető felidézte Trócsányi László igazságügyminiszter korábbi üzenetét, amikor azzal nyugtatta az érintetteket, hogy az új törvény alig fog a civilektől olyasmit kérni, amit eddig nem csináltak. Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mi értelme az új törvénynek – vélekedett Kapronczay. A Reuters kereste Kovács Zoltán kormányszóvivőt is, de ő nem akarta kommentálni az ügyet. Egyébként a március 6-7-8. országgyűlési ülés tervezett napirendjei között egyelőre nem szerepel a civiltörvény, mivel először a Törvényalkotási Bizottság elé kell vinni.

Kapronczay Stefánia szerint jó lenne, ha a dologról társadalmi vitát lehetne folytatni, szóval nem csak aznap derülnének ki a kormány tervei, amikor sürgősséggel megszavazzák őket a parlamentben. „Magyarország összes állampolgárát érinti az a kérdés, hogy vajon azért, mert valakinek van véleménye közügyekről és ezt el is mondja, retorzióra számíthat. Ez elsősorban nem a civilszervezetekről szól” – fogalmazott a TASZ ügyvezetője. Szerinte annyi minden elhangzott az utóbbi időszakban a kormányzat részéről – kisöprés lesz, esetleg semmi, ahogy Gulyás Gergely vetítette, esetleg mégis terveznek nekik valami kis nehezítést, ahogy Orbán Viktor szavaiból lehetett kiolvasni -, hogy nem bocsátkozna találgatásokba. A legvalószínűbb forgatókönyvnek valamilyen külön bírósági adminisztrációs rendszer látszik, ahová a civileknek be kéne jelentkezniük, legalább is azoknak, akik külföldről is kapnak támogatás. De orosz és izraeli mintára kötelezhetik őket, hogy a minden hivatalos kommunikációjukat kezdjenek azzal, hogy ők külföldi ügynökök.

Gyurcsány nem lép hátra - A Momentumból nyárra lehet párt

Publikálás dátuma
2017.03.04. 06:00
A Momentum Mozgalom „pártközpontja” FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Miközben a Momentum Mozgalom a nyilvánosság kizárásával dönt ma a párttá alakulásról és új vezetőségéről, addig a Demokratikus Koalíció nagy, nyilvános tisztújító kongresszust tart, ahol Gyurcsány Ferenc pátelnök már elmondta beszédét. 

 Valóban érezhető bizonyos feszültség a pártban, ám nem Szarvas Koppány Bendegúz, vagy "Táblás Józsi" távozása miatt - állította a Népszavának a Demokratikus Koalíció egyik névtelenséget kérő, vezető politikusa. Inkább azért, mert nem tudják pontosan, mit akar Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ugyanis máig nem kereste meg őket, ami a DK-s politikus szerint sértő. Hiszen ha a szegedi polgármester komolyan gondolná, hogy a demokratikus ellenzékkel szövetkezve akarja legyőzni Orbán Viktort, akkor a mai kongresszus előtt egyeztetnie kellett volna a DK-val - fogalmazott.

Forrásaink szerint éles belső viták előzték meg a párt mai tisztújító kongresszusát. Megírtuk, a kis párt sakk-matt helyzetbe került, miután Botka - aki jelenleg a baloldali demokratikus ellenzék egyedüli, s jó népszerűségi adatokat hozó kihívójaként tűnik fel - többször is világossá tette: az évek óta kis körben rendkívül népszerű, egyébként viszont jelentősen elutasított Gyurcsány Ferencnek nincs helye egy kívánt közös listán.

Pitella lemondta
Olaszországi elfoglaltságára, pontosabban az olasz Demokrata Pártban felmerült, fontos elintéznivalójára hivatkozva Gianni Pittella lemondta a DK kongresszusán való részvételt, s egyúttal budapesti látogatását is - értesült a Népszava. Noha Gyurcsány Ferenc pártja eredetileg azt szerette volna, hogy az Európai Parlament második legnagyobb, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójának vezetője - a képviselőcsoporthoz tartoznak az MSZP-s és DK-s uniós képviselők is - személyesen fölszólaljon a rendezvényükön, Pittella (Gréczy Zsolt szóvivő egy tegnap, a sztarklik.hu-n közzétett cikke szerint) csak videóüzenetben köszönti majd az egybegyűlteket. Információink szerint Pittella arra emlékezteti majd a DK tagságát, hogy melyek egy progresszív, európai baloldali politika prioritásai.

Ez a DK számára egyelőre hivatalosan elfogadhatatlan, ugyanakkor Gyurcsány és a jelenlegi elnökség működése több tag kritikáját kiváltotta már. Szerda késő este Szarvas Koppány Bendegúz, a DK ifjúsági vezetője közösségi oldalán jelentette be, hogy kilép a pártból "nem személyes és nem ideológiai vagy értékrendi okból (...) technikai jellegű miatt". Egy DK-s forrás lapunkat arra figyelmeztette, Szarvas egy nemzetközi céghez szegődött, ez lehet a "technikai jellegű" ok, ami miatt távozott. Csakhogy a fiatalember néhány nappal korábban még teljes elkötelezettséggel jelentette be saját honlapján, hogy indul az elnökségi tagságért.

A Gyurcsányhoz közel állók közül többen arról beszéltek a Népszavának, hogy az elnök tábora stabil, a mai kongresszuson senki nem szorgalmazza, hogy - legalább egy időre - húzódjon háttérbe. Emlékeztettek, 2013. október 23-án a Műegyetem előtt, ahol közös színpadon sznokoltak a demokratikus ellenzéki pártok vezetői a volt miniszterelnök bejelentette, ha ő lenne a közös lista összeállításának akadálya, akkor készen áll hátrébb lépni. De erre szólította a többieket is és "külső" miniszterelnök-jelöltet sürgetett. Végül hosszas egyezkedés után a DK is az összefogás része lett, Gyurcsány pedig a közös lista elején szerepelt, akár a többi párt vezetői. A volt kormányfő ezúttal állítólag a háttérben már a koordinált indulást tervezgeti. Párton belül úgy gondolják, jobb lenne megegyezni abban, hogy 2018-ban a demokratikus ellenzék az egyéni körzetekben csak egy jelöltet indít, listát viszont külön állítanak. Ha közösen indulnak, akkor viszont a DK azt akarja elérni, hogy ne pártpolitikus legyen a miniszterelnök-jelölt, magyarán nem támogatják Botkát.

A kongresszus előtt forrásaink szerint elsősorban ezekről a forgatókönyvekről vitáztak. Volt, aki a Népszavának komolytalannak nevezte, hogy a mai tisztújításon menesztik Vadai Ágnes és Varju László alelnököket, illetve Élő Norbert elnökségi tagot, ahogy ezt a Facebookon, a tüntetési tábláiról elhíresült Takács József, azaz "Táblás Józsi" követeli, aki szerint eljött az idő, hogy Gyurcsány helyett inkább a volt kormányfő felesége vezesse a pártot. Takács közösségi oldalán - ahol bejelentette, hogy "kiszeretett" Gyurcsányból, ezért távozik a pártból - közölte, a kongresszus helyszínén, a Millenáris B-épülete előtt ma tüntetni fog a DK vezetői ellen.

A DK az a párt, amelyikben a tagok közvetlenül választanak vezetőket. A kongresszusra közülük bárki elmehet és szavazhat (a DK-vezetők által lecikizett "Táblás Józsi egyébként pont e módszer rendszeres elcsalására figyelmeztetett - a szerk.). Gyurcsányt rendhagyó módon, a tisztújító kongresszus előtt két héttel, internetes szavazással erősítették meg tisztségében. A legutóbbi alapszabály-módosításuk ugyanis lehetővé tette, hogy az elnököt ilyen módon, közvetlenül választhassa meg a tagság. Ha a párt tagsága valóban 11 ezer, ahogyan azt a DK hivatalosan kommunikálja, akkor alapszabályuk szerint 5500 tagnak meg kellene jelennie a Millenárison ma reggel 9-kor. "A Kongresszus határozatképes, ha a párttagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén megismételt ülést tartunk, amelyet az Elnökség 2017. március 4-én 10 órára tűz ki" - írták ki a Facebook-on, arról ugyanakkor a DK már nem tett említést, hogy a megismételt ülésen milyen részvételi elvárás van az érvényes döntéshozatali eljárásokhoz.

Zárt ajtók mögött pártosodnak

Csak így tudtunk kibérelni egy helyszínt 140 fő számára - válaszolta lapunknak a Momentum Mozgalom szóvivője arra a kérdésre, miért nem sajtónyilvános egy, elvileg a politikai transzparenciáért is küzdő szervezet párttá alakulása. Papp Gergő jelezte: sajnálják, hogy a nyilvánosság nem tapasztalhatja meg, miként választ ma elnökséget, és alakítja ki pártstruktúráját az olimpiai népszavazási kampányt sikerrel levezénylő civil szervezet közgyűlése. A szóvivő ugyanakkor meglepettségének adott hangot, hogy ez érdekelné a sajtómunkásokat. Felvetésünkre, hogy az olimpiaellenes népszavazásra 266 ezer aláírást összegyűjtő egyesület a közélet tisztaságát, illetve a pártpolitikai elitet rendszeresen kritizálta, így a nyilvánosság kizárása kifejezetten meglepő, Papp megismételte: rajtuk kívülálló okból történik így, de honlapjukon közlik a párttá alakulás eredményét és a tisztújítást követő, új elnökség is áll majd a sajtó rendelkezésére. Szombaton ugyanis tisztújítást is tart a Momentum. Az elnöki posztra Fekete-Győr András jelenlegi elnökön kívül nem pályázik más, a mellette működő négytagú elnökségre ugyanakkor 8-9 jelölt közül választanak.

Ha a Momentum közgyűlése ma dönt a párttá alakulásról, s hétfőn benyújtják a bírósághoz a szükséges dokumentumokat, onnantól kezdve 30 napon belül még hiánypótlásra kötelezhetik őket, majd pedig legelőbb nyár elején jegyezheti be a Momentumot pártként a bíróság. Ha az eljárás elhúzódik a nyári bírósági szünetig, akkor legvégső esetben ősszel.



Pénzt kért egy orvos a sürgősségi császármetszésért

Egy sürgősségi császármetszés után 160 ezer forintot kért az ügyeletes orvos a Semmelweis Egyetem II. Női Klinikáján. A klinika vezetője etikai vizsgálatot kezdeményezett. 

Az esetet a Másállapotot a szülészetben nevű Facebook-csoportban írta le egy asszony, akinek az orvosa azt mondta: a pénzre azért van szükség, hogy abból fizesse a műtő bérleti díját, illetve a műtétet végző csapatot. Az orvos a szülés után közölte, hogy "varratszedéskor vagy távozáskor szeretné, ha rendeznék az anyagiakat."

A portál megkérdezte a klinikát, ahol közölték:  etikai vizsgálatot kezdeményeztek az orvos ellen, akivel szemben felmerült, hogy ügyeletes orvosként pénzt kért a szülések levezetéséért. A poszt alatt több kommentelő is hasonló tapasztalatokról számolt be, ezért "úgy tűnhet, bejáratott rendszerről van szó" - írta a 444

Egy másik nő ugyanezen  a portálon a „kiskassza” díj-történetét írta le.

"Tavaly a 8. héten elvetéltem, így műtétre került sor másnap. A fogadott orvosom P. K.-t ajánlotta, hogy hívjam fel, kérjek időpontot hozzá a műtétre. A telefonban is lekezelő volt. Másnap megtörtént a műtét. Tudvalevő, ha minden rendben, aznap este haza lehet menni. Velem minden rendben volt. De nem engedett haza. Ott kellett aludnom. Nem értettem. Az ügyeletes sem.
Másnap reggel P. ügyelt, nem jött be a szobába, intett, hogy menjek ki. És elkezdte mondani, hogy itt kiskassza működik, nem csak ő kapja a pénzt, a műtősök között oszlik majd meg, és akik a műtét során segítettek. Köpni nyelni nem tudtam. A kezébe nyomtam pénzt. Azt mondta, ez elég lesz.
Később a folyosón, amíg vártuk a zárójelentést, rám sem nézett. Most ismét kisbabát várok. Július elején szülök. Ott, a SOTE-n. Megmondtam a fogadott orvosomnak, hogy legközelebb feljelentem."

A fentiek pikantériája, hogy éppen hét elején ismertette a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) azt a felmérést, miszerint az orvosok 96 százaléka elutasítja a hálapénz, többségük (61 százalék) úgy érzi kénytelen elfogadni azt.  A megkérdezettek többsége (60 százalék) úgy vélte: önmagában a bérek emelése nem fogja megszüntetni a paraszolvenciát, s mintegy felük állította, hogy egyebek mellett az extra kórházi szolgáltatásokért való fizetés lehetőségére is szükség van a remélt változáshoz. Például az orvosok 60 százaléka támogatja, hogy az orvosválasztásért törvényben szabályozott módon díjat fizethessenek a betegek.