Brüsszel döntött: megépülhet Paks 2

A két éve indult mélyreható vizsgálat nyomán az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a paksi bővítés finanszírozása állami támogatást tartalmaz, de ez a támogatás nem ellentétes az uniós szabályokkal. A beruházás elől ugyanakkor továbbra sem hárult el az összes jogi akadály.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben lezárta a paksi bővítés beruházási tenderének elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárást (szokatlan módon úgy, hogy sem a döntés kifejtését, sem annak részletes indoklását nem hozta nyilvánosságra), most pedig befejeződött a másik hosszadalmas jogi eljárás is, amely azt volt hivatva tisztázni, hogy az Orbán-kormány állításainak megfelelően piaci alapon létesül-e az új atomerőmű, vagy pedig olyan állami támogatást vesznek igénybe hozzá, amely torzítja a piaci viszonyokat.

A mélyreható vizsgálat megállapította az állami támogatás tényét – ez azt jelenti: az orosz hitelből felépíteni tervezett erőműről a kormány nem tudta bebizonyítani, hogy az áramár-bevételekből a tervezett üzemidő alatt megtérülne –, de nem minősítette illegálisnak a támogatást, elfogadta a kormányzat (egyelőre ismeretlen tartalmú) indoklását arról, hogy miért van pótolhatatlan szükség a magyar energiarendszerben két új atomerőművi blokkra.

Ez a megoldás a Bizottság részéről szintén nem tekinthető szokványosnak, a hasonló eljárások ugyanis két lépcsőben szoktak lezajlani: először azt vizsgálják, hogy fennáll-e az állami támogatás, majd a következő körben azt elemzik, hogy fennállnak-e azok a különleges feltételek, amelyek a piactorzító támogatást indokolttá teszik. Most ezt a két lépést összevonták. Az Európai Bizottság a döntés lényegét tekintve nem a bővítési beruházást, hanem az állami támogatást engedélyezte, kihúzva a szőnyeget azon kormányzati érvek alól, hogy Paks 2 az olcsó áram garanciája lesz (nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni a termelt áram, de a piaci árnál biztosan többet fogunk fizetni érte).

Margrethe Vestager versenyjogi biztos szerint minden állam szabadon határozhatja meg az energiamixét, és joga van hozzá, hogy ebben az atomenergiát is szerepeltesse. A magyar állam úgy döntött, hogy olyan megtérülési feltételekkel épít atomerőművet, amelyet egy magánbefektető valószínűleg nem vállalt volna. A Bizottságnak ilyenkor az a feladata, hogy a minimálisra csökkentse a piacbefolyásoló hatást. A magyar kormány ennek érdekében számos feltételt vállat: Paks II üzemeltetését el kell különíteni a Paks I-et működtető állami MVM-től, és a termelt áram legalább 30 százalékát a tőzsdén kell értékesíteni (ez azt jelenti, hogy amennyiben a termelői ár magasabb lesz a tőzsdei árnál – amivel egyébként a kormány is számol –, akkor Paks II garantáltan veszteséges lesz).

A mostani bizottsági döntéssel a jogi eljárások még korántsem értek véget. Ausztria már korábban jelezte, hogy amennyiben a Bizottság az állami támogatás megállapítása ellenére kiadja az engedélyt, akkor az Európai Bírósághoz fog fordulni (az osztrák állam elvi alapon ellenzi az atomenergia használatát, az állami támogatással épülő atomerőművek ellen pedig mindig fellép, így tette ezt a brit Hinkley Point C beruházás esetében is). A korábbi hírek alapján csatlakozhat a keresethez Luxemburg, illetve több nemzetközi környezetvédő szervezet is. A bíróságnak joga van megtiltani a beruházást, ha kiderül, hogy a konstrukció beleütközik az uniós versenyszabályokba, vagy megsérti az Euratom Szerződés előírásait.

- A Bizottság végül jóváhagyta az állami támogatást a projektben, de ezzel nem tett többet, mint elismerte, hogy a hülyeséghez való jog tagállami alapjog – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Szerinte ugyanakkor a kormányzati hülyeséghez való jog azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők pénzéből a kormány több ezer milliárdot egy a környezte káros és az emberi életre veszélyes, letűnőben lévő technológiába fektet, ahelyett, hogy a környezettel harmonizáló, hosszútávon olcsóbb megújuló energiaforrásokba fektetne be. Jávor arra is emlékeztetett, hogy az eljárás során Günther Oettinger és Klaus Mangold gyanús utazásai révén egy átláthatatlan és ellenőrizhetetlen lobbitevékenység is részévé vált az eljárásnak, ami különösen kétségessé teszi annak kimenetelét.

Megírtuk: A paksi bővítés referenciaprojektjeinek számító beruházások nehézségeit elemző pénteki cikkünk megjelenése után került nyilvánosságra a mértékadó World Nuclear News portálon a hír: másfél évvel az eredetileg tervezett határidő után sikerült kereskedelmi üzembe állítani a Novovoronyezsi atomerőmű (és egyben a világ) első VVR-1200-as, harmadik generációsnak mondott reaktorát. Az iparági kiadvány írása nem tesz említést a Paksra szánt reaktortípus generátorhiba miatti leállításáról és a beindítás jelentős csúszásáról.

Lásd még: Paks 2 - Az orosz fél a szűk keresztmetszet

Elutasítják a bővítést a magyarok

A többség szerint a paksi beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára - derül ki a Publicus Intézet január végén végzett reprezentatív kutatásából, amelyet a Vasárnapi Hírek számára készítettek. A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás összességében kedvezőtlen, kiszolgáltatottá teszi az országot. A megkérdezettek 47 százaléka szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.

Mindössze a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható. Két olyan társadalmi csoport van, amelynek körében a többség elfogadhatónak tartja a nagy adósságot: a Fidesz szavazók (62 százalék), és a paksi erőmű vonzáskörzetében élő dél-dunántúliak (52 százalék). Az összes többi, vizsgált társadalmi csoport úgy gondolkodik, hogy az adósságvállalás túlzó; leginkább a DK (83 százalék), és az MSZP (70 százalék) szavazói tartják így.